2024. 07. 13.
időjárás

Az eredeti tervek szerint idén április környékére kellett volna elkészülnie a Pénzügyminisztérium Szentháromság tér 6. szám alatti palotájának. Bár a munka még folyik, a helyszínen járva azt láttuk, hogy az állványokat már bontják, így valószínűleg ez az épület fejeződik be elsőként a Budai Várnegyedben jelenleg zajló rekonstrukciók közül.

A „pénz palotája” – ahogy régen nevezték – egy ideje ismét szerves részét képezi a budavári látképnek. Arról lehet vitatkozni, hogy az épület nagyobb tömegével elnyomja-e a Mátyás-templomot, de a palota esztétikai dimenziói mellett érdemes körbejárni a kevésbé ismert történelmi vonatkozásait is.

Hull a forgács, készül a mű

Az új minisztériumi székhely építésének igénye már 1899-ben felmerült Lukács László akkori pénzügyminiszter, későbbi miniszterelnök részéről. A döntés okát a korabeli sajtó így foglalta össze:

„A Pénzügyminisztérium helyiségei eddig többféle ócska, a XVII. és XVIII. századból fönnmaradt épületben voltak szétszórva, s nemcsak dísztelenek és egészségtelenek, hanem céljukra alkalmatlanok is voltak.”

Balra az utolsóként lebontott Majláth-ház, jobbra az Elnöki épület 1901-ben (Forrás -FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Balra az utolsóként lebontott Majláth-ház, jobbra az Elnöki épület 1901-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Azonban ahhoz, hogy építeni lehessen, előbb bontani kellett az Országház utca–Fortuna köz–Fortuna utca/Pázmány utca–Iskola (ma: Hess András) tér–Szentháromság tér által határolt területen. A nagyszabású projekthez el kellett tüntetni a Pénzügyminisztérium által 1887 óta használt, úgynevezett „Elnöki épületet” (az egykori jezsuita akadémiát); az Országház utca kilenc házát; illetve a Fortuna utca 2. alatti épületet. Az ingatlanok közül csak a Fortuna utca 4. szám alatt álló házat tartották meg és integrálták az új épületbe.

Az építkezés a Fortuna köz felől, 1903-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az építkezés a Fortuna köz felől, 1903-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az eklektikus neogótika jegyében épült palota tervezését Fellner Sándor műépítészre bízták, aki elképzeléseit 1901-ben mutatta be a miniszternek. Lukácsot annyira lenyűgözték a tervek, hogy pályázat nélkül elfogadta azokat.

Fellner Sándor az építkezésen, 1903-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Fellner Sándor az építkezésen, 1903-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa novemberre sajátította ki az útban lévő épületeket, amelyeket 1902 januárjára bontottak le. A palota északi szárnyát már 1901 októberében elkezdték építeni. Az alapkő – amely időkapszulaként szolgáló, üreges mészkő volt – letételére 1902. április 15-én került sor. Szeptember 19-én rendezték az épület tartószerkezetének elkészültét jelző bokrétaünnepet.

A belső terek építése 1903-ban (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)
A belső terek építése 1903-ban (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

1903 nyarán már a Zsolnay-cserepek kerültek fel a tetőre, 1904 júliusában pedig átadták az északi épületrészt. A munkálatokat december 4-én fejezték be, 1905. január 15-én pedig felavatták a palotát. A belső terek berendezése után a kisebb-nagyobb utómunkák még 1907 októberéig tartottak.

Az elkészült épület 1906-ban (Forrás: Fortepan / Deutsche Fotothek - Brück und Sohn)
Az elkészült épület 1906-ban (Forrás: Fortepan / Deutsche Fotothek – Brück und Sohn)

Halál és feltámadás

Az épületet a második világháborúban több bombatalálat érte, ám a legnagyobb kárt mégis az 1948–62 közötti, Rados Jenő építész tervei nyomán megvalósult „helyreállítás” tette benne. Ekkor jelentősen visszabontották, díszítéseinek nagyját nem állították helyre, illetve leverték.

Az ostrom során megrongálódott palota 1946-ban (Forrás: Fortepan / Schermann Ákos)
Az ostrom során megrongálódott palota 1946-ban (Forrás: Fortepan / Schermann Ákos)

1954–81 között a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai kara kollégiumának, a sok híres beatzenekart látott Várklubnak, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár raktárainak adott otthont. 2012-től az összmagyarság értékeit bemutató Magyarság Háza kezdte meg itt működését számos kiállítással, előadással, találkozóval. 2015-től levéltári kutatóterem is üzemelt a falai között. Állapota az évek során sokat romlott, az eredeti formájában való rekonstrukcióról szóló 2017-es kormányrendelet épp időben érkezett ahhoz, hogy meg lehessen menteni a műemléki védettséget élvező épületet.

A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy pontosan mikor fejeződnek be a 2018 óta tartó munkálatok, illetve mikor kezdi meg a tárca a működését az új székhelyén, de a jelenlegi készültség tükrében a befejezés már nem lehet messze.

A Rados-féle épület 1958-ban (Forrás: Fortepan / Vozárik Edit)
A Rados-féle épület 1958-ban (Forrás: Fortepan / Vozárik Edit)

TORONYI FELLNER SÁNDOR (1857–1945)

Toronyi Fellner Sándor 1857. január 21-én született Budapesten, izraelita családba. Tanulmányait a Budapesten, Bécsben és Párizsban végezte. 1879-től Budapesten élt. A pénzügyi palota mellett az ő nevéhez kötődik az 1913-ban elkészült Grand Hotel Ritz Budapest, illetve az 1918-ra felépült Igazságügyi palota Markó utcai épülete is. 1945. január 14-én Budapesten hunyt el tüdőgyulladásban.

KÖLTSÉGEK

A Pénzügyminisztérium eredeti állapotba történő visszaállítására kiírt tendert a WHB Kft. és Garage Kft. konzorciuma nyerte meg nettó 54 milliárd forint értékben. A helyreállítás költségei jelenleg 61 milliárd forintnál állnak. Az eredetileg áprilisra tervezett befejezéssel azért kell sietni, mert július 1-től hazánk tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét, és az épület rendezvényhelyszíne lesz egyes uniós eseményeknek.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/6. számában)

bannerhely

Kapcsolódó cikkek

© minden jog fenntartva - várnegyed magazin 2024