Márai Sándor Füveskönyve szolgált vezérfonalul ahhoz a beszélgetéshez, amit a MáraiKultban tartottak november 6-án este Tari Annamária klinikai szakpszichológussal. A szakember szerint kétséges, hogy a fiatalságkultuszban élő, felgyorsult életvitelű mai ember mennyit tud magáévá tenni Márai életfilozófiájából.
A Tari Annamária visszatérően beszélt arról, hogy a mai felgyorsult világunkban átszaladunk az életen, halmozva a programokat és a történéseket. Ehhez képest Márai Sándor életvitele, és az a polgári miliő, melyben felnőtt, egészen más mindennapi megéltséget adott az embernek. Ezért is kérdéses, hogyan lehetnek irányadóak számunkra az ő gondolatai.
Tari Annamária a felgyorsult életben a személyiség kialakulásának buktatóiról is beszélt Fotó: Törő Balázs
A csaknem teltházas beszélgetést Erhardt Ágoston televíziós műsorvezető moderálta, aki a Füveskönyv egyes részeiből idézett, kiemelve az Arról, hogy a dolgokat meg kell várni című fejezetet: „Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék, helyzetek –, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket” – fogalmaz a Füveskönyv.
Tari Annamária szerint ez a gondolat ars poetica arról, hogy a dolgok, akárhogy is akarjuk, nem mennek gyorsan. „Fontos, hogy mit és milyen módon hagyunk megérlelődni. Meg kell értenünk, hogy vannak olyan dolgok, amiket nem lehet siettetni. Ez az érzelmekkel éppen úgy van, mint a célokkal és az azokhoz vezető úttal sincs másként. A mai húszas, harmincasok kelepcéje, hogy a felgyorsult világ miatt, amiben felnőttek, mindent siettetnek. Éppen ezért van, hogy hamar feladnak dolgokat” – mondta. Olyan dolgokat várunk el az élettől, ami gyorsan biztosan nem fog bekövetkezni, és ezért bizonyosan csalódással fog párosulni.
A pszichológus kitért arra is, hogy a lassú, időben érlelődő személyiségnek 18 éves korunk körül kellene kialakulnia. A mai túlpörgetett életünkben még egy huszonéves sincs egészen tisztában önmagával. „Ez a helyzet nagyon igazságtalan” – tette hozzá. Erhardt Ágoston rákérdezett arra, hogy Márai gondolatai nyomán miért is bízunk a változásban, ha az író azt mondta: „…tudjad, hogy minden változáson belül, ugyanaz maradsz.”
Tari Annamária szerint itt az író elsősorban arra gondolt, hogy hiába változtatjuk meg az életkörülményeinket, ha nem dolgoztuk fel a bennünk lévő problémákat, a dolgok alapvetően nem változhatnak meg.
A jellem és a test viszonyáról Márai ezt mondta:” Jellemünk megismerésével párhuzamosan meg kell ismerni testünk természetét is. De csak úgy, mint egy rossz és hűtlen szolga természetét. Jellemünk az úr, értelmünk parancsol; a test csak szolga” – fogalmazott az író. Tari Annamária szerint ez a gondolat arra mutat rá, hogy mennyire másként tekintettek 50-60-80 éve a testre, mint a ma embere, aki gyakorlatilag „libidinális (érzelmi, pszichés energia, vágy vagy kötődés valami vagy valaki iránt – a szerk.) megszállás alatt tartja a testét”.
A szakember Máraitól az Igazit olvasta legutóbb, amelyben, mint mondta, hosszas leírásokat találunk helyszínekről, hangulatokról, de nőkről aligha beszél hosszabban az író. „Az ezredforduló óta mindenki fiatal akar maradni, őrült fiatalságkultuszban élünk. 2025-ben sokkal nehezebb lemondani a vágyakról mint régen” – tette hozzá.
A sorozat első részében Kozma-Vízkeleti Dániel pszichológus elemezte Márai életművét a megpróbáltatások, a kötődés és emberi kapcsolatok fénytörésében. A MáraiKult legközelebb december 4-én rendez pszichológiai útmutatót Máraihoz Mayer Máté pszichológus közreműködésével.