Rendkívüli népszerűségnek örvend a csütörtöki kertmozi Buda szívében, a Virág Benedek Házban. Az érdeklődők júliusban egy képzőművészeti és egy Nápoly történelmét bemutató filmet láthatnak, augusztusban pedig egy magyar és egy nemzetközi filmmel jelentkezik a népszerű vetítéssorozat. Mások mellett látható lesz Nemes Jeles László Oscar-díjas filmrendező harmadik nagyjátékfilmje, az Árva, amely az elnyomás és a kommunista diktatúra metaforáját rajzolja meg egy édesapját elveszített kisfiú történetén keresztül.
Elsősorban az elmúlt évek filmterméséből válogattak a szervezők a Virág Benedek Ház kertmozijába, amely méltán mondható az egyik legnépszerűbb programsorozatnak a VBH-ban, hiszen júliusban végig teltházas vetítéseknek örvendett. A helyszín önmagában egyedülálló: romantikus, kétszintes épület árnyas belső udvaron kialakított nézőtérrel, ahol a nyár elején megnyílt presszóból a csapolt sör karnyújtásnyira rendelhető.
A Caravaggio árnyéka július 23-án lesz látható, középpontjában a lázadó barokk festőművésszel. Caravaggio hadban állt a konvenciókkal, műveivel és szexuális szabadosságával megbotránkoztatta az akkori közvéleményt és a nagy hatalmú katolikus egyházat egyaránt. A 2023-ban készült kétórás művészfilmet Michele Placido rendezte, és harmadmagával jegyzi annak forgatókönyvét is.
A romantikus Nápoly történetébe, és lélegzetelállító, festői szigetvilágába vezet a Nápoly szépe, Paolo Sorrentini – A nagy szépség, az Ifjúság és Az ifjú pápa – rendezője, aki ezzel a filmmel szülővárosa előtt kedveskedik.
Augusztus első vetítése lesz augusztus 6-án az Árva, Nemes Jeles László tavaly bemutatott harmadik nagyjátékfilmje, amely a korábbiakhoz hasonlóan társadalomtörténeti ihletettségű, szerzői munka. A forgatókönyvet ezúttal Clara Royer társszerzővel közösen jegyzi. A történet fókuszában egy árva, 12 éves kisfiú áll, aki a második világháborúban eltűnt édesapját várja vissza, és miközben ebben az illúzióban él, megjelenik náluk egy minden ízében idegen alak, aki azt állítja, hogy ő az édesapa. Nemes Jeles a gyerek szenvedésén keresztül a kommunista Magyarország társadalmi disszonanciáját mutatja be.
A második alkalommal, augusztus 13-án a belga-francia-holland koprodukcióban született Háttérzene államcsínyhez című mozit vetítik, amely a hatvanas évek Afrikájába vezet. Johan Grimonprez alkotása azt politikai időszakot idézi meg, amikor a kontinens több országa elnyerte függetlenségét a gyarmatosító hatalmaktól, és az ENSZ tagja lett.
A Lefkovicsék gyászolnak mai történet egy konfliktus miatt szétszakadt családról, ahol az Izraelben élő fiú édesapja halálára érkezik vissza Budapestre. Az augusztus 27-én sora kerülő filmben a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát ülnek a szülői házban, ez a folyamat pedig a család kibékülésének lehetőségét hordozza. A 2024-es Mozgókép fesztivál Breier Ádám rendezőt a legjobb elsőfilmesként, legjobb férfi főszereplőként pedig Bezerédi Zoltánt díjazta, miközben több nemzetközi díjat is elnyert. A kertmozi 2000 forintos jeggyel nézhető, az első kerületiek pedig féláron élvezhetik a mozit.
Fotók: Pioneer Film, Mozinet Borítókép: Vadnai Szabolcs
