2025. 02. 18.
időjárás

Nem tett jót a kommunista időszak köztéri szobrainak, hogy a rendszerváltás utáni években a nagytétényi Szoborparkba száműzték őket. A mementókat nem mindig szakszerűen mozgatták és helyezték el, ezért kikezdte őket az időjárás. Pénz nincs a teljes körű helyreállításra, az alkotásokat viszont elkezdték bedigitalizálni, hogy bármikor újraépíthetők legyenek.

Az I. kerület egykori legismertebb köztéri kommunista emlékműve a Vérmezőn állt, a Tanácsköztársaság vezére, Kun Béla születésének századik évfordulójára készítette el Varga Imre. A szoborcsoport egy viharban hánykolódó hajót idéz, melynek testét a nép adja. A középpontban a bronzból öntött kapitány, Kun Béla mutatja a követendő irányt, közben kalapjával visszafelé integet. Körülötte tömörül a Tanácsköztársaság alatt létrehozott magyar Vörös Hadsereg és a proletárok. Varga Imre Kun Béla mögött egy köztéri lámpást helyezett el, amely éjjel-nappal világított.

A Kun-Béla-szobor 1986-ban (Forrás: Somogyi Hírlap)
A Kun-Béla-szobor 1986-ban (Forrás: Somogyi Hírlap)

Az alkotó néhány évvel a rendszerváltozás után úgy nyilatkozott: bár az elvtársak nem ismerték fel, ő valójában egy kritikai emlékművet alkotott, hiszen a lámpavas 1848 óta „a magyar irodalmi nyelvben nem egy világítótestet hordozó oszlopot, hanem akasztófát jelent. (…) ezért volt ez egy kritikai emlékmű. Egy analfabétának persze nem…” A rendszerváltás után, 1991. október 23-án a Magyar Demokrata Fórum aktivistái sötétkék lepelbe csomagolták be a művet, a puskaszuronyokra Forrás: Somogyi hírlap, 1986. november 24. (42. évfolyam, 276. szám) fehér védőhuzatot, Kun Bélára fehér szellemruhát és csörgő sapkát húztak. Az alkotást meg is rongálták akkoriban: eltűnt egy-egy puskaszurony, amely azóta sem lett meg.

Budapesten összesen 61 köztéri politikai propagandaalkotás jövőjéről döntöttek a három évtizeddel ezelőtti szoborviták során. Ezek közül 41 mű a XXII. kerületi Memento Parkba (Szobor parkba) került, ahol ezekből az emlékművekből egy új műalkotást hoztak létre Eleőd Ákos építőművész politikailag semleges alkotói koncepciójának megfelelően.

„Az emlékműveket az örökkévalóságnak tervezték, nem pedig arra, hogy szétszedjék és újra összerakják őket. Utóbbit harminc évvel ezelőtt ráadásul nem a legszakszerűbben végezték. Több szobor is megsínylette az átköltöztetést, rossz állapotba került és kikezdte őket az időjárás. A szintén rossz állapotban lévő tanácsköztársasági emlékművel kapcsolatban felvettük a kapcsolatot a Budapest Galériával, de nincs meg a szobor eredeti kismintája és nincsenek meg az eredeti tervek sem, ami a pénzhiány mellett jelentős akadálya a rekonstrukciónak” – mondta a Várnegyednek Holp Judit, a Memento Park munkatársa. A károsodott alkotások teljes felújítása több milliós költséget jelentene, a Szoborparknak viszont nincs erre forrása, 1994-es megnyitása óta önállóan, költségvetési bevétel nélkül működik. Mivel az újjáépítésre egyelőre nincs pénz, a szoborpark működtetői digitalizációval szeretnék megőrizni az utókor számára az enyésző alkotásokat. A 3D-s nyomtatásra alkalmas digitális szkennernek köszönhetően később bármilyen méretben újraalkotható bármelyik szobor.

A Szoborparkban lévő alkotások egyébként egytől egyik állami tulajdonban vannak, a Budapest Galériánál listázva. A szobrok felújításához, cseréjéhez és elmozdításához is szükség van a galéria engedélyére.

A Kun Béla emlékművön kívül további két olyan alkotást őriznek az emlékhelyen, amely eredetileg Budaváron volt látható: a Szentháromság utca 2. alatt helyezték el 1959-ben a Munkás- és Katonatanács márvány emléktábláját, a Dísz téren pedig 1960-ban – az úttörők ajándékaként – a süttői mészkőből készült felszabadulási emlékkövet. Érdekesség, hogy a Vörös Hadsereg oldalán harcoló Budai Önkéntes Ezred emlékműve – amelyet az ország „felszabadulásának” 22. évfordulóján, 1967-ben avattak fel – jelenleg is eredeti helyén, a Vérmezőn látható, a Bugát utca magasságában, a lépcsősornál. Szintén az ezred emlékét idézte az egykor a szomszédos II. kerületben, a Hűvösvölgyi út és a Tárogató út kereszteződésében állt szobor, amelyet a rendszerváltás után a Memento Parkba szállították. Az I. kerületi alkotás azért maradhatott a helyén, mert történelmi értéke kiemelte a propaganda-emlékművek sorából, és nem tartalmazott önkényuralmi jelképet. A másik, a Szoborparkba átszállított alkotás viszont igen, az emlékű egyik oldalán ábrázolt magyar, a másik oldalán lévő szovjet katonákat ugyanis a köztük lévő falat robbanásszerűen áttörő ötágú csillag köti össze.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/17. számában)

bannerhely

Kapcsolódó cikkek

© minden jog fenntartva - várnegyed magazin 2025