A labdarúgás iránti szenvedély és a közös számítógépes focimenedzserezés indította el az egészet, mára egy komplett nagypályás focicsapat lett belőle. A Budavári-Tabahon Sportegyesület története megmutatja, hogyan lehet alulról szerveződve, profi szemlélettel és egyedi digitális innovációkkal felépíteni az I. kerületi labdarúgást. A csapat alapítóival és az egyesület vezetőségével – Huszár Gábor elnökkel és Zöldhegyi Gábor, valamint Przewozniak Dániel alelnökökkel beszélgettünk az amatőr foci kihívásairól, a „hazai” gyep fontosságáról és arról, hogyan képzelik el az egyesületet 20-25 éves távlatban.

A Czakó utcai sporttelepen, a Tabán tetején a fű illata keveredik a fővárosi futball történelmi hangulatával. Bár a Budavári-Tabahon SE jelenleg a BLSZ III. első csoportjában – a magyar labdarúgó-bajnoki rendszer hatodosztályában – vitézkedik, a klub működése messze túlmutat a klasszikus amatőr foci keretein. A csapat nemcsak egy I. kerületi felnőtt férfi nagypályás labdarúgó-egyesület, hanem egy tudatosan felépített, profi szemléletű közösségi projekt is, amelynek története bő hat évvel ezelőtt vette kezdetét.

A virtuális térből a Czakó-pálya gyepéig

Minden nagy történet elindul valahonnan, a Tabahoné két kisfiú barátságával és a számítógép képernyője előtt focimenedzserezéssel eltöltött órákkal kezdődött. „Hat éves korunkban kezdtünk el FIFA Managerrel játszani Gáborral, és szerintem már ott megfogant ennek a magja, hogy mi ezt tovább szeretnénk vinni majd a való életbe” – emlékszik vissza a kezdetekre Zöldhegyi Gábor.

A gimnáziumi évek alatt csatlakozott hozzájuk Przewozniak Dániel. A srácok a saját bőrükön tapasztalták meg a hazai alacsonyabb osztályú futball valóságát. Játszottak különböző kluboknál és látták, mi az, ami működik, és mi az, ami nagyon nem. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat: miért ne hozhatnának létre egy saját egyesületet, ahol kiszűrik a negatívumokat, megtartják a jó elemeket, és saját szakmai, szervezeti tudásukkal felépítenek egy működő modellt?

A helyszínválasztás sem volt véletlen. Geometriailag és érzelmileg is behatárolták a területi kötődést: Zöldhegyi a Gellérthegyen él, Przewozniak a Tabánban, Huszár pedig a szomszédos Krisztinavárosban. A háromszög közepe pedig pontosan a Czakó utcai sporttelepre mutatott. „2021-ben az egyesületünk alapító eseménye is itt volt a Czakón. A legelejétől az volt a célunk, hogy felvirágoztassuk az I. kerületi sportéletet, és hogy majd a Czakón tudjuk játszani a hazai bajnoki mérkőzéseinket” – meséli Przewozniak Dániel.

Miért épp Tabahon? Az egyesület megalapítása rendkívül szoros határidők mellett zajlott. A srácok mindenképpen az I. kerülethez köthető, történelmi hangulatú nevet kerestek, de az időhiány miatt nem volt lehetőség engedélyköteles neveket – mint például a Tabán – bejegyeztetni. „Már felmerültek olyan ötletek is, mint a Várvédők, amikor az egyik reggel a barátnőm felkelt, és megkérdezte: tudjátok egyáltalán, hogy hívták a Tabánt régebben?” – emlékszik vissza Huszár Gábor. A török hódoltság idején, illetve Buda 1686-os visszafoglalását követően egészen a 18. század közepéig a területet Tabahonként, a cserzővargák, zubbonykészítők negyedeként emlegették. Mivel ez a név nem volt engedélyköteles, mégis mélyen gyökerezett a kerület történelmében, azonnal erre esett a választásuk. Így született meg a Tabahon Sportegyesület.

Profilépítés: digitális forradalom az amatőr labdarúgásban

Az amatőr futball legsarkalatosabb kérdései mindig a szervezés, az adminisztráció és a játékosok megtartása. A Tabahon vezetősége az első pillanattól kezdve tisztában volt azzal, hogy ha hosszú távon fenntartható klubot akarnak, az operatív folyamatokat automatizálniuk kell. Zöldhegyi Gábor elmondta, hogy a hatékonyság növelése és az ismétlődő operatív feladatok kiváltása érdekében a vezetőséggel közösen, házon belül fejlesztettek egy digitális sportegyesület-kezelő rendszert. „Ebben a rendszerben kezeljük a mérkőzésekkel és az edzésekkel járó adminisztrációt, a tagdíjakat és a csapaton belüli kommunikációt. Rengeteg időt és energiát spóroltunk meg azokon a feladatokon, amelyeket korábban kézzel végeztünk, és ezt a toborzásra, a B-csapatra és a fejlesztésekre fordíthattuk. Ezek egyike, hogy idén októbertől az összes mérkőzésünk élőben követhető a YouTube-csatornánkon, és később is visszanézhető, így azok is láthatják, akik nem tudtak kilátogatni, de érdekli őket a csapat teljesítménye.”

A rendszernek köszönhetően a próbajátékosok fogadása is mintaszerűen működik: az online jelentkezéstől a sportorvosi engedély beszerzésén át a próbajátékig minden egyetlen, egységes digitális folyamatban zajlik. Minél kevesebb a papírmunka, annál több idő jut a szakmai munkára és az emberi tényezőre.

Dupla keret, dupla munka: B-csapat és a játékoskeresés

Az idei szezonban a klub hatalmas szintlépést hajtott végre: a létszám növekedése és a Czakó utcai pályára való beköltözés lehetővé tette, hogy elindítsák a Budavári-Tabahon SE II. csapatát is. A „fakó” egy osztállyal lentebb, a hetedligás BLSZ IV.-ben játszik. Jelenleg a klub igazolt játékosbázisa eléri a 45 főt. „Mindig is jelen volt nálunk a játéktudásbeli szakadék. Van olyan csapattárs, aki korábban magasabb szinten focizott, és van olyan, aki pár hónapja látott először nagypályát” – magyarázza Huszár Gábor. – „A két csapat ugyan dupla munka, de így meg tudjuk tartani azokat a játékosokat is, akik kevesebb lehetőséget kapnának az első csapatban, mégis a közösségünk tagjai akarnak maradni.”

A BLSZ szabályai szerint meccsenként legfeljebb 3 játékos játszhat vissza az első csapatból a B-csapatba. Tóth Gábor, a „fakó” trénere és Verschitz Péter, az első csapat vezetőedzője folyamatosan egyeztetnek a játékpercekről. Ha valaki akár egyetlen percre is pályára lép az A-csapatban, onnantól visszajátszónak számít a B-keretben.

A toborzás sem a megszokott amatőr klisék alapján zajlik. A Facebook-csoportok és az ismerősi hálózat mellett a vezetőség úgynevezett adatalapú játékos keresést is folytat: az MLSZ adatbankjából elemzik az adatokat, szűrik a magasabb osztályú tapasztalattal rendelkező, alulteljesítő csapatokban lévő vagy kerületi kötődéssel rendelkező futballistákat, és személyesen megkeresik őket. Ennek a tudatos építkezésnek köszönhetően olyan minőségi labdarúgók is mezt húztak a Tabahonban, mint a korábban az NB II-es Siófokban focizó Nagy Richárd, az NB III-ban megfordult Szél Zsombor, vagy a korosztályos válogatottig és NB III-ig jutó, mindössze 20 éves Almomani Nathaniel.

Sérülésmegelőzés a megyei futball rögvalóságában

Az alacsonyabb osztályú labdarúgás nem titkoltan kemény, olykor talán brutális fizikai küzdelem. Egy-egy súlyosabb sérülés a civil életben – munkában, egyetemen – is komoly kiesést jelenthet egy amatőr sportolónak. A Tabahon vezetősége éppen ezért kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi háttérre. „Nem engedhetjük el a játékosaink kezét, ha megsérülnek. Van saját sportmasszőrünk, Téglás Emma, aki meccseken az izmok bemelegítéséről, szőlőcukorról, sótablettáról és az azonnali ellátásról is gondoskodik. Emellett gyógytornászok is támogatják csapatunkat” – mutat rá Huszár Gábor.

Közösség, motiváció és az örökös barátságok

Az edzéslátogatási szabályok mellett – Verschitz mester heti legalább egy kötelező edzésjelenlétet ír elő a kezdőcsapatba kerüléshez – az igazi megtartó erőt a közösségi élmények jelentik. Névre szóló mezek, év végi karácsonyi és nyárzáró díjátadók, közös ünneplés a sikerek után – ezek mind hozzátartoznak a klub szellemiségéhez.

– Nekem a bajnoki címnél is többet jelent, hogy vannak nálunk olyan srácok, akik a Tabahonban ismerkedtek össze, és ma már egymás esküvőjére járnak vagy közösen mennek nyaralni – mondja büszkén Huszár Gábor.

A Budavár Liga is a „rendszer” szerves része. Az egyesület nemcsak saját csapataira, hanem az egész I. kerület sportéletére hatással van. Az önkormányzattal együttműködésben hozták létre a Budavár Ligát, amely egy szerda esténként zajló, 8 csapatos műfüves kispályás bajnokság a Czakó utcai sporttelepen. A liga célja, rendszeres versenylehetőséget biztosítani a kerületi lakosoknak és helyi közösségeknek. Játéklehetőség azoknak a Tabahon-játékosoknak, akik a hétvégén kevesebb szerepet kaptak a nagypályán. De egyúttal toborzási platform is: a ligában feltűnő tehetségeket a klub megkeresi és ha találkoznak a számítások, akkor beemeli a nagypályás edzésmunkába. (A Budavár Liga következő, ötödik szezonja 2027 márciusában indul, a regisztráció a klub hivatalos felületein érhető majd el.)

A Czakó utcai erődítmény és a jövőbeli álmok

A Budavári Önkormányzat és a Tabahon Sportegyesület 2022 óta működnek együtt, és a 2025-ben kötött stratégiai együttműködési megállapodás stabil alapot ad az I. kerületi sportélet fellendítéséhez. A Budavári-Tabahon SE célja, hogy az I. kerületben mindenki számára elérhető, megfizethető, színvonalas, változatos és sportolásra ösztönző környezetet alakítson ki, ahol a hobbisportolók és az amatőr versenyzők számos sportágban egyaránt megtalálhassák a számításukat.
Jelenleg a BLSZ III-ban a mezőny rendkívül sűrű és erős, hiszen a korábbi osztályösszevonások miatt több korábbi BLSZ II-es gárda és NB-s klubok tartalékcsapatai is itt szerepelnek. A Budavári-Tabahon SE jelenleg a top 5 környékén mozog, de a vezetőség és a csapat célja egyértelmű: a következő években megcélozni a bajnoki címet és a feljutást a BLSZ II-be.

Az alapítók tehát nem riadnak vissza a kihívásoktól. Ahogy Przewozniak Dániel összegzi: „20-25 éves távlatban egy olyan profi klubot látunk magunk előtt, amely saját utánpótlásból táplálkozik, és akár az NB-s szintet is elérheti. A legfontosabb, hogy az alulról szerveződő, szakmai és családias jellegünket soha ne veszítsük el.”

A Budavári-Tabahon SE havi rendszerességgel nyílt edzéseket tart, ahová sportbaráti szeretettel várnak minden kerületi és budapesti labdarúgót, aki kipróbálná magát nagypályán. Részletek a klub hivatalos Facebook-oldalán és honlapján.

(Fotók: Rényei Erna/Várnegyed)