Egyre több női buszvezető bukkan fel a BKK Várnegyedet érintő járatain. Mi a 105-ös busz bájos sofőrjével, Zsíros Mónikával ismerkedtünk össze, aki Nógrád megyében lakik, viszont hétköz nap Budapesten rója a köröket. Egyik kedvenc járata a 105-ös, részben az utazóközönség miatt.
Még a rendszerváltás előtt a budapesti buszok ablakain áttetsző vinyetta-hirdetéseken egy volán mögött mosolygó nő illusztrálta a viccesnek szánt felhívást: „Lányok, asszonyok, vegyük át a kormánykereket!”
Mostanában már nem láttunk ilyen reklámot, ellenben ezen a nyáron a kerületi járatokon is több női buszvezető jelent meg. Ezért megszólítottuk a 105-ös busz egyik vezetőjét, Zsíros Mónikát, mondja el, mit szeret ebben a munkában.
„Az lehet az oka, hogy több a női kolléga, hogy B-kategóriás jogosítványból is lehet D-kategóriást csinálni, ami a buszokra vonatkozik. Ezzel bármilyen buszt vezethetek. Először nehéz volt átlátni a járművet, de most már biztonságban érzem magam, több mint egy év alatt meg tudtam szokni”– fogalmazott a hölgy.
Ami az újabb buszokon jól látható változás, hogy nyitottabb a sofőrfülke, közvetlenebb a kapcsolat az utazó közönséggel.
„Én mindenkinek köszönök. Eleinte rosszul viseltem, hogy tízből ketten reagáltak. Most, hogy ugyanezen a vonalon vagyok hosszú ideje, egyre többen szólítanak meg és beszélgetnek is. Budán azért emberléptékűbb a világ, és kedvesebbek lettek az emberek.” Mónika elmesélte, hogy egy Nógrád megyei kis faluból jött fel Budapestre, gyerekei nagyok már, a hétvégéket otthon tölti a családdal.

Én mindenkinek köszönök! Fotó: Tóth Tibor
„Az előző munkahelyemhez képest sokkal jobb a fizetés. Nem ismertem Budapestet, aggódtam, hogy fogok én itt buszt vezetni. Szerintem az a fontos, hogy türelmes legyen az ember. Én imádok vezetni és emberek között lenni, úgyhogy mondhatjuk, hogy ez az álommunka számomra.”
Érdekes dolog, hogy a vezetők azonnal hírt kapnak a központból az eltűnt személyekről, és mivel sok embert látnak, fel is ismerik a keresett személyt. „Többen meglettek így az eddigi munkám alatt is.” Kiderült, hogy Mónika párja is a BKK alkalmazásában vezet és sokszor a 105-ös járatán egymás mellett mennek el. Arról is kérdeztük, van-e megkülönböztetés a férfi és a női vezetők között.
Elmondta, ugyanannyi órát kell vezetniük, sőt ahogy Mónika lapunknak fogalmazott, a férfi kollégák is teljesen egyenrangúnak tartják őket. „Elfogadnak bennünket, nem tesznek különbséget. Az utasok ugyan gondolhatják, hogy kevésbé vagyunk szigorúak az első ajtós felszállásnál, de nekem ezzel sem volt rossz tapasztalatom. A külföldiek szoktak minden ajtón felszállni, mert nem ismerik a szabályt. Mónika számára egyedüli kihívást a nyári lezárások, delegációk miatti terelések jelentik. Ilyenkor trolivonalakat kell követnie egyes szakaszokon, vagy épp teljesen új útvonalon kell közlekednie. Ilyenkor bemondom a következő megállót, és hogy egy másik hídon megyünk át. Nagy szerencse, hogy a párom is itt vezet, így segítünk egymásnak, nem csak átintegetünk az Andrássy úton.”