Egykori lakóházánál, a Fő utca 15. előtt tisztelegtek barátai, tisztelői és az önkormányzat képviselői a 150 éve született Huszka Jenő zeneszerző emléke előtt. A rövid megemlékezésen jelen volt unokája, Huszka Zsuzsa is.  

Fazekas Csilla alpolgármester köszöntő beszédében Huszka Jenő nagyhatású munkásságáról emlékezett meg. Elmondta, hogy a 150 éve született művész jogász is volt, az Artisjus elődjének alapítójaként ő tekinthető a szerzői jogvédelem hazai úttörőjének.
Kiemelte, hogy Kodály Zoltán és Bartók Béla népdalgyűjtésének 120., Huszka Jenő születésének 150., és az első magyar nyelvű beatdalokat író Szörényi-Bródy szerzőpáros működésének 60. évfordulója alkalmából január 22-én elindult a magyar dalszerzés éve. Ezen a területen szerzett elévülhetetlen érdemeket Huszka Jenő.

Fazekas Csilla alpolgármester, Huszka Zsuzsa és a zeneszerző tisztelői  Fotó: Várnegyed 

A méltató szavakat megköszönve az unoka Huszka Zsuzsa úgy fogalmazott, hogy nagyon nagy boldogság, hogy százötven éve felcsendülnek nagyapja dalai.

„A világháború után, egészen haláláig, 1960-ig élt ebben a házban nagyapám, akit én sajnos személyesen nem ismerhettem, mert később születtem. Idejártunk a nagymamámhoz és a nagy családi találkozók is itt voltak. Emlékszem, hogy édesapám ebbe a Fő utcai lakásba járt hetente, hogy a Szellők szárnyán könyvet együtt írják. Itt volt a zongora, amin nagyapám játszott és csoda folytán túlélte a Batthyány utcai ház bombázását és ami jelenleg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (OSZMI) van kiállítva.”

Mint unokája elmondta, a zeneszerző a két világháborút túlélve a tehetsége, szorgalma, a párizsi út és az onnan  szerzett benyomásai után a magyar zenét elindította világhírnév felé. Utolsó műveit Balatonfüreden a szívszanatórium mellett a diófa alatt alkotta meg.

Hogy az emléktábla élő emlékezés legyen, az önkormányzat képviselői a beszédek után megkoszorúzták a zeneszerző tiszteletére állított emléktáblát.

Huszka Jenő számos operettje közül legnépszerűbb a Gül Baba (Király Színház, 1905), a Lili bárónő (Városi Színház, 1919), a Bob Herceg, az első magyar operett amit külföldön is bemutattak. Huszka használt először új hangokat a műfajban, általa lett világhírű a magyar operett. Következetesen építette bele a verbunkost, a magyar táncok ritmusát, a csárdást, a palotást, a népi elemeket az akkor már igen sikeres bécsi klasszikus operett bevált formai kereteibe. Elismert alakja volt a magyar  művésztársadalomnak, a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete elnökévé választotta. 

Május 7-én a Bajor Gizi Múzeumban tartanak megemlékezést a zeneszerzőre, történetekkel és zenei aláfestéssel.