A Mária Magdolna-torony egy pusztító korszak mementója, ugyanakkor csodálatos példázata a túlélésnek, és ilyen módon akár a hit metaforája is lehet. Ebbe az emelkedett térbe egy hónapra a hely szelleméhez méltó kortárs festők alkotásai költöznek október 8-án – a tárlat megnyitója 18 órától lesz.

A Munkácsy-díjas Kondor Attila gondolkodását a reneszánsz szellemiség nagyban meghatározza. Térszemlélete és a középkori kertek láttatása mellett sokkal fontosabb, hogy a látható világ mögött egy magasabb szellemi rend keresését tartja céljának. A transzcendens jelenlétét érezhetjük Péterfy Ábelnél is, aki a földöntúli tisztaság és harmoniakeresés útján magasabbra vágyik, felfelé nyitva meg a teret. Hozzá hasonlóan Cseke Szilárd Munkácsy-díjas festő erdőképeinek is témája, hogy miként avatkozik be az emberi civilizáció a természet rendjébe.

Mindhármuk munkáját áthatja a természeti környezet iránti alázat, valamiféle testvérközösség a teremtéssel. Olyasféle, mint ami Assisi Szent Ferencet hatotta át, amikor érett férfi ként ráébredt a teremtett környezet csodájára és erejére. Megtérése csak pár évtizeddel korábban történt a csonkán előttünk álló Mária Magdolna- templom építésénél. Assisi Szent Ferenc romos templomot talált, amit hittel eltelve kőről kőre újjáépített, közben háladalt énekelve a Teremtőnek és a teremtett világnak.

A Napfivér című kiállítás kurátora Szilléry Éva, megnyitja Sturcz János művészettörténész, közreműködik Gömör Tamás gitáron. A tárlatot november 9-ig lehet megtekinteni. A belépés ingyenes.

(Címlapkép: Kondor Attila, Láthatatlan Város)