Véget ért a Márai Sándor születésének 125. évfordulójára rendezett emlékév, amelyet Budavár Önkormányzata minden korosztályra gondolva összművészeti rendezvénysorozattal ünnepelt a kerületben egy éven keresztül. 

Tavaly áprilistól a XX. század egyik legnagyobb magyar írójára, Márai Sándorra emlékeztünk, aki húsz éven keresztül élt a Mikó utcában. Az író emigrációba kényszerült a kommunista diktatúra elől, örökké igazolványában őrizve a háza előtti gesztenyefa levelét. Idegenben élve teljes szíve itthon maradt, de a rendszerváltozást már nem érhette meg. Pedig itthon akkor már hazavárták.

Az év során több mint hetven eseményt tartottak a kerületben, melynek egyik csúcspontja a Budára költöztem című állandó kiállítás megnyitása volt a Virág Benedek Házban, amely a jövőben is az író hagyatékának gondozásával foglalkozik majd. A tárlattal az író hazaköltözött, arra a környékre ahova mindig visszavágyott a Tabánba és a Krisztinavárosba, a Philadelphia Kávéház környezetébe, ahonnan a Horváth-kertre nyílott kilátás.

Április 11-én szombaton nemcsak a Magyar Költészet Napját ünnepeltük a MáraiKultban, de Márai Sándor születésnapját is, a szintén születésnapos Lovász Irén Kossuth-díjas népdal énekes, a néprajztudomány kandidátusa koncertjével. A régi magyar költészettől egészen a kortárs dalokig szólaltak meg a dallamok a Platon Karataevtől többek között József Attila és Márai Sándor gondolatai kíséretében.

Lovász Irén a Költészet Napján a MáraiKultban  Fotó: Törő Balázs

Egy nappal korábban az emlékév lezárásaként Szigethy Gábor Kossuth-díjas íróval, rendezővel és színház- valamint irodalomtörténésszel beszélgetett Bauer Eszter, Budavár kulturális ügyekért felelős tanácsnoka.

A Várnegyed cikksorozatban számolt be az emlékév legjobban sikerült eseményeiről, és interjút készítettünk Mészáros Tibor irodalomtörténésszel, a hagyaték gondozójával.