A rendszerváltást követően nem csak a Ruszwurm cukrászda tulajdonosi köre, de a működtetés pénzügyi feltételei is jelentősen megváltoztak. A bérleti jogviszony kapcsán felmerült vitás kérdéseket kellő kompromisszumkészséggel rendezni lehetett volna, a történet mégis szomorú véget ért. Két év híján kétszáz éve működött a cukrászda a Várban. Időrendben jártuk végig a kiürítéshez vezető rögös utat.

Arendszerváltozás óta önkormányzati bérleményben, a budai Várban működtetett nagy múltú Ruszwurm cukrászda napjai köztudottan meg voltak számlálva, mégis váratlanul érte a közvéleményt, amikor augusztus 6-án szerdán végrehajtó jelenlétében a Szentháromság utca 7. szám alatti üzlethelyiséget kiürítették. Az akciónak különösen keserű ízt kölcsönzött, hogy a cukrászdát üzemeltető cég vezetője, az önkormányzattal hosszas jogvitába bonyolódó Szamos Miklós 79 éves korában, ezen a napon meghalt. Két nappal később, augusztus 8-án a cég másik érdekeltségének helyszínét, a Dísz téren lévő Korona cukrászda bérelt ingatlanát is kiürítették. A kiürítés napján az üzemeltető Ruszwurm Kft. közleményt adott ki, melyben a végrehajtási folyamatok átláthatóságának, a jogállamiság érvényesülésének és a kisvállalkozások védelmének fontosságára hívta fel a fi gyelmet. Azt is megjegyezték, hogy évente mintegy 300 millió forintnyi adójellegű befi zetést teljesítettek.

Vita a bérleti díj összege körül

A cég közleménye ellenben a Budavári Önkormányzattal kötött ingatlanbérleti díj megfi zetésére nem tért ki. Pedig a végrehajtást eredményező jogvitának épp ez volt az alapja. A kontraktus egészen 1994-ig nyúlik vissza, a kerület a Ruszwurm cukrászda helyiségeire ekkor kötött bérleti szerződést a Ruszwurm Kft. jogelődjével. Az üzemeltető cég 48.200 forint + áfa összegű bérleti díjat fi zetett az ingatlan használatáért. 1998-ban már jogvita alakult ki a bérleti díj mértékéről, amelyből peres eljárás
lett, majd megegyezéssel zárult: a felek havi 99.460 forint + áfa összegben állapodtak meg. 2015-ben a 171 négyzetméteres üzlethelyiségért az akkori önkormányzat vezetése körülbelül havi 330.000 forint + áfa összegű bérleti díjat javasolt. Erről azonban Szamos Miklósékkal nem sikerült megegyezni, innen datálódik, hogy – legalábbis az önkormányzat álláspontja szerint – a Ruszwurm Kft. nem fi zetett bérleti díjat, tartozása folyamatosan nőtt. Az önkormányzat emiatt felmondta a bérleti szerződést, négy évvel később pedig pert indított a kiürítés és a tartozás behajtása érdekében. A probléma súlya és az önkormányzat kötelezettségeinek megítélésében nem volt különbség, ezekben ciklusokon átívelően egyetértett Nagy Gábor Tamás, V. Naszályi Márta és Böröcz László polgármester is.

V. Naszályi ugyan hivatalba lépését követően – a megegyezést keresve – egy időre kezdeményezte a per
szüneteltetését, ám mivel megint sikertelenül zárult az egyeztetés, 2020-ban ismét folytatták a pert. A jogi eljárás végül a Kúria határozatával zárult, mely az önkormányzat álláspontjának jogszerűségét állapította meg: a Ruszwurm Cukrász és Vendéglátóipari Kft.-t kötelezték az ingatlanok visszaadására, és az eddigre már több mint 300 millió forintos tartozás rendezésére. Szamos Miklós időközben azzal vádolta meg V. Naszályi Mártát, hogy védelmi pénzt kért a bérleti díj rendezéséért cserébe, amit a korábbi polgármester visszautasított. A kialakult helyzet tisztázására Budavár Önkormányzatának képviselő-testülete eseti vizsgálóbizottság felállításáról döntött, mely a munkáját 2024 januárjában fejezte be, és a februári testületi ülésre terjesztette elő jelentését és javaslatait. Ebben a jobboldali többségű bizottság a polgármesteri vezetésre terhelő szabálytalanságokat, illetve esetleges bűncselekmények gyanúját vetette fel. Mivel június 9-én önkormányzati választásra készült az ország, a
Ruszwurm-ügy megítélése politikai dimenzióba került; V. Naszályi Márta polgármester a bizottság megállapításait személyét támadó „rágalompropagandának” minősítette. Lapunk érdeklődésére az ORFK sajtószolgálata azt közölte, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2024. október 21-én nyomozást rendelt el hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt. A nyomozás folyamatban van, de gyanúsítotti kihallgatás még nem történt.

Pályázat várható

A 2024-es választást követően az új polgármesteri vezetés a híres cukrászda megmentésének érdekében
ajánlatot tett a tulajdonosoknak. Első körben azt vetették fel, hogy az önkormányzat vegye át a céget,
amely aztán – immár önkormányzati érdekeltségként – tovább működtetné a cukrászdát. Azt is javasolták, hogy egy erre létrehozandó önkormányzati cégbe veszik át a dolgozókat, hogy folytatódhasson a cukrászati tevékenység. Az érintettek azonban egyik opció lehetőségével sem éltek.
Egyetlen ponton van egyetértés az önkormányzat és a Ruszwurm Kft. között: a cukrászda történelmi
jelentősége miatt az ügy nemcsak üzleti, hanem kulturális örökségvédelmi kérdés is. Éppen ezért a kerület a közeljövőben pályázati úton keres olyan szakmai befektetőt, aki a kiemelt turisztikai jelentőségű helyszínen, a Ruszwurm cukrászda közel 200 éves hagyományához méltó módon képes lenne az üzletmenet folytatására. További bizonytalansági tényező, hogy egyáltalán működhet-e tovább
Ruszwurm néven tovább a várban a cukrászda. Szamos Miklós korábban úgy nyilatkozott, hogy megvette a névhasználatot, az Böröcz László polgármester ismeretei szerint is a Szamos családot illeti. Az sem világos, hogy a Ruszwurm-krémest ezen a néven készítheti-e majd a cukrászda reménybeli bérlője. Az önkormányzat mindenesetre most megpróbálja rendezni a név körüli ügyet. A cukrászda védjegyévé vált műemléki védettségű mahagóni berakásos cseresznyefa bútorai, a biedermeier vitrinek, az empire ajtókeretezés, az oszlopokkal szegélyezett oromzat (középpontjában az óraszerkezettel) viszont állami tulajdont képeznek, ezeknek is a helyiségben kell maradniuk. A végrehajtás során a minisztérium képviselője ellenőrizte is a leltárt. A tervezett pályázatot a jelenlegi bútorokkal együtt írják ki, hogy az ikonikus hely megőrizze az eredeti arculatát.