Május közepéig látható a Várkert Bazár épületében, az YBL6 Művészeti Térben a Szférák Között című kiállítás, a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményes kiállítása. A nagyszabású tárlat a tudományos szemléletű kortárs alkotók tevékenységét járja körül, valamennyi generáció bemutatásával.

Míg az előző évek a gyűjtemény bővítéséről szóltak, az elmúlt három év a kollekció bemutatását, népszerűsítését vállalta: húsz helyszínen mutatkozott be – Kínától az Egyesült Államokig – a Magyar Nemzeti Galéria kortárs tárlata. A hívószavak a kortárs gondolkodásra jellemző interdiszciplinaritás, átjárhatóság és társadalmi aktivitás lettek.

A kiállítás kurátora, Mészáros Flóra a megnyitó előtt a sajtónak arról beszélt, hogy a művészet és tudomány témaköre azért is volt vonzó terület, mert olyan helyszínen vagyunk, ami rengeteg magyar és külföldi vendéget vonz. „A kortárs művészet absztrakt ága sokszor távolabb kerül a nézőközönségtől, a Magyar Nemzeti Bank pedig reflektálva a kortárs képzőművészet nonfiguratív vonalára, ezzel a tárlattal új megközelítést ad a műveknek. Tudományos irányból – legyen az akár a nyelv, a fényfizika vagy az űrfizika – izgalmas lehet szemlélni a kiállított műveket azoknak is, akik idegenkednek az absztrakttól.

A kiállított munkákon keresztül megismerhető, hogyan is épül fel tág értelemben a hatvanas évektől a kortárs művészet” – fogalmazott. Jelen vannak például a műszaki tudományokra reflektáló alkotók, köztük Andreas Fogarasi, Gáspár György, Horváth Lóczi Judit, Jovanovics Tamás, Konok Tamás és Nemes Márton, akik mérnöki, tervezői, építészeti gondolkodásuk és fókuszuk mentén építkeznek.

Az informatikai tudomány (computer science) világa, az algoritmusok, a számítógépes kultúra kerül fókuszba Bak Imre, Horváth Lóczi Judit és Kóródi Zsuzsanna munkáival. A nyelvtudomány, a képírás, az ékírás mű vészi átfogalmazása pedig a kiállítás megnyitása előtt elhunyt Csáji Attila, Frey Krisztián, Major Kamill és Reigl Judit munkásságán keresztül követhető nyomon. A természetalapú világfelfogások és az organikus, evolucionista elméleteket kutató művészek Hantai Simon, Lantos Ferenc, Reigl Judit és Melkovics Tamás egy-egy alkotásán érhetők tetten.

– Számtalan olyan alkotóval találkozunk, akik világhírű, globális művészek. Én azt gondolom, nincs is olyan, hogy magyar művész. Legyen akár a fiatalokról szó, Melkovics Tamásról, a középgenerációból Gáspár Györgyről, vagy egy klasszikusról, Hantai Simonról. Ezek az alkotók újításaik és eredetiségük miatt bemutathatóak bárhol a világon” – mondta lapunknak Mészáros Flóra.

Ő azokat a művészeket választotta ki, akiknek az egész gondolkodása, koncepciója valamilyen szinten köthető egy tudományos látásmódhoz. Olyan alkotókat válogatott, mint Lantos Ferenc is, akik a tudomány és a művészet összhangját teremtették meg.

„Alapvetően tudományos gondolkodású ember vagyok, aki a művészetben az objektivitást és a hitelességet keresi. Másrészt a fő területem a nemzetközi absztrakció. A párizsi magyar nonfiguratív művészet és az a fajta átjárhatóság vonzott, hogy a gyűjteményben olyan alkotók szerepeljenek, akik technikai vagy tartalmi értelemben globálisnak tekinthetőek” – mesélte a kurátor. A tárlat a Várkert Bazár Déli palotájában május 11-ig látható.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2025/4. számában)