Új peronokat kaphatnak a Krisztina téri villamosmegállók
November 9-én döntött a képviselők arról, hogy az I. kerületi önkormányzat legfeljebb 50 millió forintos értékhatárig járul hozzá a Krisztina téri villamosmegállók akadálymentesítéséhez és biztonságosabbá tételéhez. A testület többsége arra szavazott, hogy V. Naszályi Márta polgármester azt az álláspontot képviselje a Fővárossal való tárgyalások során, hogy a BKK a szükséges mértékben járuljon hozzá a beruházáshoz, míg az ellenzéki politikusok azt sürgették, hogy a kerület teljes egészében finanszírozza a projektet.
V. Naszályi Márta eredeti beadványához a Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi, illetve a Gazdasági és Jogi Bizottság fűzött egy olyan javaslatot, amely 50 millió forintban maximalizálta a kerületi hozzájárulást a projekthez.
A polgármester a vitában elmondta:
„A krisztinavárosiak régóta jelzik, hogy nagyon keskenyek és balesetveszélyesek a villamos peronok. Az előterjesztésben szereplő becsült költség kifizetése szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon a beruházás. Abban az esetben, ha a testület nem biztosítja a fedezetet, nem valósul meg az átalakítás.”
Az előterjesztésben az szerepel, hogy a BKK által megküldött előzetes költségbecslések alapján a kivitelezés a szükséges tartalékkerettel és a műszaki ellenőr költségeivel megnövelve nettó 80 millió forintot tesz ki,
„viszont az inflációt alapul véve a beruházás költsége várhatóan eléri a nettó 100 millió forintot”.
Közös terheink
Varga Dániel független önkormányzati képviselő a vitában kifejtette, hogy a jobboldali többség támogatja a peronok átalakítását, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a BKK vállalta a kötelezettséget, miszerint az 56-os villamos vonalán alacsonypadlós CAF-villamosokat helyez üzembe, illetve a fejlesztés nemcsak a peronokra, hanem a villamos pályára és az elektromos hálózatra is vonatkozna.
„Ezért úgy gondoljuk, hogyha a Főváros kötelezettséget vállal valamire, akkor igenis biztosítson rá forrást és erőforrást, és ne úgy álljon hozzá, hogy mindent az I. kerület fizessen ki”
– fogalmazott a független városatya, aki szerint fontos, hogy a projekt megvalósulhasson, ugyanakkor ne egyedül a helyieknek kelljen viselni az ezzel kapcsolatos anyagi terheket. Azt kérte a polgármestertől, hogy ennek szellemében lobbizzon a beruházás mellett.
Varga Dániel hangsúlyozta: a 70 millió forintos költségbecslés és a hozzá rendelt 10 millió forintos tartalékkeret tükrében – amennyiben 70 millió forintnál megállnak a költségek – a Fővárosnak mindössze 20 millió forinttal kellene hozzájárulnia egy olyan beruházáshoz, amely nem csak a villamos vonal I. kerületi szakaszát érinti.
Kinek fontosabb a fejlesztés?
Tölcsér Borbála momentumos képviselő aggodalmát fejezte ki az összeghatár megállapításával kapcsolatban, mert szerinte:
„Vannak olyan típusú fejlesztések, ahol nem az a kérdés, hogy kitől, vagy kitől nem érkezik a forrás. Lehet vagdalkozni, lehet mutogatni a Fővárosra, hogy miért nem hajlandó vagy tud forrást biztosítani, az itt élőknek fontos lenne, hogy ez a projekt az eredeti 80 milliós kerettel valósuljon meg.”
Kun János, a Párbeszéd képviselője szerint az I. kerületi önkormányzat olyan anyagi helyzetben van, hogy a Főváros helyett is képes finanszírozni a projektet. Ő is úgy látja, hogy a beruházás nem valósul meg, ha a kerület nekiáll „szívózni”, a krisztinavárosiak komfortérzete nem fog javulni, „és ettől a kormánypárti többség azt reméli, hogy az emberek majd rájuk szavaznak a következő választáson”.
Gulyás Gergely Kristóf fideszes képviselő arra felhívta a figyelmet, hogy a Fővárosnak 400 milliárd forintos éves költségvetése van, amelyből, ha nem képes előteremteni a peronfejlesztésre szükséges 20 millió forintot, akkor „a Főváros meg sem akarja valósítani ezt a projektet”. Hangsúlyozta, hogy jelen állás szerint az I. kerület fizetné az átalakítás kétharmadát, ami azt mutatja, hogy az önkormányzat elkötelezett a megvalósítás és az utazóközönség biztonsága iránt.
„Minden fillérnek helye van”
V. Naszályi Márta szerint a Főváros a CAF-villamosok beszerzésével, illetve az átalakítás tervezési és engedélyeztetései költségeivel járult hozzá a projekthez.
„Itt arról van szó, hogy a Fővárosnak nincsen pénze, nekünk pedig van”
– jelentette ki a polgármester, aki számos városüzemeltetési és városfenntartási feladatot felsorolt, ami mind a fővárosi költségvetés keretéből működik. Mint fogalmazott:
„A 400 milliárd forintból minden fillérnek helye van.”
Szerinte, ha az önkormányzat 80 millió forintot tesz a projektbe, akkor lesznek biztonságos peronok és észszerűen átalakított kereszteződés, ha nem, akkor ezek nem valósulnak meg.
Varga Dániel reakciójában rámutatott, hogy a BKK a másik négy, krisztinavárosi megálló fejlesztése kapcsán is az önkormányzat forrásaira számít, holott
„a Főváros vállalta ezt a kötelezettséget, mi pedig erőnkön felül hozzájárulunk, hiszen a cél nekünk is fontos”.
Gulyás Gergely Kristóf szintén hangsúlyozta, hogy az I. kerület ebben a ciklusban eddig félmilliárd forinttal támogatta közvetlenül a fővárosi költségvetést, ezért cserébe szerinte járna némi méltányosság önkormányzatnak.
V. Naszályi Márta zárszavában elmondta: szerinte csak az fogja megszavazni az 50 milliós összeghatárt, aki „tesz a krisztinavárosiak biztonságára és jólétére”.
A bizottsági módosító indítványt végül nyolc igen, egy nem és hat tartózkodás mellett elfogadta a testület, az eredeti előterjesztést pedig 15 igen szavazattal egyhangúlag megszavazta a testület.