A zene-, illetve a hangszeres tanulás a gyerek egészséges felnőtté válását segíti – vallják a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában. A maga nemében egyedülálló intézménybe az elsőtől az érettségiig lehet járni. Kórusaik a világot járják, és az évek során megannyi elismerésben részesültek. Folytatjuk kerületi iskolákat bemutató sorozatunkat.

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola nem zenészeket képez, hanem teljes embereket nevel, amihez a megszokott közismereti órákon túl – miként azt az iskola névadója, Kodály is vallotta – a művészetek és a zenei nevelés elengedhetetlenek. Ehhez pedig az iskola a lehetőségekhez képest mindent megad a gyerekek számára. Friedrich Attila igazgató szerint tömören így lehetne összefoglalni, mi az, amit a Kodály nyújtani tud. „A zene-, illetve a hangszeres tanulás a gyerek egészséges felnőtté válását segíti, az értelmi mellett az érzelmi intelligenciát is fejleszti. A művészeti tevékenység a kreativitást is serkenti, a kóruséneklés pedig hozzájárul ahhoz, hogy motivált csapatjátékosokká váljunk. Úgy hiszem, hogy ezekkel az értékekkel a jövő iskoláját építjük” – mondja az igazgató (képünkön).

Az iskola gimnázium is egyben, így aki elsősként bekerül, egészen az érettségiig oda tud járni. Évfolyamonként egy osztály indul, alsóban – hogy egy-egy gyerekre nagyobb figyelem jusson – a létszám nem több 24 főnél. Ötödiktől néhány csatlakozó diákkal bővülnek az osztályok, illetve a középiskola előtt is van felvételi. Az elsősöknél egy zenei alkalmassági meghallgatáson azt nézik, hogy fogékonyak-e arra, hogy élvezzék azt a zenei képzést, ami az iskolában vár rájuk. Ezeket a játékos keretek között zajló foglalkozásokat Sapszon Ferenc karnagy, zeneszerző, az iskola alapítója és jelenlegi művészeti vezetője koordinálja. Később a felvételiknél azt nézik, hogy a közismereti tárgyakon túl az adott gyerek hogyan áll például szolfézsból.

A hangszeres tanulás másodikban indul, a repertoár nagyon széles, a hárfától a zongorán át a réz- és a fafúvósokig. A csoportos hangképzés harmadiktól kezdődik, a Gaudete kórusban fiúk és lányok negyedik végéig együtt vannak. Ezt követően különválnak: az Exsultate vegyeskarba kerülnek a fiúk 11-től egészen 18 éves korukig. A lányok nyolcadikig a Laudate, majd középiskolában a Jubilate karokban énekelnek. Ötödiktől kezdődően van egyéni hangképzés is, ahol heti egyszer 30 percben egy tanár egy gyerekkel foglalkozik.

Az iskola kórusai és diákjai rendszeresen utaznak, bejárták Európát, és a hazai versenyeken is ott vannak. A 2024 október elején a portugáliai Fundão városában megrendezett 5. Beira Interior Nemzetközi Kórusfesztiválon a Jubilate leánykar mindkét – a szakrális és a leánykari kategóriában – nyert, és elhozta a verseny nagydíját is. Tavaly novemberben a Laudate Sapszon Borbála vezényletével szép sikert ért el a Kodály Zoltán X. Kórusversenyen, ahol – ugyan a nagydíjat nem sikerült elhozniuk, de – ők kapták a legtöbb pontot. Az utazásokat alapítványi hozzájárulásokból és pályázatokból oldják meg, hogy a résztvevőknek lehetőleg ne kelljen ezekért a versenyekért fizetniük. Az iskola kórusai rendszeresen, havi egyszer énekelnek a budavári Nagyboldogasszony-templomban, illetve minden évben fellépnek a salzburgi dómban is.

Az órák 40 percesek. A nyelvtanulás negyedik osztálytól indul: angol, német és francia nyelv elérhető, illetve az egyházi kórusművek szövegértését segítendő hetedikben és nyolcadikban heti 1-1 latin órát is beiktatnak a tanrendbe. Az órabeosztásokat úgy állítják össze, hogy a csoportos és egyéni zenei és énekes képzések többségét is lehetőleg délelőtt tartsák meg. Délután van tanulószoba, így aki egy délutáni foglalkozásra vár, az addig az aznapi házi feladatait is meg tudja csinálni. Az egészséges személyiség kialakulásában nagyon fontos szerepe van a feszültségoldásnak, és a különféle jó és rossz élmények feldolgozásának. Ehhez nyújt segítséget a Kokas pedagógia: a gyermekek a „zenébe belebújva” azzá változhatnak, amivé szeretnének, és eljátszhatják, lerajzolhatják azokat a dolgokat, amik éppen a leginkább foglalkoztatják őket.

A zene mellett számos szakkör is várja a diákokat, így aki szeretne, járhat kézműves műhelybe vagy épp varrószakkörre. A Toldy utcai épület és a környék adottságai miatt a sportlehetőség az picit szűkös, az iskolában fedett tornaszoba van, ugyanakkor a sportudvart tavaly felújította a fenntartó, a Budapesti Katolikus Intézményfenntartó Központ. Az iskola a közismereti oktatást is komolyan veszi, amit az is bizonyít, hogy a Kodály a HVG top 100 gimnáziumot tartalmazó listáján legutóbb a 85. helyen szerepelt.

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola

Az intézményt a nyugat-európai katedrálisi kórusiskolák mintájára, a magyar kodályi hagyományok folytatójaként a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Prima Primissima-, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, Sapszon Ferenc (képünkön) alapította 1988-ban. Az intézmény többször költözött, jelenlegi, Toldy Ferenc utca 28-30. szám alatti épületükbe 2000 nyarán költöztek be. A kórusiskolában zajló munkát 1996-ban Budapestért Díjjal, 2004-ben Csokonai Vitéz Mihály Díjjal, 2006-ban Magyar Örökség Díjjal, 2019. november 3-án Mindszenty Emlékéremmel ismerték el. Az intézményt a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2013-ban NOE-díjjal tüntette ki. A kórusiskola 2014. december elseje óta Tehetségpont, 2018-ban pedig elnyerte a Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktár címet. Testvériskolájuk a regensburgi Domspatzen, amellyel a zenei együttműködés mellett közös természettudományos workshopjaink is vannak.

Híres diákok:

• Geiger György zeneiskolai igazgató
• Kovács Ágnes énekművész
• Sapszon Bálint zeneszerző
• Sapszon Orsolya énekes
• Szemere Zita énekművész
• Szécsi Máté énekművész
• Vámosi Katalin énekművész
• Zajkás Boldizsár énekművész

(Fotók: Tóth Tibor)