Bár az új összetételű kormánnyal és a főváros vezetésével számos kérdésben más álláspontot képvisel, Böröcz László, az I. kerület polgármestere egyértelművé tette: az együttműködés mindannyiunk közös érdeke.”Minden polgármesternek és minden magyar állampolgárnak az az érdeke, hogy a jelenlegi kormány sikeres legyen, mert, ha nem lesz sikeres, az mindannyiunk bőrére megy” – hangsúlyozta Böröcz László polgármester a Republikon Intézet konferenciáján, ahol kerületi polgármesterek és a főpolgármester beszélgettek az önkormányzatiság jövőjéről. 

Az önkormányzati feladatkörök újraosztásának kapcsán megjegyezte, a lakosság mindennapi életét érintő feladatokat ott kell kezelni, ahol azok felmerülnek, vagyis a kerületeknél.  Ez az alapelv szerinte az állam-főváros, ,valamint a főváros és a kerületek viszonylatában is egyaránt érvényes. Emlékeztetett arra a 2014-es döntésre, amely összeférhetetlenné tette a polgármesteri és a parlamenti képviselői tisztséget. Kifejtette: mivel a városvezetők kikerültek az Országgyűlésből, az önkormányzatok törvényhozási érdekképviselete jelentősen meggyengült, aminek következtében a központosító törekvések túlzott méreteket öltöttek. Ennek egyik kedvezőtlen hozadéka volt például a szakrendelők nemkívánatos államosítási kísérlete is.  Az iskolák állami fenntartásba vétele  mögött ugyanakkor elismerte a szakmai rációt, hiszen ez a lépés jellemzően a vidéki kistelepülések anyagi terheit csökkentette, és az ott tanuló diákok esélyegyenlőségét volt hivatott helyreállítani.– Hangsúlyozta azonban: a jól működő önkormányzatok – mint amilyen az I. kerület is – esetében célravezetőbb lett volna, ha a helyi közösségek dönthettek volna az oktatási intézményeik állami átvételéről. 

A feladatmegosztás témakörében a június 9-én tartott kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a tömegközlekedés és a nagy közműhálózatok üzemeltetésének helye a Fővárosnál van, míg az utak felújítása, a zöldterületek kezelése ügyében további egyeztetések szükségesek az I. kerület és a Főváros között. A szociális és kulturális területet érintően is van még miről beszélni, de Böröcz László szerint az észszerűség mentén ezek a hatáskörök szétszálazhatóak. 

Karácsony Gergely viszont nem javasolna a kerületek és a főváros viszonyrendszerében alapvető változtatást, a mindenkori állam és az önkormányzatok kapcsolatában annál inkább. Kívánatosnak tartaná például, hogy négy éven belül ismét a kerületek lehessenek az általános iskolák fenntartói, a középiskolákat viszont a főváros feladatkörében látná szívesen. A kerületeknél lenne jó helye szerinte a védőnői szolgálatnak éppúgy, mint az építéshatóságnak. Karácsony Gergely újraszabályozná a közösségi közlekedés közszolgáltatásának állam és főváros között megoszló finanszírozását is. Ehhez (és még sok egyéb más kérdéses ügy megoldásához) egy Budapest-törvény megalkotására lenne szükség.

Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester a kormányzattal szembeni várakozások kapcsán arra emlékeztetett, hogy az oktatási miniszter asszony nyilatkozata szerint nem látszik elköteleződés az iskolák visszaadása mellett. 

Már önmagában a kerületek lélekszáma is azt indokolja, hogy a kerületek ne olvadjanak bele a fővárosba, a saját helyi identitásokról nem is beszélve – reagált Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere arra a Partizán-interjúban két évvel ezelőtt elhangzott mondatra, amiben Magyar Péter arról beszélt, hogy kormányra kerülés esetén felülvizsgálnák Budapest jelenlegi, kétszintű önkormányzati rendszerét. Böröcz László ehhez annyit tett hozzá, hogy ez a felvetés minden bizonnyal a struktúra részleteinek nem ismeretéből fakadt.

A.B.