Az elmúlt években egyre több nagy beruházású nemzetközi filmet forgatnak itthon, ezért időszerűvé vált a filmes képzés magasabb szintre emelése. Idén elsőként Magyarországon a Naphegyen oktatnak úgynevezett second unit rendezőket, a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, Gulyás Buda Balázs Béla-díjas operatőr, a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjas alkotója vezetésével. A művésszel nemcsak a képzés mibenlétéről beszélgettünk, de arról is szó esett, hogy közel negyven éve él a Várban, és soha nem költözne el innen.

A tikkasztó nyár utolsó heteiben látogattunk el a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Zsigmond Vilmos Mozgókép művészeti Intézetének Mészáros utcai képzési helyszínére. Az épület előtt konténerek állnak, belül csak a recepció dolgozik, Gulyás Buda operatőr, osztályvezető tanár mégis feljött a kedvünkért, hogy körbevezessen az intézetben – a Duna Televízió egykori székházában –, ahol immár három éve tanulnak a leendő filmesek.

EGYETEM A VÁRNEGYEDBEN

Néhány hét múlva egy Magyarországon egyedülálló képzést indít az egyetem, amelynek ezzel az úgynevezett second unit rendezők pályára állítása a célja. Gulyás Budát elsősorban arról kérdeztük, mit is takar ez a szakirány.

„Ha csak a magyar film aranykorát nézzük, mindenki számára világos, hogy mindig is a rendező volt egy-egy film atyja és ura, sok úgynevezett szerzői film készült. Ez annyit jelentett, hogy ugyanaz az alkotó írta a forgatókönyvet, rendezte és sokszor még főszerepet is vállalt az adott filmben. Időközben a szakma nagyon megváltozott nyugaton és Magyarországon is. A nagy költségvetésű játékfilmek mellett elindultak a televíziós sorozatok és rá kellett jönni arra, hogy az egyszemélyes filmkészítés már nem működik. A hosszú munkafolyamatok megterhelőek mind szellemileg mind fizikailag, ezért meg kell osztani a munkát” – magyarázta a szakember

Ezért vált fontossá a főstáb (main unit) mellett a második vonal (second unit) jelenléte. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy amíg a main unit foglalkozik a színészek rendezésével és viszi a film fő dramaturgiai vonalát, addig a second unit számos területen, mint például az akciójelenetek, számítógépes megoldások felvételeivel vagy egy-egy jelenet részfelvételeivel, utómunkájával teljesebbé igyekszik tenni a kívánt filmélményt. „A second unit rendezőnek egyik legfontosabb feladata a bizalom kiépítése, mert a főrendező elképzelései szerint kell dolgoznia, miközben a saját kreativitását is be kell tennie a munkába” – folytatta Gulyás Buda. „Ehhez elengedhetetlen a kölcsönös bizalom. Ugyanakkor ez kényszer is, gazdasági döntés, hiszen megszabott idő alatt kell filmre vinni egy forgatókönyvet. Maga a second unit munka is több részre osztódhat, a leglátványosabb része az akciórendezés. Például a Szabadság, szerelem (2006, rendezte: Goda Kriszta) is két stábbal dolgozott: a main unit vitte a történet fonalát, a second unit pedig a vízilabdameccseket készítette el és minden olyan akciójelenetet, amit a forradalmi események ábrázolása megkövetelt. Utcai harcok, robbanások, tankok elleni harcok. Volt egy jelenet, amikor meg kellett tölteni a Szabadság teret, de nem volt pénz annyi statisztára. Blokkokban vettük fel, ami pepecselő, időigényes munka volt: kétszáz embert kellett többször átöltöztetni és mozgatni. A second unit rendezőnek ugyanolyan tökéletesen kell tudnia a szakmát, sőt különleges kihívás, hogy stílusazonosságot kell mutatnia a rendezéssel. A stílusolvasást is meg kell tanulni, ehhez átgondolt, tudatos szakmai alázat kell. Most, hogy ez az oktatás először indul Magyarországon, nekünk tanároknak is komoly feladat, hogy milyen szinten tudjuk ezt tanítani a diákoknak” – fogalmazott lapunknak a filmes szakember.

Mesterképzésben (MA) indul 2024-ben a Naphegyen a szak, tehát már speciálisan művészeti diplomások jelentkezhettek rá. Idén 27-en szerettek volna bekerülni, végül kilenc hallgatóval kezdődik meg a képzés.

AZ AKCIÓFILMEKRE IS FELKÉSZÍTENEK

Nem vagyunk akciófilmes nemzet, a meglehetősen költséges műfajjal egyelőre csak próbálkozik a magyar filmgyártás. De, mint Gulyás Buda elmondta, van igény az akciófilmekre, ezekben pedig a second unit szakemberekre. „Arra nem számíthatunk, hogy megverjük Amerikát. Az utóbbi években a Szabadság, szerelem (2006, Goda Kriszta), a Kincsem (2016, Herendi Gábor), a Hadik (2022, Szikora János), illetve legutóbb a Most vagy soha (2024, Lóth Balázs) című filmekben voltak akciójelenetek. A sorozatok között a Tündérkert (2022, Madarász Isti), a Sereg (2024, Dombrovszky Linda), forgatott látványos jeleneteket, de ha jól tudom, most indul egy új magyar akciófi lm, ami Irakban játszódik. Egy amerikai alkotás költségvetését nem tudjuk elérni, de azon dolgozunk, hogy hogyan lehet rendezőink szellemi tudását úgy kamatoztatni, hogy mi is labdába rúgjunk a műfajban. Egy jó film létrejötte nem csak anyagi kérdés.”

VIRTUÁLIS STÚDIÓT ÉPÍTETTEK

A filmkészítés, és annak oktatása igen költséges műfaj, ráadásul a technika villámtempóban fejlődik. Minden iskolának minden iskolaévben fejlesztenie kell az eszközöket: változnak a kamerák, alakul a technológia. A naphegyi épületen belül egy LED-falas virtuális stúdiót hoztak létre. Ez szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a háttér tervezésére és változtatására, ami nagyobb kreativitást és rugalmasságot tesz lehetővé a filmkészítők számára. A diákok az itt töltött 3-5 évben ezeket a technikákat is megtanulják. Az operatőr arról is beszélt lapunknak, hogy az idei év próbafutam, de már az első évben is terveznek több neves alkotót meghívni kisebb kurzusok, előadások megtartására. „Ha nagyon elengedem a fantáziámat, akkor nemzetközi képzéssé is kinőheti magát ez a szak. Az idei kilenc diák között van egy lány hallgató, akinek én nagyon örülök, mert a nyolc fi ú mellett a női gondolkodás és világszemlélet – amit én nagyon szeretek és tisztelek – hangot fog kapni.”

OLYAN, MINT A POPSZAKMA: AMIKOR FORGATUNK, NINCS MAGÁNÉLETÜNK

Az intézetben évről évre nagy a túljelentkezés, sokan szeretnének a filmkészítés körül dolgozni. „Azt gondolom, hogy ha valaki erre rákattan, akkor ez egy nagyon jó területe az életnek. Szoktam mondani, hogy a filmes lét olyan, mint rockzenésznek lenni: életformát jelent. Aki belejön, annak tudnia kell, hogy nem lesz előre megtervezett szabadideje, nem tud biztosan nyaralni menni akkor, amikor a család, és szinte semmit sem tud előre tervezni. Ma 12-14 óra egy forgatási nap, tehát amikor dolgozunk, nincs magánéletünk. De ha szereti a szakmát, akkor változatos, izgalmas, érzelmekkel telített élete lesz. A legfontosabb, hogy tehetsége legyen hozzá” – magyarázta Gulyás Buda.

„MOSOLYOGVA JÁROK HAZA A VÁRBA”

Gulyás Buda közel negyven éve él a Várban, a Táncsics-féle börtön mellett. Még nem tudott úgy hazamenni, hogy ne mosolyogjon. Ennek a története az, hogy a felesége kezdett lakást keresgélni ezen a környéken. „Szeretem a Vár hangulatát, biztonságát, sőt még a turisták kavalkádját is. Épp valamelyik sorozatot forgattam talán úgy 1988-ban, amikor a feleségem szólt, hogy megvan a lakás, aznap már a Várba menjek haza. Mindent ő intézett, mert én »csak« forgattam minden nap. Nem tudnék és nem is szeretnék innen elmenni” – mondta lapunknak a filmes szakember.

LÁTVÁNYTERVEZŐTŐL A FILMÍRÁSIG

A Színház és Filmművészeti Egyetem Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetében filmírókat, operatőröket, rendezőket, hangmérnököket, vágókat, gyártásvezetőket, valamint televíziós műsorkészítőket képeznek alapfokon. A mesterszakon a látványtervező, a filmrendező, az operatőr, a dokumentumfilm-rendező magyar és angol nyelvű képzés, a filmírás és az említett second unit rendezés hallgatható.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/15. számában)

Fotók: Tóth Tibor, Színház- és Filmművészeti Egyetem