Május közepéig látható a Várkert Bazár épületében, az YBL6 Művészeti Térben a Szférák Között című kiállítás a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményes kiállítása. A nagyszabású tárlat a tudományos szemléletű kortárs alkotók tevékenységét járja körül, valamennyi generáció bemutatásával.

Míg a megelőző évek gyűjtemény bővítéséről szóltak, az elmúlt  három év a kollekció bemutatását, népszerűsítését vállalta: 20 helyszínen mutatkozott be – Kínától az Egyesült Államokig – a Magyar Nemzeti Galéria kortárs kollekciója. A tárlat hívószavai a kortárs gondolkodásra jellemző interdiszciplinaritás, átjárhatóság és társadalmi aktivitás lettek.

Az absztrakt művészet vetületei (Fotó: Szilléry Éva)

A kiállítás kurátora, Mészáros Flóra a megnyitó előtt a sajtónak arról beszélt, hogy a művészet és tudomány témaköre azért is volt vonzó terület, mert olyan helyszínen vagyunk, ami rengeteg magyar és külföldi vendéget vonz. „A kortárs művészet absztrakt ága sokszor távolabb kerül a nézőközönségtől, a Magyar Nemzeti Bank pedig reflektálva a kortárs képzőművészet nonfiguratív vonalára ezzel a tárlattal új megközelítést ad ezeknek a műveknek. Tudományos irányból – legyen a nyelv, a fényfizika vagy az űrfizika – izgalmas lehet szemlélni a kiállított műveket azoknak is, akik idegenkednek az absztrakttól. A gyűjtemény kiállított munkáin keresztül megismerhetik, hogyan is épül fel tág értelemben a hatvanas évektől a kortárs művészet” – fogalmazott.

Jelen vannak például a műszaki tudományokra reflektáló alkotók, köztük Andreas Fogarasi, Gáspár György, Horváth Lóczi Judit, Jovanovics Tamás, Konok Tamás és Nemes Márton, akik mérnöki, tervezői, építészeti gondolkodásuk és fókuszuk mentén építkeznek. Az informatikai tudomány (computer science) világa, az algoritmikus felfogás, a számítógépes kultúra kerül fókuszba Bak Imre, Horváth Lóczi Judit és Kóródi Zsuzsanna munkáival. A nyelv, mint tudomány, a képírás, az ékírás művészeti területre való átiratán keresztül, a kiállítás megnyitása előtt elhunyt Csáji Attila, Frey Krisztián, Major Kamill és Reigl Judit munkásságán keresztül követhető. A természetalapú világfelfogások és az organikus, evolucionista elméleteket kutató művészek Hantai Simon, Lantos Ferenc, Reigl Judit és Melkovics Tamás egy-egy alkotásán érhetők tetten.

– Számtalan olyan alkotóval találkozunk, akik világhírű globális művészek. Én azt gondolom, nincs is olyan, hogy magyar művész. Legyen akár a fiatalokról szó, Melkovics Tamásról, vagy a középgenerációból, Gáspár Györgyről vagy egy klasszikusról, mint Hantai Simon. Ezek az alkotók újításaik és eredetiségük miatt bemutathatóak bárhol a világon” – mondta lapunknak Mészáros Flóra kurátor.

Az ékírás művészeti területe való átírása Csáji Attila munkáján (Fotó: Szilléry Éva) 

Azokat a művészeket választotta ki, akiknek az egész gondolkodása, koncepciója valamilyen szinten köthető egy tudományos látásmódhoz. 

A kurátor olyan alkotókat válogatott, mint Lantos Ferenc, akik a tudomány és a művészet összhangját teremtették meg munkáikban. „Alapvetően tudományos gondolkodású ember vagyok, aki a művészetben az objektivitást és a hitelességet keresi. Másrészt a fő területem a nemzetközi absztrakció, párizsi magyar nonfiguratív művészet és az a fajta átjárhatóság vonzott, hogy a gyűjteményben olyan alkotók szerepelnek, akik technikai vagy tartalmi értelemben globálisnak tekinthetőek” – mesélte Mészáros Flóra.

A tárlat a Várkert Bazár Déli palotájában 2025. január 25. – május 11-ig látható.