Az eredeti tervek szerint idén április környékére kellett volna elkészülnie a Pénzügyminisztérium Szentháromság tér 6. szám alatti palotájának. Bár a munka még folyik, a helyszínen járva azt láttuk, hogy az állványokat már bontják, így valószínűleg ez az épület fejeződik be elsőként a Budai Várnegyedben jelenleg zajló rekonstrukciók közül.

A „pénz palotája” – ahogy régen nevezték – egy ideje ismét szerves részét képezi a budavári látképnek. Arról lehet vitatkozni, hogy az épület nagyobb tömegével elnyomja-e a Mátyás-templomot, de a palota esztétikai dimenziói mellett érdemes körbejárni a kevésbé ismert történelmi vonatkozásait is.

Hull a forgács, készül a mű

Az új minisztériumi székhely építésének igénye már 1899-ben felmerült Lukács László akkori pénzügyminiszter, későbbi miniszterelnök részéről. A döntés okát a korabeli sajtó így foglalta össze:

„A Pénzügyminisztérium helyiségei eddig többféle ócska, a XVII. és XVIII. századból fönnmaradt épületben voltak szétszórva, s nemcsak dísztelenek és egészségtelenek, hanem céljukra alkalmatlanok is voltak.”

Azonban ahhoz, hogy építeni lehessen, előbb bontani kellett az Országház utca–Fortuna köz–Fortuna utca/Pázmány utca–Iskola (ma: Hess András) tér–Szentháromság tér által határolt területen. A nagyszabású projekthez el kellett tüntetni a Pénzügyminisztérium által 1887 óta használt, úgynevezett „Elnöki épületet” (az egykori jezsuita akadémiát); az Országház utca kilenc házát; illetve a Fortuna utca 2. alatti épületet. Az ingatlanok közül csak a Fortuna utca 4. szám alatt álló házat tartották meg és integrálták az új épületbe.

Az eklektikus neogótika jegyében épült palota tervezését Fellner Sándor műépítészre bízták, aki elképzeléseit 1901-ben mutatta be a miniszternek. Lukácsot annyira lenyűgözték a tervek, hogy pályázat nélkül elfogadta azokat.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa novemberre sajátította ki az útban lévő épületeket, amelyeket 1902 januárjára bontottak le. A palota északi szárnyát már 1901 októberében elkezdték építeni. Az alapkő – amely időkapszulaként szolgáló, üreges mészkő volt – letételére 1902. április 15-én került sor. Szeptember 19-én rendezték az épület tartószerkezetének elkészültét jelző bokrétaünnepet.

1903 nyarán már a Zsolnay-cserepek kerültek fel a tetőre, 1904 júliusában pedig átadták az északi épületrészt. A munkálatokat december 4-én fejezték be, 1905. január 15-én pedig felavatták a palotát. A belső terek berendezése után a kisebb-nagyobb utómunkák még 1907 októberéig tartottak.

Halál és feltámadás

Az épületet a második világháborúban több bombatalálat érte, ám a legnagyobb kárt mégis az 1948–62 közötti, Rados Jenő építész tervei nyomán megvalósult „helyreállítás” tette benne. Ekkor jelentősen visszabontották, díszítéseinek nagyját nem állították helyre, illetve leverték.

1954–81 között a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai kara kollégiumának, a sok híres beatzenekart látott Várklubnak, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár raktárainak adott otthont. 2012-től az összmagyarság értékeit bemutató Magyarság Háza kezdte meg itt működését számos kiállítással, előadással, találkozóval. 2015-től levéltári kutatóterem is üzemelt a falai között. Állapota az évek során sokat romlott, az eredeti formájában való rekonstrukcióról szóló 2017-es kormányrendelet épp időben érkezett ahhoz, hogy meg lehessen menteni a műemléki védettséget élvező épületet.

A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy pontosan mikor fejeződnek be a 2018 óta tartó munkálatok, illetve mikor kezdi meg a tárca a működését az új székhelyén, de a jelenlegi készültség tükrében a befejezés már nem lehet messze.

TORONYI FELLNER SÁNDOR (1857–1945)

Toronyi Fellner Sándor 1857. január 21-én született Budapesten, izraelita családba. Tanulmányait a Budapesten, Bécsben és Párizsban végezte. 1879-től Budapesten élt. A pénzügyi palota mellett az ő nevéhez kötődik az 1913-ban elkészült Grand Hotel Ritz Budapest, illetve az 1918-ra felépült Igazságügyi palota Markó utcai épülete is. 1945. január 14-én Budapesten hunyt el tüdőgyulladásban.

KÖLTSÉGEK

A Pénzügyminisztérium eredeti állapotba történő visszaállítására kiírt tendert a WHB Kft. és Garage Kft. konzorciuma nyerte meg nettó 54 milliárd forint értékben. A helyreállítás költségei jelenleg 61 milliárd forintnál állnak. Az eredetileg áprilisra tervezett befejezéssel azért kell sietni, mert július 1-től hazánk tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét, és az épület rendezvényhelyszíne lesz egyes uniós eseményeknek.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/6. számában)