2026. 11. 17.
időjárás

Harmadik éve vezeti a nagy múltú Petőfi Sándor Gimnáziumot Török Csaba igazgató, aki szerint az Attila úti intézmény kivételes szellemiségű iskola, erős befogadó közeggel. A kultúra közvetítését és a közösségi életet az identitás kialakulásának éveiben elsőrendűnek tartja.

– A Petőfi Gimnázium diákjai léptek fel a kerület által szervezett október 23-ai ünnepségen. A mai középiskolásokat mennyire érinti meg 1956?

– Azok az osztályok, amelyek felkészülnek az előadásra, nagyon érett módon viszonyulnak az ünnephez. A kollégák munkája aztán varázslatot visz a darabba; most is egy ilyen előadáson vagyunk túl. A diákok a történelemtanárokkal együtt, nagy átéléssel és fegyelmezetten játszottak. A forradalom a mai napig megosztja a társadalmat, de az kétségtelen, hogy bátor időszak volt az a tizenkét nap.

– A történelemoktatás az iskola erősségei közé tartozik. Mind a mai napig a humán irány a meghatározó?

– Alapvetően humán gimnázium vagyunk, angol- és a történelemtagozatunk meghatározó. Én biológia–kémia szakos vagyok, és már dolgozunk azon, hogy biológiatagozat is induljon. Korábban a fizika, a matematika és a testnevelés is erős volt, és ez a kép a társadalom tudatában is rögzült.

Török Csaba Petőfi Sándor Gimnázium igazgató

– Nyelvi előkészítő osztályokat is indítanak. Miért fontos az előkészítő év?

– Az a tapasztalatunk, hogy azok a diákok, akik részt vesznek ebben a képzésben, nemcsak a nyelvekből, hanem a többi tantárgyból is eredményesebbek. A mai korosztálynak szüksége lenne egy ilyen előkészítő évre. Az érési folyamat elhúzódik, a kamaszkor kitolódott. A mai kilencedikes diákokat nem lehet összehasonlítani a húsz évvel ezelőtti, gimnáziumot éppen kezdő tanulókkal. A mai gyerekek érettségi szintje egészen más, bár ennek társadalomlélektani okát nem tudom. A mostani felnőtt korosztályt valamiért önállóbbnak nevelték. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a gimnáziumi négy év meghatározó az emberi identitás kialakulásában, és egyáltalán nem mindegy, hogy a tanuló milyen közegben éli meg ezt az időszakot.

– Pályázatában Petőfi szellemiségének fontosságáról is írt. Mit ad ez a gyerekeknek?

– 1946-ig Werbőczy nevét viselte a gimnázium, a könyvtárban ma is megtalálható a Werbőczy-féle Hármaskönyv. De Petőfi szellemisége áthatja az iskolát. Az elmúlt 134 év alatt sok nemzedék került ki innen, és vált Török Csaba igazgató meghatározóvá az ország életében. Radnóti Miklóstól Göncz Árpádon és Gregor Józsefen át Máté Péterig sok sok jeles embert említhetek. Képzelje el, amikor Nemes Nagy Ágnes bemegy az órára, és Tandori Dezső ül az egyik padban! Érezhető, hogy ezek az életutak itt vannak a falakban, és nekünk ehhez méltóan kell megélni a hivatásunkat. Azt gondolom, hogy a mai diákok közül is sokan lesznek meghatározó személyiségek a jövőben. Petőfi Sándor képeken is megjelenik az iskolában: például az igazgatói irodában egy nagyméretű festményen, de a folyosókon is találkozhatunk az arcképével. Létrehoztunk egy Pilvax nevű diák közösségi teret, ahol a mindennapi tevékenységek mellett a kultúrának is van a helye és ahol kortárs költők is bemutatkoztak már. Petőfi szellemisége megnyilvánul a hatvanas évek óta működő színjátszókörünkben, így a márciusi ünnepi időszak is kiemelten fontos szerepet kap. Úgy látom, hogy reneszánszát éli a költészet és az énekelt vers. Petőfi a maga korában ugyanolyan sztár volt, mint mai kortárs zenekarok, amelyek énekelt verseket adnak elő a színpadon.

Petőfi Sándor Gimnázium

– A történelmi városrész adta lehetőségeket ki tudják használni a tanítás során?

– A gyerekek olyan ingergazdag környezetben nevelkednek itt, amelynek idővel maguk is a részévé válnak. Nagyon sok külső tematikus programunk van, minden évben elmegyünk például Mohácsra és egyéb történelmileg fontos helyekre. Sokat járunk fel a Várba és kihasználjuk a Dózsa György tér adottságait, ami mozgásra is ösztönöz bennünket. Többször szerveztünk már flashmobokat a Dísz téren. A MáraiKult adta lehetőségekkel is élünk: ott rendezzük meg a Júlia-bált, és tanár továbbképzéseket is tartunk.

– Harmadik éve vezeti a Petőfi Gimnáziumot. Miért választotta ezt az iskolát?

– A Petőfi nek igazán különleges a befogadó közege, amely már belépéskor megérinti az embert. Endrődi Gábor igazgató úr nyugdíjba vonulása után pályáztam meg az igazgatói pozíciót. Amikor először jártam az iskolában, azt éreztem, hogy örömmel fogadnak, és nyitottak arra, amit tudok és képviselek. Számomra a gimnázium mindig is az alkotás tere volt, ezért különösen fontos nekem az itt uralkodó légkör.

– Milyen változások történtek, és mely céljait tudta megvalósítani?

– Elindítottunk egy fiatalító hullámot, igyekszünk pályakezdőket is bevonni a tantestületbe. Sokan úgy gondolkodnak erről a hivatásról, hogy készek rá és értenek hozzá, de ehhez több kell. Hiszek abban, hogy a gyémántot csak gyémánttal lehet csiszolni, az embert pedig csak emberrel. Vagyis nekünk, tanároknak nagy a kihívás, embert kell faragnunk. A kultúrával nevelést fontosnak tartjuk: színházlátogatásokat és kulturális programokat szervezünk, amelyek elengedhetetlenek egy középiskolában. Nemrég tartottuk meg a Diákok Hangja témanapot, amelyben a diákönkormányzat tagjai képviselték a tanulókat. Öröm volt látni, hogy megadták a módját: elegánsan érkeztek, és a lelküket is ünneplőbe öltöztették. Kulturáltan és tisztességesen adtak hangot a problémáiknak. Ez a pedagógusok munkáját is segíti, hiszen így hatékonyabban tudják kifejteni a tanulók fejlődéséhez szükséges pedagógiai hatást.

Petőfi Sándor Gimnázium híres diákjai

– A gimnazistákat és szüleiket egyaránt foglalkoztató továbbtanulás terén milyen célokat fogalmaz meg?

– Olyan biztos hátterű, erős gimnáziumi szellemiséggel rendelkező fiatal közösséget szeretnénk nevelni az iskolában, amelynek tagjai számíthatnak egymásra. Lényegesnek tartjuk, hogy befogadjuk azokat a diákokat is, akiknek segítségre és támogatásra van szükségük. Az is látható, hogy a tizedik évfolyam végére a kompetencia mérések eredményei minden osztályunkban meghaladják az országos és a budapesti átlagot. Azt mondhatom, hogy az iskolánkban olyan hozzáadott érték jelenik meg, amely a tanulók eredményeiben is megmutatkozik.

Az iskola története

1892-ben jött létre I. Kerületi Magyar Királyi Főgimnáziumként. Az épület Alpár Ignác tervei alapján épült az Attila úton, eleinte fiúgimnázium volt. 1921-től Werbőczy István Gimnázium néven működött egészen 1946-ig, amikor az egyik legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor nevét vette fel. A 2. világháborúban az épület súlyosan megrongálódott. 1972-től két évtizedig sportgimnázium volt.

Az iskola híres diákjai

▪ Göncz Árpád köztársasági elnök
▪ Schmitt Pál köztársasági elnök
▪ Békésy György Nobel-díjas biofi zikus
▪ Gregor József operaénekes
▪ Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem rektora
▪ Tandori Dezső költő
▪ Máté Péter énekes, dalszerző

Az interjú megjelent a Várnegyed 2026/16. számában.

bannerhely
© minden jog fenntartva - várnegyed magazin 2026