Őszre készülhet el az a mintegy ötven perces animációs fi lm, amely a török hódoltság korabeli Pest-Budát mutatja be, a film másfél perces beharangozójában látható egyebek mellett a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomból kialakított nagy dzsámi, Murád pasa mára elpusztult dzsámija, valamint a török kori Pest és Buda madártávlatból. Habár teljes pontossággal lehetetlen feltárni a korabeli közterületek kinézetét, régi útleírások, helyszíni ásatások és a szakirodalom mindig segítenek.

Az elmúlt 15 évben több történelmi magyar csatát is feldolgoztunk, emellett több múzeummal és az Ópusztaszeri Emlékparkkal is van közös, interaktív munkánk. A török kori Pest-Budáról szóló filmen öt évvel ezelőtt kezdtünk el dolgozni, valamint az Aquincumot bemutató rekonstrukciónk is a kivitelezés fázisában van – mondta a Várnegyednek Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület elnöke. Hozzátette: a török kori Pest-Budáról szóló, csaknem egy órás film október-novemberre készül el, és egy „színes-szagos” ismeretterjesztő alkotás lesz, amely a korabeli ábrázolások mellett a mai utcaképet is bemutatja. Nyersanyagként pedig – ha erre valakinek igénye van – bármikor számítógépes játékká is alakítható, vagy az oktatásban interaktív elemként használható. Kitért ezen kívül arra is: tervezik, hogy a török kori, 1664-es állapotú Pest-Budát alapul véve elkészítik az 1686-as visszafoglaló ostromot is. Baltavári Tamás szerint az animációk célja, hogy ne csak a helyszínt, hanem a korabeli hangulatot is bemutassák. A karakterek elkészítése és mozgatása egyébként a teljes folyamat legköltségesebb része. Az ősszel elkészülő filmben meg fog jelenni egyebek mellett a Dísz téren a nagy, zsibongó, balkáni hangulatú vásár. Érdemes megemlíteni ennek kapcsán az Assassin’s Creed videójáték-sorozatot, amelynek egyes helyszínei, felépített világai az oktatásban is felhasználhatók, edukatív célokra.

A török kori Pest-Buda megjelenítésénél egyébként ugyanazt a motort – az Unreal Engine 3D-megjelenítő szoftvert – használják, mint több számítógépes és videójátéknál. A Várnegyed kialakításánál törekedtek a minél részletgazdagabb megjelenítése, amelyek során a gótikus, már-már a reneszánszba hajló középkori, valamint az arra ráépülő ideiglenes, könnyűszerkezetes törökös építészeti stílust akarták bemutatni. – Abban a korszakban járunk, amikor ha leszakadt egy márványerkély, azt nem helyreállították, hanem egy kiugró fa szerkezetet építettek a helyére. A rendben tartott utcákat elborították a kis kalyibák, standok, állatketrecek. Pest-Buda így keleties, színes, zsibongó, ütött-kopott, a modern európai szemnek piszkos, zsúfolt helyszínné vált.

Baltavári Tamás elmondta: a rekonstrukció alapkutatásánál első lépésben a szakirodalmat kell feldolgozni, valamint sokszor kell kimenni az adott helyszínre, amelyek bemutatása Google Earth alapra épül, így méter pontosságú. A török hódoltság korának Pest-Budájáról egyébként nincsen részletes szakirodalom, ezért főként Fekete Lajos és Nagy Lajos: Budapest története a török korban című munkáját, valamint a török kori Magyarországról részletes úti beszámolókat készítő világ utazó Evlija Cselebi leírásait veszik alapul. A következő lépés, hogy korabeli karakterek, haszonállatok, mindennapi használati tárgyak révén élettel töltsék meg az egyes utcarészleteket. Olyan apró, de beszédes történelmi részletekre is hangsúlyt helyeznek, mint a bécsi kapura aggatott őslénycsontok (ezt díszként és elrettentésként is használták), vagy az egyetlen (Szent Györgyöt ábrázoló) szobor, melynek a török megkegyelmezett, valamint az öszvérekből álló élő futószalag, mely a vár vízellátását biztosította.

„EGYSZER CSAK MEGLÁTTUK A SZEKÉRNYOMOT A KŐBEN”

Nagyon szeretem az ilyen típusú vizualizációt. Nagyon fontos, hogy a diákok közvetlenül láthassanak ilyen animációkat, hiszen számítógépes játékaik során is ilyenekkel találkoznak. Célszerű, ha ezeken keresztül próbáljuk megszólítani őket – nyilatkozta a Várnegyednek Kalász Nándor, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára, a Zanza TV 12. évfolyamos történelmi oktatóvideóinak forgatókönyvírója. „Amikor ásatáson dolgoztam, mindent elbontottunk. Szegény professzorunk nem értette, miért nem látjuk a különböző rétegekben az életet. Egyszer leültetett minket, és elmagyarázta nekünk, mi hol volt, hogyan mehettek az emberek, hogyan árulhatták a gyümölcsöt. Felépült előttünk az egész camponai tábor. Egyszer csak megláttuk a szekérnyomot a kőben, és onnantól semmit sem bontottunk el. Talán ez az, amiért nagyon fontosnak tartom ezeket az animációkat” – jelentette ki. Hozzátette: „ezt a kisvideót elsősorban a felsőtagozatosoknál vinném be órára, az ország három részre szakadásának tárgyalásánál. Így a filmen látottakat össze lehet hasonlítani a mai állapotokkal. Ki lehet térni az életmódra, a stílusokra, az építési technikákra, az alapanyagokra. Kíváncsian várom a teljes filmet.”

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/12. számában, szerzők Kuthi Áron, és Schmidt Gábor)