Átfogó felújítást követően április 5-én megnyílt a Gellért-hegy csúcsán a Citadella, amely immár egy modern, szabadon bejárható közösségi tér. Olyan kulturális emlékhely, amely az 1100 éves magyar államiság legfontosabb történelmi fejezeteit mutatja be. Az új attrakciók közé tartozik egyebek mellett a Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás, amely a magyar történelem szabadságküzdelmeinek állít emléket.

A fejlesztéseket az tudja igazán értékelni, akinek volt betekintése-, vagy legalább valamilyen emléke a felújítást megelőző állapotokról. (A változás érzékeltetésére a cikk alján bemutatunk néhány előtte-utána fényképet.) Nőtt a zöldfelületek aránya, és egy több ezer négyzetméteres közpark is létrejött. A megújulás egyik fontos szimbóluma a felújított Szabadság-szobor, amely a keresztény gyökerekre utaló jelentéstartalommal gazdagodott. A projekt célja az volt, hogy a történelmi örökséget korszerű, élményszerű formában mutassa be az ide látogató turisták, és minden érdeklődő számára.

A Citadella rekonstrukciója során az egykori zárt erőd nyitott, szabadon átjárható térré alakult. Új bejáratok és sétányok kötik össze a hegy különböző részeit, ezzel fizikailag és szimbolikusan is lebontva a korábbi elzártságot. A felújítás során a zöldfelület másfélszeresére nőtt, és egy több mint 6000 négyzetméteres közpark jött létre, ahol vendéglátóhelyek, pihenőzónák és korszerű infrastruktúra szolgálja a látogatók kényelmét. Új kilátóteraszok épültek, amelyekről a főváros teljes panorámája élvezhető. A fejlesztések kiemelt figyelmet fordítottak az akadálymentesítésre is, liftekkel és korszerű kiszolgáló létesítményekkel.

Történelmi és szimbolikus jelentés

A megújult Citadella egyszerre idézi meg az elnyomás korszakait és a magyarok szabadságért folytatott küzdelmeit. A tér átalakítása tudatos történelmi metaforát hordoz, amely a zsarnokság lebontását és a nyitottság megteremtését jelképezi. A hegy csúcsán szimbolikus szerepet kapott 72 négyzetméteres méretével az ország legnagyobb felvonható lobogója. A Szabadság-szoborcsoport talapzatára kereszt került, amely az 1100 éves magyar államiságot, a nyugati kereszténységet és az európai kultúrkört jelképezi. Az egész helyszín így egyszerre emlékhely és kortárs közösségi tér lett.

A Szabadság Bástyája című kiállítás a magyar történelem több mint ezer évét mutatja be modern, interaktív eszközökkel. A kiállítás alapgondolata az, hogy aki a hegyet birtokolta, az az ország fölött is próbált hatalmat gyakorolni. A Gellért-hegy mindig is ezt szimbolizálta, hiszen különböző történelmi korokban különféle épületek, jelek és jelképek kerültek a tetejére. Hol kereszt, hol oszmán lőállás és muszlim zarándokhely, később Habsburg-erőd, majd szovjet emlékmű jelezte, ki kívánta irányítani az országot. A látogatók a honfoglalástól a rendszerváltásig ívelő stációkon járhatnak végig, miközben személyes és vizuális élményeken keresztül ismerhetik meg a múltat. Kiemelt figyelmet kap a nők szerepe, hangsúlyozva, hogy a szabadságért folytatott küzdelem nemcsak a harctéren zajlott. A kiállítás célja, hogy a múlt tanulságait a jelen számára is értelmezhetővé tegye. Az élményt különleges építészeti megoldások, nagyívű üvegszerkezetek, illetve szimbolikus elemek, köztük az örökláng teszik teljessé.

Fotók: Várkapitányság/Kárász Karolina, Palkó György

Előtte:

Utána: