2024. 07. 19.
időjárás

Egyre több a dolmányos varjú Budapesten, és mivel a fiókareptetési időszakban, április végétől június közepéig a madarak rámenősen védik a repülni még nem vagy nehezen tudó fiókáikat, ezért agresszívak. Nem velünk, az emberekkel ellenségesek, csak az utódaikat féltik bármilyen élőlénytől, ami – mondjuk – ökölnyinél nagyobb. Bár ijesztőnek tűnhetnek, nem tudnak karcolásnál súlyosabb sérülést okozni, és el lehet őket hessegetni – mondta a Várnegyed érdeklődésére Orbán Zoltán ornitológus, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. A dolmányos varjú alapvetően ragadozó jellegű életmódot folytat, de valójában vegyes evők, táplálékuk jelentős része gerinctelenekből áll: férgeket, puhatestűeket és ízeltlábúakat fogyasztanak, néha pedig – bármennyire is megütközik ezen egynémely városi ember – madárfiókákat és -tojást is. Lényegében bármit megesznek, amit el tudnak kapni és egészben vagy a csőrükkel apróbb darabokra szaggatva le tudnak nyelni, így főként télen sok dögöt is fogyasztanak.

Szintet lépett a városi állomány

A varjúfélék három faja, a szarka, a vetési és a dolmányos varjú évszázadok óta velünk él az agrártájban, a csóka pedig már a középkori településeken is megtalálható volt a várak és templomok toronysüvegeiben. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedek telítődését követően néhány évvel ezelőtt lépett szintet a városiasodó dolmányos varjak állománya, elsősorban még csak Budapesten, de ez várhatóan más magyar nagyvárosokban is bekövetkezik – mondta Orbán Zoltán. Ha egy madárfaj sikeresen urbanizálódik, a folyamat már öngerjesztővé válik, a számuk meredeken emelkedhet, mert rengeteg ennivalót találnak és ragadozók, emberi üldözés hiányában a költési sikerük is magas, a fiókák pedig már a lakott területet tekintik otthonuknak és maguk is itt fognak költeni, így létszámuk egy idő után átlépheti a lakosság ingerküszöbét. Ez különösen igaz a nagytestű és hangos dolmányos és vetési varjúra, valamint a szarkára. – És ha ez megtörténik, puha módszerekkel (a madarak elpusztítása nélkül) szinte semmit sem lehet ellene tenni, de a helyzetért alapvetően az emberi butaság, nemtörődömség okolható – magyarázta Orbán Zoltán.

Az ember csak magát okolhatja

A dolmányossal rokon vetési varjú állományát az emberi kapzsiság miatt szinte teljesen kiirtották: míg az 1980-as években még negyedmilliós fészkelőállományuk volt, az ezredfordulóra ennek 95 százalékát (!) kiirtva 23 ezer pár maradt, és a védelem hatására ma is csak mintegy 30 ezer pár körül alakul. Az ornitológus szerint az is sokat elárul a természettől eltávolodott életmódunkról, hogy sokan hisztérikus rohamot kapnak egy ilyen kis állattól. A modern embernek szinte fogalma sincs arról, hogyan működik a természet, az állatok nem fognak megváltozni, nekünk kell visszatérni a józan észhez – jelentette ki. Ha ránk próbál ijeszteni egy varjú, ijesszünk vissza, hiszen mi vagyunk a nagyobbak, erősebbek, félelmetesebbek.

Otthon már varjút is nevelnek

A madártani egyesület szóvivője felhívta a figyelmet, hogy szigorúan tilos lenne otthon varjúfiókát nevelni, mégis vannak, akik csinálják, állítólag már Facebook-csoportjuk is van, és tömegével engedik szabadon az állatokat. A varjú 30–40 évig vagy jóval tovább is elélhet, egy 4–6 éves gyerek intelligenciájával bír, ha pedig otthon azt tanulta, hogy csak agresszívan kell kárognia, megcsipkedve az embert, és táplálékot kap, szabadon engedve is megmarad ennél a módszernél. Ráadásul ezt a társai is el tudják tanulni, és még szórakoztatónak is találják. A Budapesten előforduló varjútámadások hátterében egyre gyakrabban feltételezhető, hogy azt otthon nevelt állat okozza. Az a varjú, amelyik Újlipótvárosban, a rakparti kerékpárúton haladó biciklisekre támadt, Budáról repült át. Természetellenes, ha egy varjú így viselkedik – mutatott rá az ornitológus. Orbán Zoltán arra is kitért: nem sokat érnek azok az önkormányzati intézkedések, mint a varjak kitiltása vagy műsólymok kihelyezése. A madarak ezen csak nevetnének, ha tudnának, mivel a városi környezetben jól érzik magukat, ott is maradnak, eltávolított fészküket néhány napon belül újra tudják rakni. Ami megoldás lehet, de nem olcsó vagy éppen könnyen kivitelezhető, ha a rossz helyen (például óvoda vagy iskola udvarán) lévő fészkeket – az állat- és természetvédelmi törvényeket betartva – folyamatosan eltávolítják, mielőtt kikelnének a fiókák.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/8. számában)

bannerhely

Kapcsolódó cikkek

© minden jog fenntartva - várnegyed magazin 2024