Nemcsak a Gellért-hegyről, de szinte minden budai hegyoldal távlatából feltűnik a Tabán közepén magasodó monumentális épülettömb a Bethlen-udvar, amelyet Géczy Dávid, a Bethlen-udvar meséi című dokumentumfilmje tökéletesen mutat be. Az alkotót az évszázados múltra visszatekintő közösség, és a benne megjelenő emberi történetek érdekelték.

A 101 éves ház történetét, az ott élőkön keresztül bemutató Bethlen-udvar meséi című filmet a  Százéves házak ünnepén, március 9-én a Tabán Moziban mutatták be teltházzal, zömmel a ház lakóiból verbuválódott nézők előtt. A film rendezője maga is a házban él, lakását még a nagymamájától örökölte, és a Covid-járvány idején kezdett el riportokat készíteni a legrégebbi lakókkal.

Az épülettömb története a két világháború közötti időszakra nyúlik vissza, a bérpalota építéséről az állami lakásépítési program keretében rendelkezett a (Bethlen-kormány alatt működő) Országos Lakásépítési Miniszteri Bizottság.  

A rendező elmesélte, hogy nagymamája befogadott gyermekként a harmincas évek elején érkezett a házba. Több házban élő házaspár nevelt mástól született gyerekeket, és közben egymást is befogadták ideiglenesen a szomszédok a szovjet megszállás idején, amikor az ostrom után kellett a házat újjáépíteni. Egymás lakásaiban laktak, közben mély barátságok szövődtek. Az alkotó szerint az emberi történetekben sok olyan tragédia volt, amelyről a lakók nem mertek mélyebben beszélni a kamerák előtt.

Szerelmek és szerelmi bánatból történő öngyilkosság is előfordult. A régi lakók közül többen gyerekkoruk óta a házban élnek, az innen nyíló panorámát látják hároméves koruk óta, de a filmből az is kiderül, hogy akadt aki a Rózsadombi otthonából jött vissza a Bethlen-udvarba, és nem hiányzott neki az ottani kert, hiszen itt a Tabán lehetett az „udvara”. A hatvanas-hetvenes években a tabáni bulik után itt folytatódtak a házibulik, a beat-korszak zenészei is megfordultak a házban, a legkorábbi években pedig Vaszary János festőművész is élt benne. A háztömb egy kicsiny falu, ahol a jó szomszédi viszonyok egy része több évtizedes, a zárt udvarhoz korábban hozzá tartozott a gangélet is. 

A szombati vetítésen Böröcz László polgármester is részt vett. Köszöntő beszédében elmondta, hogy minden városrésznek érdeke, hogy valódi kapcsolatokra épülő közösséget építsen, az önkormányzat pedig ezeket az élő, emberi kapcsolatokat szeretné erősíteni.

Címlapon Klötzl Géza producer és Géczy Dávid filmrendező.