Szigorúbb vagyongazdálkodással sikerült elérni, hogy jelentős, eddig gyakorlatilag az utcán heverő pénzügyi források és kintlevőségek ma már a Budavári Önkormányzatot gazdagítják. A 2026-os, most elfogadott költségvetés ezért tetemes fejlesztési forrással bír, és sikerült kigazdálkodni a béremelést is. Böröcz László polgármester az egyik legnagyobb beruházásról, a turistákat kiszolgáló buszos kerületi körjáratról is beszélt.

A 2026-os az első olyan költségvetés, amit már teljesen az új városvezetés tervei szerint állítottak össze. Mennyi pénzből gazdálkodhat idén Budavár, és milyen tartalékai vannak az önkormányzatnak?

Az idei büdzsénknek 33 milliárd forint a főösszege és 8,2 milliárd forintos tartalékaink vannak.

Mennyi megtakarítással indult az önkormányzat a ciklus elején?

5,5 milliárd forinttal. Azóta majdnem 3 milliárddal sikerült növelnünk ezt, így jelenleg 8,2 milliárd forintnyi államkötvénnyel rendelkezik a kerület.

Elődje, V. Naszályi Márta korábban kritizálta is, hogy nem lekötött bankbetétben, hanem állampapírban tartja tartalékait Budavár.

Korábban az önkormányzat valóban nagyrészt bankbetétben tartotta megtakarításait, 2025-től azonban kötelező államkincstári számlán tartani a kerület forrásait, és ott lehetőség van állampapírban elhelyezni ezeket. Az önkormányzatok számára ez egy jóval rugalmasabb és biztonságosabb konstrukció, mivel teljesen likvid. Bármikor felbontható és az időarányos kamatot is megkapjuk, ellentétben a banki lekötésekkel. 2025-ben az államkötvényekben elhelyezett forrásainkon a piacon elérhető legmagasabb betéti kamatot realizáltuk, amivel 200 millió forintos többletbevételt értünk el a korábbi kamatbevételekhez képest.

Az mekkora tétel egy költségvetésben? Egyáltalán, mik az önkormányzat fő bevételi forrásai?

Budavár legfőbb működési bevételei az iparűzési adóból, az államtól kapott működési támogatásból, az építmény- és idegenforgalmi adóból, illetve a parkolásból származnak. Közel 11 milliárd forintot tesznek ki ezek a tételek.

Sokszor beszéltek arról az elmúlt év során, milyen intézkedéseket tesznek, hogy több pénz folyjon be például bérleti díjakból vagy a turizmusból. Mit sikerült elérni?

Számos területen növelni tudtuk az önkormányzati bevételeket. A vagyongazdálkodás rendbetételének köszönhetően a bérleti díjakból származó bevételek jelentősen emelkedtek, de ennek a munkának még nem értünk a végére. A következő években további növekedést várunk bérbeadásokból, mivel átállunk egy, a piaci viszonyokhoz jobban illeszkedő értékbecslés alapú bérbeadási rendszerre. 2025-től a Mária Magdolna-tornyot saját üzemeltetésbe vettük, a Halászbástyával közös jegyértékesítésnek köszönhetően közel 200 millió forinttal emelkedtek a tavalyi bevételeink. Az ügy pikantériája, hogy az előző ciklusban a Magdolna-torony semmilyen bevételt nem termelt, mert az üzemeltető külső cég még a bérleti díjat sem fizette meg. És hiába látni rá a toronyra a polgármesteri hivatal ablakából, ez még így sem tűnt fel az előző városvezetésnek.

Hallottunk már hasonlóról a környéken…

Ha ismerősen cseng a történet, az nem véletlen; a Halászbástya étterem esetében 400 millió forintról még számlát sem állított ki az önkormányzat. Itt sikerült megállapodnunk az üzemeltetővel, így meg is kezdődött az elmaradt bérleti díj befizetése. De ott van a kizárólagos parkolóhelyek megváltása is, az önkormányzatnak évekig eszébe sem jutott beszedni az érintett állami intézményektől, ez is közel 150 millió forint plusz bevételt jelent egy évben.

Milyen szolgáltatásokra fordítják mindezt, illetve milyen pályázatokra számíthatnak a budaváriak?

A 2026-os költségvetés középpontjában a budavári polgárok támogatása és a mindennapi életminőség javítása áll. A legjelentősebb tétel a társasházak számára meghirdetett 400 millió forintos fejlesztési keret, amely épületfelújításra és energetikai korszerűsítésre fordítható. Mindenkit arra biztatunk, hogy éljen ezekkel a lehetőségekkel, hiszen ezek a programok hosszú távon csökkentik a rezsiköltségeket és növelik az ingatlanok értékét. 60 millió forint áll rendelkezésre a családok, idősek és rászorulók szociális támogatására. Emellett külön forrás jut a közösségek megerősítésére is. Az egyházak 20 millió forintra pályázhatnak idén, iskolák alapítványai és civil szervezetek támogatására 65 millió forint, kertszépítési programokra 10 millió forint, kerékpár-vásárlási támogatásra 5 millió forint áll rendelkezésre.

1,3 milliárd forintot terveztek beruházásra, illetve valamivel több mint félmilliárdot fejlesztésre, felújításra. Ez mire lesz elég?

Sok olyan dologra, amik közvetlenül érezhető módon javítják a kerületben élők biztonságát, komfortérzetét és életminőségét. A fejlesztési forrásaink jelentős részét óvodáink, bölcsődéink, középületeink felújítására fordítjuk, a korszerű és biztonságos környezetért. Kiemelt hangsúlyt kap a közterületek és zöldfelületek megújítása: zajlik a kivitelezési tervek készítése olyan projektek esetében, mint a Batthyány tér, a Horváth-kert, az Európa liget és számos kerületi kereszteződés, de a Szentháromság tér felújítását is meg szeretnénk kezdeni az idei évben. A mostani költségvetés jelentős összeget biztosít tervezésre, mivel sajnos egyetlen olyan fejlesztés sem volt 2024-ben, mely kész kiviteli tervekkel rendelkezett volna a megvalósításhoz.

Polgármesteri fogadóóra a Városházán 

Ha már közterületek: a mostani tél egészen drámai hatással volt az utak minőségére.

Igen, ezért kerület-szerte folytatódik a kátyúk javítása és az aszfaltozás, valamint a közterületi lépcsők felújítása, melyekre több, mint 100 millió forintos keret áll rendelkezésre. Fejlesztjük a zöldfenntartási és köztisztasági gépparkunkat is, bővítjük a térfigyelő kamerarendszert és fejlesztjük a rendszer informatikai hátterét. Korszerűsítjük a közvilágítást, megújul a játszóterek – köztük a Vuk és a Mátyás király játszópark – világítása. Tervben van a Czakó Utcai Sport- és Szabadidőközpont bővítése egy új multisportpálya kialakításával, ami a Lisznyai Utcai Általános Iskola udvarán kap majd helyet, az iskolások és a kerület lakóinak is új lehetőséget kínálva.

Számíthat-e uniós vagy egyéb fejlesztési forrásokra az önkormányzat idén?

Igen, a horányi tábor faházainak felújításához várhatóan 30 millió forint hazai támogatás érkezik, ami számottevő segítség az ingatlanegyüttes korszerűsítéséhez. Emellett folyamatosan figyeljük a megnyíló pályázati lehetőségeket, és minden elérhető hazai vagy uniós forrást igyekszünk bevonni annak érdekében, hogy a kerület fejlődése stabil, több lábon álló finanszírozással, felelős és előrelátó gazdálkodás mellett valósuljon meg.

Nagy beruházást tervez Budavár az idegenforgalomban, tavasszal indul a turistákat kiszolgáló kerületi buszjárat tesztüzeme. Hogyan és mikorra térülhet meg ez?

Nem pusztán új buszjáratról van szó, hanem egy komplex, hosszú távon önfenntartó üzleti modellről, amelyet a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Budavári Turisztikai Kft. valósít meg. Tavasszal indul a tesztüzem nyolc minibusszal, majd a tervek szerint 2027 végére egy 18–20 darabos, teljesen elektromos flottával váltjuk ki a lakóövezeteket jelenleg terhelő nagyméretű turistabuszokat. A 20–25 tonnás, zajos dízeljárművek helyett 3–5 tonnás, halk és környezetkímélő minibuszok közlekednek majd. Ez nemcsak karbonsemleges, hanem városüzemeltetési és életminőségi szempontból is jelentős előrelépés: védi az úthálózatot és csökkenti az itt élők zaj- és szmogterhelését.

Mibe kerül mindez?

Az önkormányzat az idei költségvetésben – a tavalyi induló támogatással együtt – nagyságrendileg 600 millió forintos ráfordítással számol a rendszer beindítására. Egy önkormányzat részéről szokatlan, hogy saját maga hoz létre ilyen üzletágat, ez kétségtelenül kockázatot jelent, ugyanakkor a várható hozam is hatalmas lehet. Optimista forgatókönyv szerint – amennyiben a járműbeszerzés időben megvalósul – már az idei évben bevételt termelhet az ágazat. 2027 végére akár üzemi szinten nyereségessé válhat a társaság, és megtérülhet az önkormányzati befektetés. Óvatosabb számítások szerint erre  2–3 évet kell várnunk. Ez egy stratégiai lépés, célunk, hogy a turizmusból származó bevételek nagyobb része maradjon a kerületben, és közvetlenül a budaváriak javát szolgálja.

2026. január elsejétől számos közterület került át kerületi kezelésbe a fővárostól, hogy megszűnjön az elhanyagoltságuk. Ez nyilván többletkiadást jelent, de pontosan mennyit?

A fenntartás éves szinten nagyságrendileg 80–100 millió forintos többletköltséggel jár. Ugyanakkor nem csupán üzemeltetésről, hanem fejlesztésről is beszélünk: újabb korszerű eszközök, gépek beszerzése szükséges, és napirenden van a parkőri rendszer bevezetése is annak érdekében, hogy a feladatokat magasabb színvonalon láthassuk el. Összességében ezt a közel 100 millió forintos többletterhet a sikeres bevételnövelő intézkedéseknek köszönhetően stabilan tudjuk finanszírozni. Tapasztalatból tudjuk, hogy ahol a kerület gondoskodik a fenntartásról, ott láthatóan rendezettebb, ápoltabb környezet alakul ki. Bízunk abban is, hogy a Főváros a felszabaduló forrásait olyan kiemelt területekre tudja fordítani – például a Vérmezőre –, amelyek sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének.

Gondos gazdaként a kerület több figyelmet tud fordítani a saját kezelésbe került közterületekre

Hamarosan megnyílik a kerület pszichológiai, pszichiátriai szakellátása, illetve rendelője. Van erre igény Budaváron?

A mentális egészségügyi ellátás, azaz a pszichológiai és pszichiátriai szakellátás bővítésére országos szinten óriási az igény. A Győző utcai felújítás már a végéhez közeledik, a pszichiátriai gondozó átköltözése a Maros utcai szakrendelő helyhiánya miatt vált szükségessé. Az új, tágasabb helyiség lehetőséget ad arra, hogy a pszichológiai szolgáltatások is bővülhessenek. Fontos hangsúlyozni, hogy a pszichológus nem csupán kiegészítő szereplő, hanem a hatékony, biztonságos és hosszú távon eredményes ellátás kulcsa. Összességében tehát a fejlesztés gördülékenyen halad, és a kerületben élők hamarosan egy korszerű, bővített mentális egészségügyi ellátást vehetnek igénybe.

A szociális területen dolgozóknak korábban ígért béremelésből lesz valami?

Igen, mind a szociális, mind a kulturális dolgozók béremelése megvalósul. Meggyőződésünk, hogy azoknak a szakembereknek, akik nap nap után a közösséget szolgálják– legyen szó szociális gondoskodásról vagy kulturális értékeink ápolásáról –, valódi megbecsülés jár, ennek pedig a bérezésben is tükröződnie kell. A kormány január 1-jétől 15 százalékos béremelést hajtott végre a szociális és a kulturális ágazatban, amely a kerületben dolgozókat is érinti. Az önkormányzatnál ez 48 kulturális és 63 szociális dolgozó béremelését jelenti.