A költészetre jellemző metaforikus, asszociatív gondolkodás az emberiség anyanyelve. Ezt vallja  Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes, néprajzkutató. A művész a Költészet Napján az életművét meghatározó emblematikus dalokat énekli el zenésztársaival a MáraiKultban az ősköltészettől, az Ómagyar Mária-siralomon át Balassi és Weöres Sándor versekig. A  Platon Karataev duóval pedig a kortárs lírát szólaltatja meg. 

– A költészet napján született, ami József Attila és Márai Sándor születésnapja is. Ez az első alkalom, hogy ezen a napon koncertezik? 

– Igen, ez az első koncertem a Költészet Napjára. Nem készítettem még ilyen műsort, mert nem éreztem illendőnek, hogy felsorakozzak József Attila és Márai Sándor mögé. Mostanra talán már nem veszi szerénytelenségnek a világ, ha nyilvánosságra hozom, hogy én is e napon születtem. Annak idején azért mentem a siofóki gimnáziumból a szegedi JATE-ra irodalmat tanulni, mert József Attiláról volt elnevezve, és úgy gondoltam, hogy nekem dolgom van vele. Szegedi diákként minden évben József Attila szobránál ünnepeltem a születésnapunkat. Úgy érzem, eljött az idő, hogy a Költészet Napja tiszteletére adjak egy műsort, ami egyben életművem összefoglalása. Az idei születésnapomra a számomra meghatározó emblematikus dalokat, pályám mérföldköveit vagy gyöngyszemeit fűztem egy füzérbe. 

– A kerülethez nagyon régi a kötődése. Otthon érzi magát itt, Márai Sándor kerületében? 

– Negyven éve hűséges vagyok az első kerülethez, ideköt az első lakásom, ami a Hunyadi János úton van. Most épp Juli lányom lakik ott. 1986-ban költöztem ide, akkor az Országos Széchényi Könyvtárban dolgoztam. Minden gyerekem idejárt óvodába, iskolába, a Szilágyi Dezső téri templomban konfirmáltak, itt cserkészkednek, én pedig 2008 óta tartom a kerületben a Dalolókörömet. Erős a kötődésem Budavárhoz, mondhatom, hogy otthon vagyok itt. 

– Hogy építette fel a koncertet? 

– A legtöbb lemezemről hallható lesz dal, és ez egyben a magyar költészet történetének sajátos, szubjektív íve. Elkezdődik az ősköltészettől, amit először a Világfa (1995) lemezemen énekeltem meg, és Hortobágyi Lászlóval készítettem a Nemzeti Múzeum felkérésére, a honfoglalás millecentenáriumi kiállítására. A műsor a Csodaszarvas énekkel indul, amit Kórógyon gyűjtöttem, és azóta a névjegyemmé vált. A magyar archaikus népköltészetünk leggyönyörűbb dalaiból válogatok, a Szivárvány havasán-tól a Fellegajtó nyitogatóig: szürreális képek és metaforák, amelyek a magyar archaikus költészet sajátjai. 

– A koncert címe: Költészet az emberiség anyanyelve. Honnan ered a gondolat? 

– Egy 18. századi filozófus, Johann Georg Hamann gondolata arról, hogy a képes, metaforikus beszéd az emberiség nagyon ősi sajátossága. A mítoszok nyelve, metaforikus, szimbolikus, asszociatív gondolattársítás. Több antropológusnál és filozófusnál is megjelenik, ez, emiatt én is épp a héten beszéltem róla egyetemi előadásaimon. Hamvas Béla is írt róla. Diákkoromban találkoztam a gondolattal először, és negyven évig érlelődött bennem. Most jött el az ideje annak, hogy erre fűzzek fel egy műsort. 

Lovász Irén: Szerelmes Virág koncert, Magyar Zene Háza, fotó: Hajdu János

– Az Ómagyar Mária-siralom is elhangzik az esten, amelyet a nyolcvanas évek végén mutatott be először. Ugyanazzal a dallammal hallhatja a közönség? 

– Ahogy az Égi Hang (2006) című lemezemre is fölénekeltem, a 13. századi versünk egy 12. századi francia planctus (siratóének – a szerk.) dallamára hangzik el. Azóta úgy éneklem, ahogyan 1987-ben megtanultam. Most is dúdolgatom. A reneszánsz költészetünk gyöngyszemeit a Szerelmes virág (2008) című lemezem alapján Balassi Bálint énekelt versei képviselik. Győri István reneszánsz lanton, barokk gitáron, Szabó Zsolt viola da gambán játszik, Ágoston Béla a fúvós- és Horváth Kornél az ütőhangszeres. Ki kell még emelnem Mizsei Zoltán billentyűs énekest, aki régi alkotótársam, a Fellegajtó (2005) lemezt már együtt készítettük, valamint Lantos Zoltán hegedűművészt is, mind nagyszerű muzsikusok. Majd a huszadik század költészetét idézzük meg: számomra  ennek az időszaknak a legnagyobb érintése Weöres Sándor spirituális költészete. Ének a határtalanról című versét fogom énekelni, a Hangtájkép (2015) című lemezem zárószámát. Saját dalaimból pedig a Vígasztalómat a Gyógyító hang (2023) című lemezről. A kortárs költészetet még Balla Gergő versei képviselik a Platon Karataev duó előadásában. Költészetük spiritualitása, mélysége, az álomszerű, metaforikus képei nagyon illenek ahhoz a kontemplatív vonulathoz, amit a Csodaszarvas énektől, a Fellegajtó nyitogatón át, az Ómagyar Mária-siralmon keresztül felvázolunk a 21. századig. A műsor a saját Mantrámmal fejeződik be, amely más-más módon jelent meg több lemezemen. Bármilyen nemzetközi formációval vagy hazai csapattal előadva mindig más lesz, de mindig nagyon nagy élmény előadni és hallgatni is. A budavári Dalolókörben is rendre elénekeljük. Személyes, őszinte vallomás lesz az est a költészethez való viszonyomról. 

Az emberiség ősi nyelvén megszólalni    Fotó: Módos Gábor 

– Nem először lép fel a Platon Karataev duóval. Találkozásuknak lesz folytatása? 

– Igen. A Károli Egyetemen végeztek pszichológiát, még órámra is bejártak. Azóta kiderült, kölcsönösen tiszteljük, inspiráljuk egymást. Tavaly meghívtak a Művészetek völgyébe, ahol a Napkötöző című dalukat én énekeltem, és fogom az áprilisi nagykoncertjükön is. Januárban én hívtam őket közös műsorra, ahol a 16-17. századi magyar református népénekek és a kortárs spirituális költészet között húztunk egy ívet.  

– Hogyan élik meg a fiatalok a népzene újbóli feléledésének csodáját, aminek Ön a nyolcvanas években kutatóként és előadóként is részese volt? 

– Gondolja el, hogy adott esetben meg kell szakítanom az antropológia órát, mert számukra egészen hihetetlen, hogy 1981-ben hogyan lehetett terepmunkát végezni Moldvában. Nekem egészen döbbenetes, hogy teljesen más világot élünk, és sok fiatal nem érti a rendszerváltozás súlyát. Azonban ha valaki őszintén érdeklődik, méltó arra, hogy megálljunk, hogy beavassam őket. 

Lovász Irén 

Karcagon született. Kossuth-díjas előadóművész, népdalénekes, a néprajztudomány kandidátusa, egyetemi kutatóprofesszor, érdemes művész. Számos magyar és nemzetközi díj birtokosa. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Kerületünkben a Jókai Anna Szalon állandó fellépője.