Sok-sok évvel a Márai emlékév előtt elkezdődtek a kerületben a Márai estek Hirtling István érdemes művésszel és Mészáros Tibor Márai-kutató, irodalomtörténésszel. A Márai világára való eszmélésüket, majd a találkozásukat idézte fel az alkotópáros november 28-án a MáraiKultban. A telt házas est vendége volt Kéry Bálint Bence festőművész is, a Márai Budán meghívásos kiállítás első díjas alkotója.

A Krisztinavárost otthonának tekintő Márai Sándor születésének 125. évére szervezett programsorozattal a kerület vezetésének egyik célja, hogy megszólítsa a kerülethez kötődő alkotókat, és beszélgetést kezdeményezzen az életműről és a különleges életútról. Az oldott hangulatú esten Bauer Eszter, az önkormányzat kulturális tanácsnoka, a beszélgetés moderátora elmondta, színes programsorozattal teszik élővé Márai Sándor emlékét. A művészek a testvértelepülésekre is eljuttatták az író-költő hírét.

Határon innen és túl is nagy utat bejárt a Hirtling István és Mészáros Tibor irodalomtörténész szerkesztette tematikus sorozat. Mindketten felidézték, hogyan találkoztak a sokáig tiltott íróval és melyek voltak azok a pillanatok, amelyek egyre mélyítették a kíváncsiságot az életmű, de egyáltalán az író személye iránt.
„A rendszerváltás előtti néhány évben, noha már a drámái egy részével találkoztam, az élet könnyed oldalának Márai féle leírása számomra teljesen ismeretlen volt. Gyerekkoromban ki volt takarítva a közgondolkodásból Márai Sándor. Emlékszem, milyen titokzatosság övezte Márai Enikő dramaturgot, az író rokonát, akivel a pályám első éveiben találkoztam. 1982-ben egy antikváriumban lettem figyelmes a dedikált, rejtegetett Szindbád hazamegy kötetre, amit mint valami szamizdat kiadványt vettem meg, csupán néhány forintért. Ezek a titokzatosságok övezték az én eszmélésemet Márai Sándorral kapcsolatban, amikor – többek között – rá kellett csodálkoznom Márai humorára. Később tudtam meg, hogy komolyabb előkészületek történtek hazatérésére”- idézte fel Hirtling István a változó világ éveit és abban az újra felfedezett életművet.

A színész hozzátette, hogy Mészáros Tibor 12 évvel ezelőtt találta meg a Márai estek sorozat ötletével, és mint mondta, neki köszönheti, hogy azt a humort és életszeretetet, ahogyan Márai a mindennapokhoz viszonyult, közvetíthesse. Hirtling István: Márai ki volt takarítva a közgondolkodásból. Fotó: Törő Balázs

Az estek hamarosan a Márai otthonát jelentő első kerületbe kerültek. Azt már Bauer Eszter tette hozzá, ha nincs a Hirtling István-Mészáros Tibor- féle Márai sorozat, akkor az emlékév sem jött volna idén létre.
A műsor kezdettől teltházakat vonzott, Márai sokszínű életét követve eljutottak határainkon túlra, Kassára, Pozsonyba, Zentára, de San Diegoba is.

Hirtling István megjegyezte, hogy nem tud még egy olyan magyar íróról, vagy költőről, akinek szellemiségével ennyi estet meg lehetne tölteni. Márai nem volt a magyar szak tananyagának része egyetemi évei alatt Mészáros Tibornak, mégis a másik szakán, a könyvtár szakon egy alkalommal azt a feladatot kapta, hogy keresse meg az író 1945 utáni kiadott köteteit.

Mészáros Tibor a magyar szakon nem találkozott Máraival 

„Kezembe került az Egy polgár vallomásai című kötet, és egy olyan, addig ismeretlen világ nyílt ki előttem, ami egyre mélyebbre szólított Márai megismerésében. Márai bibliográfiát készítettem, amikor már a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgoztam, 15 évembe került ez a kutatás. 1988 óta hivatásszerűen kutatom az életművet”- fogalmazott.

Kéry Bálint Bence festőművész könnyeivel küzdve olvasta fel Márai 1945 -ös verses kötetéből, a bevezető, ajánló gondolatokat. Az egész kötet a háború feldolgozása versekben. A művész felidézte a polgári világot, amelyből felmenői is származnak, amelyet a magáénak érez és nagyon hasonlít Márai Sándor gondolkodásához.

A Márai 125 emlékév további terveit illetően Bauer Eszter előrevetítette, a készülő állandó Márai-kiállítást, mely mintegy megkoronázza majd az emlékezés évét. A tárlat igazi zarándokhely lesz az író tiszteletére az első kerületi Virág Benedek Ház termeiben, egyben az egyetlen tiszteletére rendezett emlékkiállítás az országban. A tárlat kurátorának Mészáros Tibort kérték fel. Hirtling István az est végén régóta dédelgetett terveit osztotta meg a jelevőkkel, miszerint nagyon szeretné, ha az első kerületben, leginkább a Krisztinavárosban közterületet neveznének el az íróról.

A Márairól elnevezett közterület gondolata is előkerült az esten  Fotó: Törő Balázs

„Talán abban hasonlítok Máraira, hogy nehezen engedem el az emlékeket és ami foglalkoztat, azt addig-addig mondogatom, míg gyökeret vernek a fejekben, majd kisarjadnak. Erről szólnak a Márai tematikus estek, hogy felidézzük, hogy volt ez a mi világunk másképp is. De így vagyok a közterület gondolatával is. Nem is olyan messze innen a Mészáros utca és az Ág utca találkozásánál van egy kis tér, aminek nincs még neve” – mutatott rá a színész.

A szintén kerületi születésű Zorád Ernő Márai-portréja is szóba került, úgy is mint a készülő kiállítás része, de úgy is mint egy egyelőre vágyott tűzfal dekorációja. Zorád Ernő munkáiról egyébként az író úgy fogalmazott :„Nekem száz oldal kell ahhoz, amit ő néhány vonallal kifejez.”