Január 18-án a képviselő-testület rendkívüli ülésen módosította az I. kerület szociális rendeletét. Ezúttal az oltástámogatások körül kialakult anomáliák rendezése és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 80 év feletti ingyenessé tétele mellett egy új, a kerületben élő és dolgozó közalkalmazottaknak és önkormányzati dolgozóknak szóló lakhatási támogatás bevezetéséről is döntöttek a képviselők.

V. Naszályi Márta előterjesztőként elmondta, hogy 2023 végén sok olyan, kerületben élő lakos nyújtott be egyszeri oltástámogatás iránti kérelmet, akik már igazolt módon megvásárolták az oltóanyagokat, ám az előírt 2023. január 1-jei és december 31-ei időszakban nem nyújtottak be oltástámogatási kérelmet. Az egyik módosítás azt célozza, hogy az ő kérelmeiket ne kelljen elutasítani.

Kifejtette továbbá, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni, amelynek legmagasabb összege naponta 150 forint. „A 65 éven felüli korosztályon belül a leginkább rászorultabbak számára nagy segítség lenne ingyenesen biztosítani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, amely a 80 év feletti személyeket érintené” – mondta el a polgármester, aki emellett havi százezer forintos lakhatási támogatás bevezetését javasolta a kerületben élő és dolgozó közalkalmazottak és önkormányzati dolgozók számára, hogy a kerület vezetése ezzel is enyhíthesse az inflációs helyzet és az általános lakhatási problémákat. A javaslat szerint egy kérelmező csak egy alkalommal, összesen egy évig lehetne jogosult a támogatásra.

Aggályok és érvek

Fazekas Csilla fideszes önkormányzati képviselő felszólalásában kifejtette: a jobboldali többség egyetért azzal, hogy 80 év felett ingyenessé tegyék a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, illetve korábban már többször utaltak arra, hogy egyszerűsíteni kell az oltástámogatások rendszerét, ezért ezt a törekvést is támogatják. A tervezett lakhatási támogatással kapcsolatban ugyanakkor kifejtette, hogy elvileg az I. kerületieknek rengeteg pénzébe kerülő Lakásügynökség is azzal a céllal jött létre, hogy az önkormányzat a kerületben élő és dolgozó közalkalmazottakat, illetve önkormányzati dolgozókat segítse, ám ez „nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket”, ahogy a szociális rendeletbe bekerült lakásbérleti támogatás sem hozott érdemi eredményt.

Kidolgozatlannak nevezte a polgármester által előterjesztett javaslatot, amit azzal szemléltetett, hogy az például az oktatásban csak a pedagógusok számára nyújt támogatási lehetőséget, a pedagógiai asszisztensek számára viszont már nem. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a Győző utcai szolgálatilakás-projekt beindításával és az új önkormányzati szolgálati lakások kijelölésével a jobboldali képviselők „nem kampányfogásnak” szánják a segítséget, hanem valódi, távlati megoldásokat kínálnak a problémára. Hozzátette, hogy a jobboldali módosító javaslatok elfogadásával azonban tudják támogatni az előterjesztést.

Megoldás kell, de hogyan?

V. Naszályi Márta válaszában az általános budapesti lakhatási helyzettel indokolta a támogatás bevezetésének szükségességét, mert szerinte miközben „egy igen nagy, üres lakásállomány van a kerületben, azok az emberek, akik nap mint nap szolgáltatásokat nyújtanak az itt élőknek, a város pereméről, vagy az agglomerációból ingáznak, mivel nem tudják megfizetni a kerületi lakhatást”. Úgy véli, a kerület szempontjából is rossz, hogy ezek az ingatlanok kihasználatlanul állnak, és nem vonják be őket a bérlakásrendszerbe. A Győző utcai bérlakásprogrammal kapcsolatban rámutatott, hogy az csak 4-5 év múlva fog konkrét eredményeket hozni. Hozzátette: az önkormányzati lakásállományban nagyjából 30 ingatlant tudnának pályázat vagy egyedi elbírálás alapján kiutalni ilyen célra, amit egy véges, zárt halmaznak nevezett. Szerinte a havi támogatás előnye ezzel szemben az lenne, hogy annak nincs mennyiségi korlátja, és a lakáspiac egészén versenyképessé tenné a rászorulókat.

Gulyás Gergely Kristóf fideszes képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy egy ilyen nagy horderejű, valódi koncepciót igénylő módosítást nem rendkívüli, hanem rendes testületi ülésen kellene tárgyalni, amely a megfelelő bizottsági kontrollt is biztosítaná. Szerinte így nem fordulna elő, hogy egyes munkakörökben dolgozók ne kerüljenek bele a támogatottak körébe. Hozzátette: kampányfogásnak tekinti V. Naszályi Márta javaslatát, mert az egy év után „magára hagyná” a támogatottakat. Kritizálta a Lakásügynökség működését is, amely szerinte 120 millió forintos ráfordítás mellett mindössze 12 lakást tudott értékesíteni. Úgy véli, hogy ezzel szemben a jobboldali szolgálatilakás-program hosszú távon fog versenyelőnyt jelenteni a kerületi közalkalmazottak és önkormányzati dolgozók számára.

Közeledő álláspontok

V. Naszályi Márta záró gondolataiban hangsúlyozta, hogy egy komplex problémára adott komplex válasz egyik elemeként tekint a lakhatási támogatásra, de nyitott arra, hogy Fazekas Csillával közösen dolgozzanak ki egy szélesebb horizontú megoldási koncepciót. A támogatásról és a szociális rendelet módosításáról szóló polgármesteri előterjesztést végül a jobboldali képviselők javaslatait befogadva, nyolc igen, két nem és két tartózkodás mellett elfogadta a képviselő-testület.