2024. 07. 12.
időjárás

Szabadtéri fotókiállítás január végéig Buda várában karácsonyi ínyencségekről Borbás Marcsi tálalásában.

Tálalva a bujtarépa leves, rotyog a halászlé, szorgos kezek töltik a bácskai káposztát, rezeg a kocsonya, tálon a rétes, a zserbó, a molnárkalács és a mézes puszedli. Az érdeklődők nehezen tudják anélkül végigjárni a Mesél az asztal című „ínycsiklandozó” fotókiállítást, hogy utána ne kóstolnák meg valamelyik hagyományos fogást a Budavári Palotanegyed új karácsonyi helyszínén, a Csikós-udvarban. A Borbás Marcsi által szerkesztett szabadtéri tárlat a Kárpát-Medence ünnepi hagyományait és ízeit idézi fel. A népszerű televíziós szerkesztő-riportert és gasztronómiai szakembert, november 30-án, a kiállítás megnyitóján a karácsonyi ünnepi asztal kínálatáról kérdeztük.

– Anyáink nagyanyáink milyen praktikákkal varázsoltak gazdag menüsort a családjuk számára?

– A magyarlakta területeken egész évben készültek a karácsonyra. Nyártól, a betakarítás időszakától fokozódott a ráhangolódás, meghizlalták az állatokat, a kacsát, a tyúkot, a kappant, a sertést; betakarították a zöldségeket és gyümölcsöket, és figyeltek arra, hogy karácsonyra mindenből a legjobb minőségű alapanyag maradjon. Így kerülhetett a süteményekbe mák, dió, dinnye és szőlő. Az emberek tudták, hogy a Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) között tojt friss tojás oltott mészbe mártva, búzába rejtve eltartható karácsonyig. A táplálkozási tradíciókhoz a lelki készülődés is hozzátartozott. Az adventi időszakban szigorúan böjtöltek, főként leveseket, kukoricás ételeket és hüvelyeseket ettek. Eredetileg a ma már karácsonyi fogásként ismert mákosguba, és a mákos kukorica is böjti étel volt. A babos-mákos ételek és a tartalmas levesek az egészség megtartását szolgálták. A visszafogottabb hétköznapi táplálkozás után az ünnepi asztal gazdagon megtelt.

– A látogatók milyen tematika szerint ismerkedhetnek a tablókon bemutatott ételekkel, és a különböző népszokásokkal?

– Egy néprajzi-gasztronómiai kiállítás, vagy akár egy szakácskönyv is akkor jó, hogyha áttekintést ad a szervezők, szerkesztők által meghatározott témáról. Nem volt könnyű dolgom, mert előzetesen körbejártam a Kárpát-medencét, ahonnan több mint 80 receptet gyűjtöttem az adventtől vízkeresztig tartó időszakból, a Csikós udvarban azonban csupán 36 tabló bemutatására nyílt lehetőség. A meghatározott felületen igyekeztem keresztmetszetet adni a felmenőink ünnepi ételeiről, a fogásokhoz kapcsolódó tradíciókról; az András-napi házasságjóslástól a mákhoz köthető szerelmi jóslásokig számos hiedelemről és rituális szokásról. Fontos volt, hogy minden tájegység, valamint a régiók ételei is megjelenjenek. Az elkészített ételeket Krisztics Barbara színes fotóin láthatja a közönség, és minden képhez rövid kísérőszöveg is tartozik.

– Borbás Marcsi családjában karácsonykor mi kerül az asztalra?

– December 24-én nálunk mindig halászlé a főfogás, apukám receptje szerint. 25-én többféle ételt eszünk, sült kacsát, töltött káposztát, és természetesen végeláthatatlan mennyiségű bejglit. Otthon a mákos a legnépszerűbb, mert a szülőfalumban, Madarason még termesztik azt a régi fajta, édes kék mákot, ami soha nem keserű, inkább selymes ízű. A mákból krémet főzünk, és szilvalekvárral keverve tesszük a bejglibe. Ebből 15-20 rúd is elfogy a családban.

ó.a.

bannerhely

Kapcsolódó cikkek

© minden jog fenntartva - várnegyed magazin 2024