Budapesten gyakori jelenség, hogy a kerületek perifériáin elhanyagolt közterületek sorát találjuk, amelyek a városvezetési hibák és mulasztások élő múzeumai. A Gellért-hegy ebből a szempontból is különleges hely: az I. és XI. kerület határán álló magaslat hiába Budapest egyik reprezentatív pontja, természetvédelmi terület és világörökségi helyszín, ennek ellenére lépten-nyomon a krónikus gazdátlanság jelei köszönnek vissza róla. V. Naszályi Márta leköszönő polgármester nem tud sok eredményt felmutatni a jobb sorsra érdemes hegy kerülethez tartozó részével kapcsolatban, a kerületvezető három éve ismételt narratívája, hogy a Fidesz miatt nem tud cselekedni.

A Gellérthegy legjellemzőbb problémáival nemcsak járókelőként, hanem a helyi közösségi oldalak, online csoportok vissza-visszatérő posztjaiban is találkozhatunk. Az elhanyagoltság, rendetlenség, gondozatlanság bejárásunk alkalmával is tetten érhető volt.

Hiányzó kertfilozófia

A Gellérthegyi Gruber József víztároló felett található Filozófusok kertjét a környék egyetlen zebráján megközelítve szó szerint belebotlunk az egész hegyet jellemző problémák egyikébe: a szinte használhatatlan közlekedőfelületekbe.

Már a megviselt támfalhoz vezető utak sincsenek jó állapotban, de a szétrohadt fakockákból álló járófelület kész életveszély. A hatalmas rétet átszelő márványjárda homokkal kitömött hiányai sem kedveznek jobban a bokák biztonságának.

A parkban egyébként se egységes utcabútorok, se vécé. Az egykori illemhely lezárt épülete telegraffitizve, szeméttel telehajigálva várja a szebb napokat. Ivóvízhez is csak az Orom utca alatt futó, névtelen sétányon lévő ivókútból juthatunk leghamarabb.

Vadregény, extrákkal

Mindegy, hogy az erdei sétányokon, vagy az Orom utcán folytatjuk az utunkat, a helyzet éppoly siralmas: háborús állapotokat idéző infrastruktúra, hiányzó burkolatok, szanaszét firkált padok, épületek, töredezett, hiányzó vagy elferdült korlátok, illetve rögtönzött vécéként használt bozótok, félreeső helyek.

És mindenütt szemét, leginkább csak ott nem, ahová való lenne: a kukákban. A közvilágítás is meglehetősen hiányos itt-ott, az olyan, szinte hihetetlen módon összetöredezett útvonalakon, mint a Citadella lejtő vagy a Szabadság sétány, nemigen érdemes sötétben szerencsét próbálni.

Hiába ezek a legkedveltebb turistaútvonalak a hegyen, most inkább túlélőtúrák, vagy bátorságpróbák helyszíneire hajaznak.

Pogány állapotok

A Szent Gellért-szobor környéke is siralmas látványt nyújt: maga a műalkotás összefirkálva, a mögötte magasodó oszlopsor tövében gaz, szemét és betontörmelék.

Az oszlopok mögött kitaposott ösvény vezet a vécéként használt bozótosba, ahol gyorséttermi vacsorák nyomait is felfedezhetjük.

De itt mered egy megskalpolt lámpaoszlop is, mellette a korlát több helyen hiányos. A vízesés tövébe leérni szinte szabadulásként hat, az elkeseredésünket pedig az egyik turista által hanyagul a lábunk elé pöckölt cigarettacsikk koronázza meg.

Az idelátogatók is úgy kezelik a Gellért-hegyet, ahogyan az I. kerületi önkormányzat, illetve a Főváros: szemétdombként, ahonnan kötelező lőni egy szelfit, de rendben tartani és vigyázni már nem kell rá.

V. Naszályi Márta leköszönő polgármester hol azzal menti fel magát a politikusi felelősség alól, hogy az önkormányzati testület jobboldali többsége akadályozza munkáját. A narratíva itt viszont különösen sántít, ugyanis az itteni zöldterületek fővárosi tulajdonban állnak.

Ráadásul fővárosi közgyűlési képviselőként minden lehetősége meg lett volna arra, hogy a Gellért-hegy ügyét sínre tegye.

Most is más a hibás

Mivel V. Naszályi Márta továbbra sem hajlandó a hivatalos levelezés szabályait betartva kommunikálni, így a Gellért-hegy állapotával kapcsolatos kérdéseinkre megint csak a leköszönő polgármester blogján találhattunk választ.

„Tökéletesen tisztában vagyok a Gellért-hegyet, mint zöldfelületet jellemző problémákkal, és hathatós lépéseket is tettem a probléma kezelésére” – fogalmazott az októberig hivatalban lévő polgármester. V. Naszályi Márta hangsúlyozta: a kerületrészben található zöldfelületek fővárosi tulajdonban vannak, kezelőjük a Főkert és a védett részeké pedig a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Külön rámutatott, hogy „az I. kerületnek semmilyen ráhatása nincs a Gellért-hegy kezelésére”.

ÁLLVÁNYZAT TAKARJA A SZOBROT

Nyár óta sűrű állványzat takarja a Szabadság-szobrot. A felújítás komplex munkája az állapotfelméréssel, feltárási és diagnosztikai munkákkal kezdődött. Ezt követően történik meg a talapzaton feltárt kőhibák és az időjárás okozta erózió javítása, valamint a kőelemek cseréje és restaurálása. Megtisztítják a főalak és a kompozíció többi elemének felületét, illetve átvizsgálják a szobrokban lévő több ezer rögzítőcsavart, és kijavítják az esetleges repedések okozta hibákat is.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/16. számában; fotók: Kőrösi Tamás)