Korának egyik leginkább elismert és sokat foglalkoztatott üvegfestője és mozaikművésze volt Róth Miksa, aki számos hazai és külföldi középület, templom, palota, magánház és síremlék belső díszítésében vett részt. Egyik legnagyobb munkája a Bécsi kapu téri levéltári palotához kötődik, ahol az üvegablakok száz éve hirdetik művészetét.

Visszaemlékezései szerint Róth Miksának 55 városban 94 épületben található jelentősebb üvegfestészeti műve, de zsidó vonatkozású munkáinak pontos számát sohasem közölte – bocsátotta előre Garadnai Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa. A szakember elmondta, a művész legtávolabbi alkotása a mexikóvárosi nemzeti színházban látható, de jelentősebb mozaikművei tíz város 29 építményében jelen vannak. Róth Miksa József üvegfestő, mozaikművész 1865. december 26-án született Pesten zsidó családban, majd kikeresztelkedett. A családi hagyományokat követve apja műhelyében tanult, de már a nagyapa is ezzel a mesterséggel kereste kenyerét. A korszak szokásainak megfelelően a fiatal Róth Miksa külföldi tanulmányutat tett, amelynek során tovább ismerkedett az üvegfestő művészettel. Hazatérve különleges színű és fajtájú üvegek előállításával nemzetközileg elismert színvonalra emelte a magyar üvegfestészetet, műhelye 1885-től állt fenn. Munkásságára kezdetben a historizmus, később a szecesszió volt hatással. Dekoratív festészettel is foglalkozott, ő készítette a budapesti Szent István-bazilika, az Országház, a Magyar Nemzeti Bank üvegképeit is.

Garadnai Zoltán kifejtette, hogy Róth Miksa munkái között kiemelte helyet foglalt el a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Bécsi kapu téri palotája, amelynek belső díszítési munkálatai 1923 és 1929 között zajlottak. – Az épület ornamentikus és heraldikai faldíszei, a kutatóterem és a lovagterem bútorai, illetve az üvegablakok városi címerképei Róth Miksa és munkatársai tehetségét, művészi képességeit és hozzáértését bizonyítják – mutatott rá.

A Bécsi kapu téri palota átadása és belső díszítésének befejezése után néhány évvel kirobbant a második világháború, amelynek végén, 1945 első heteiben komoly sérülést szenvedett az Országos Levéltár épülete. A címeres üvegablakokat azonban szerencsére 1944-ben kiemelték a helyükről, így a pincében vészelték át Budapest ostromát. – Sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve 1948 és 1951 között, amikor az új rendszer képviselői a múlt eltörlésének szándékával az épület szekkóinak lefestését és az üvegtáblák eltávolítását tervezték. Ez az elképzelés szerencsére nem valósult meg – hangsúlyozta Garadnai Zoltán. Az üvegablakok egy része azonban így is áldozatul esett a politikai változásnak, mert a „feudális múltra utaló színes üvegablakok” egy részét leszerelték. Aztán jött az újabb csapás, alig fejeződtek be ugyanis a Bécsi kapu téri palota 1945 utáni újjáépítési munkálatai, kitört az 1956-os forradalom. S a szabadságharc alatt, november 6-án a nyugati szárnyat harckocsigránát találta el. Ekkor a nyolc előcsarnokbeli címeres ablak komoly károkat szenvedett, a harmadik emeleti keleti ablak – ez Miskolc, Debrecen és Nagybánya címereit tartalmazta – pedig megsemmisült.

Ma 27 ablakon 53 címer látható, amelyekből 36 nem a mai Magyarországon található városok címere. Ma már nincs meg Jászberény, Nyíregyháza, Vác és Varasd címere, de Késmárk, Szabadka és Zólyom címereit is csak a tervrajzokból ismerjük, miközben Trencsén címerének vázlata nem maradt meg.

Róth Miksa üvegablakait, sok más páratlan értékkel, látnivalóval meg lehet tekinteni, akár épületvezetés mellett, a levéltári palotában.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/6. számában )