Biztonságérzet, kiszámíthatóság és a közösséghez tartozás érzése. Már egészen kis korában is az motiválta Farkas Petra századost, hogy rendőr legyen belőle. Az I. kerületi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályának kiemelt főelőadója lett az első budavári rendőr, aki megkapta az önkormányzat által létrehozott Görgei Artúr Érdemérmet.

A debreceni Farkas Petra rendőr százados kitűnő eredménnyel végzett a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában (ma Miskolci Rendvédelmi Technikum), ahonnan első nőként a Köztársasági Őrezred kötelékébe került. A kiválasztásban a kiváló tanulmányi eredmény és a megjelenés, fellépés játszott szerepet. Nagyon különleges szolgálati ága volt ez a rendőrségnek, mint Farkas százados felidézte, mind szakmailag, emberileg és mind anyagilag nagyon megbecsülték az állományt. Speciális kiképzést kaptak a személy- és objektumvédelemről. Őt bombakutató technikusnak képezték ki, majd a budai Várba, a Sándor-palotába helyezték. Többek között a beléptetésnél arra figyeltek, hogy semmilyen illetéktelen tárgy ne kerülhessen az államfő közelébe. Az őrezred egyébként 2012-ben megszűnt és a Készenléti Rendőrségbe olvadt, amely ma a köztársasági elnökök személyi védelmét is ellátja.

Farkas Petra egy évet töltött Mádl Ferenc mellett, ám hazahúzta a honvágy. Debrecenben aztán tizenegy évig a helyi nemzetközi repülőtéren szolgált. Mint mondta, kollégáival nagyon sokrétű feladatot kellett ellátniuk, kezdve határrendészeti ellenőrzésektől a rendezvénybiztosításon át egészen a VIP-személyek biztosításáig. Ebben az időszakban alapított családot, lánya született, közben munka mellett tanult is. Elvégezte a Debreceni Egyetem Jogi Karának igazgatásszervező szakát. Idővel visszavágyott Budapestre, tizenegy éve így került az I. kerületbe. Ezért is nagy megtiszteltetés számára, hogy elsőként ő vehette át a Görgei Artúr Érdemérmet.

A fővárosban újra kellett építenie szinte az egész életét, egyedül egy óvodás kislánnyal. De azt rögtön hozzátette: már megszokta, hogy „nulláról” kell kezdenie, újraépítve akár a munkáját, akár az életét.

Budaváron az igazgatásrendészeti osztályhoz került, ami ugyancsak sokrétű szakterület. Sok a munkájuk, hozzájuk tartoznak a szabálysértések, a 8 napon belül gyógyuló balesetek, a különböző engedélyügyek, a feljelentések, illetve a járőrök, közteresek jelentéseinek kezelése is. Közben a tanulást sem hagyta abba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán elvégezte a rendészeti szervező szakot is. Ma már lánya nagyobb, így pluszmunkákat is tud vállalni, hétvégente nappal térfigyelői szolgálatot lát el, és ha kell, éjszaka a rendészeti osztálynak is besegít.

Rendőrnek – főleg terepen – fizikai szempontból komoly kihívást jelent a szolgálat, így – miként arról Farkas Petra is beszélt – csak olyanoknak érdemes belevágni, akik bírják a megterhelést. Ám ez lelkileg is igaz, az érzékenyebbeknek nem való ez a szakma.

Előfordult, hogy szolgálaton kívül is „aktivizálnia” kellett magát. Felidézett egy esetet, amikor egy nap véres füllel és arccal becsöngetett hozzá a szomszédban lakó házaspár női tagja, miután a férje bántalmazta. Miközben kihívta a mentőket és a rendőr kollégákat, ügyelt arra, hogy a bántalmazott feleség megnyugodjon és ne essen baja, amíg a járőrök kiérnek.

A jövőbeli kihívásokról szólva Farkas Petra arról beszélt, szívesen kipróbálná még magát olyan szakterületen, ahol az eddigi tapasztalatait tudná kamatoztatni, de akár olyan munkakörben is megméretné magát, ami kihívást jelent. A rendőr százados nyugdíjig tervez, mint vallja, az egyenruha egy életre szól. Mivel a lánya
Budapesten szeretne jogi egyetemre menni, ezért neki mellette a helye, nélküle nem lenne értelme az életnek.

(Címlapfotó: Rényei Erna; fotók: Törő Balázs, Farkas Petra)