Százhat éve, június 4-én írta alá Magyarország az első világháborút lezáró, az ország számára komoly területi veszteséggel bíró, épp ezért megalázó trianoni békediktátumot – amelynek napját 2010-ben az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjaként hivatalos emléknappá emelte. Ennek 106. évfordulójára emlékezett a Budavári Önkormányzat a Clark Ádám téren, a Budavári Sikló lábánál, az egyesített országcímernél.

– Trianon nem egyszerűen statisztika, és egy kanyargó vonal a térképen. A békediktátum családokat választott el egymástól, közösségeket szakított szét és magyarok millióit kényszerítette méltatlan, kilátástalan és kiszolgáltatott helyzetbe – jelentette ki az évfordulós megemlékezésen Fodor Artur. Az alpolgármester beszédében úgy fogalmazott, a trianoni veszteség nem csak az akkori nemzedékeket sújtotta, hatása makacsul öröklődött tovább. Szavai szerint a nemzeti összetartozás napján nem csak a veszteségre emlékezünk, hanem arra, hogy a magyar nemzet legnagyobb traumája ellenére sem mondott le önmagáról. Megmaradt, gyarapodott, megőrizte hitét és közösségeit.

– A magyarság összetartozása dacol a történelem viharaival. Ha összetartozást említünk, akkor arról az eltéphetetlen szövetről beszélünk, amely nemzetté tesz bennünket. Az ebből fakadó értékeket nekünk kell továbbadnunk, a nemzetet ugyanis a közösen vállalt jövő is összeköti – mondta Fodor Artur, hozzátéve, ennek Budaváron különös jelentősége van, hiszen a budai Vár a magyar államiság egyik legfontosabb jelképe. Az alpolgármester szerint épp ezért fontos innen azt üzenni világszerte minden magyarnak, hogy „mindig számíthatnak ránk, és mi is számítunk rájuk”. Ezért kell láthatóvá is tennünk az összetartozást minden erőnkkel, mert ez erősíti meg a nemzet egységét. Közös küldetésünk pedig az, hogy legyen bölcsességünk továbbadni mindezt az utánunk következőknek.

A megemlékezésen Popovics Emese kárpátaljai népdalénekes a himnuszt és a székely himnuszt is előadta. Fazekas Csilla alpolgármester gitárkíséret mellett az Örökségünk című dalt énekelte el az egybegyűlteknek, míg a kerület hét lakója Wass Albert Üzenet haza című művét mondta el, az utolsó szakaszt pedig a résztvevőkkel szavalták el együtt közösen.

A megemlékezés végén a címer lábánál az esemény résztvevői elhelyezték koszorúikat. Fazekas Csilla alpolgármester a Budavári Önkormányzat, Varga Dániel és Molnár Gábor önkormányzati képviselők az I. kerületi Fidesz, Fodor Artur alpolgármester és Wehner Kristóf önkormányzati képviselő a KDNP nevében koszorúztak. Rajtuk kívül a Bástyakör, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztálya, a Budai Polgári Közösség és a Budavári Lakosok Szövetsége is elhelyezte az emlékezés virágait.

Címer, amit majdnem elbontottak

A Clark Ádám tér sarkánál, a budavári sikló állomása mellett álló, mozaikból kirakott, angyalok által tartott magyar középcímer Lotz Károly 1880-as alkotása. A képmezőt Dalmácia, Horvátország, Erdély, Fiume és Szlavónia felségjelvényei keretezik. A Magyarországot jelképező pajzs középső részét a Habsburg-Lotharingiai-ház címere foglalja el, ami eléggé szokatlan, így feltételezhető, hogy a mű az uralkodó megrendelésére készült. Ezt valószínűsíti, hogy a címer felirata Ferenc József jelmondata: Bizalmam az ősi erényben. Lotz Károly alkotását Vákár Tibor építész személyes helytállása mentette meg az 1950-ben elhatározott elpusztításától, aki bontás helyett befalaztatta a címert, amit azt 1992-ben állítottak helyre.

(Fotók: Vadnai Szabolcs/Várnegyed)