Az elmúlt kétszáz évben tíz jelentős dunai áradás történt. Az évszázad árvize 2013-ban érte el Budapestet, akkor 891 centiméteren tetőzött a Duna. A magyar fővárost története során többször is fenyegette a pusztító árhullám, ezek közül az 1838-as, az 1876-os és az 1965-ös volt a legsúlyosabb.

A jégtorlaszok fellazulásával az ár 1838. március 13-án öntötte el Pestet, két napra rá vált a legveszélyesebbé a helyzet, amikor a belvárosban már két méter magasan állt a víz. (A medréből kilépő Duna akkor 929 centiméteren tetőző legmagasabb vízállást ért el.) Az árvizet követően Pest mintegy harmadát kellett teljesen vagy részben újjáépíteni. Ezután kezdődött az akkor frissen átadott Lánchíd oldalán a rakpartok kiépítése. 1875-re elkészültek a rakpartok Pesten a Margit hídtól a Fővám térig, Budán a Rudas fürdőig. A budai oldalon a mai Szent Gellért tértől a Kondorosi útig úgynevezett párhuzammű épült a mederben, ezzel lecsökkent a folyam szélessége, így eltűntek a jégtorlaszokat okozó zátonyok.

Az 1876-os árvíz azért volt különleges, mert egyszerre érte el a fővárost a tél végi jeges ár és az általában nyár elejére jellemző zöldár. Az időközben elkészült védműveknek köszönhetően a pesti oldal megmenekült, Buda nagy része viszont víz alá került, összesen húszezer embert kellett kitelepíteni.

Az 1965-ös árvíz két hullámban érkezett, és rekordhosszú ideig, összesen 113 napig tartott. Budapesten 845 centiméternél tetőzött a Duna, az apadás pedig rendkívül lassú volt. Az árvíz ellen 30–40 ezer ember védekezett (köztük 11 ezer katona volt). A gátakon dolgozók négymillió homokzsákot és negyvenezer tonna követ hordtak a legveszélyeztetettebb gátszakaszokra. Nagyjából 1200 dömper és több száz korszerű munkagép is segítette az emberek munkáját. A honvédség helikopterekkel és lánctalpas úszójárművekkel is hozzájárult a sikeres védekezéshez.

Árvíz fenyegette Budapestet 2002-ben is. Rengeteg helyszín HÉV-vel, bámészkodókkal, Margit-híddal és a környékünkkel itt:

Több mint egy évtizede, 2013-ban a tavaszi esőzések okozták a zöldárt, a Duna 891 centiméterrel tetőzött. A város belső területeit az ár egyáltalán nem fenyegette, viszont több helyen is meg kellett erősíteni a kiépített védműveket, a Margitszigetet pedig egy speciális tömlős, mobil árvízvédelmi eszközzel védték meg.