A köztisztasági ágazat gépesítésén dolgozunk – mondta lapunknak Böröcz László. Budavár polgármestere jelentős átalakításokat tervez az önkormányzat működésében, és polgárközpontú reformokat sürget. Hangsúlyozta: a polgárság igazi ereje a közösség szolgálatában rejlik, ezért az I. kerületet a közös célok mentén kívánják építeni. Emellett a Horváth-kert és a Szentháromság tér megújításáról is szót ejtett. Nagyinterjú az I. kerület polgármesterével.

– A Budapestre akkreditált amerikai ügyvivő, Robert Palladino is ellátogatott a Márai 125 emlékév nyitányára. Ő és a francia nagykövet, Jonathan Lacôte is szép szavakkal emlékezett meg Márai Sándor életművéről. Milyen a visszhangja a megemlékezésnek?
– Nagy öröm, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország első számú diplomatái, és az Olasz Kulturális Intézet vezetője is együtt ünnepelt velünk. Látszik, hogy az I. kerület olyan kulturális fellegvár, mely nem csak a budapestieknek, a budaiaknak, és az itt élőknek nyújthat többet, hanem más nemzetekkel is összeköt minket. Márai Sándor éppen a franciákkal, az olaszokkal vagy az amerikaiakkal, hiszen az író évekig, évtizedekig élt mindhárom országban. A nemzetközi elismertségű művészeink nagy szolgálatot tesznek Magyarország és a kerület számára, mivel életművük erős alapot adnak az országaink közti kulturális kapcsolataink ápolásához. Robert Palladino úr látogatása különösen megtisztelő volt, külön kiemelte, hogy ügyvivőként ez az első polgármesteri találkozója
Magyarországon.

– Márai örökségében a polgári értékrend központi szerepet játszik. Hogyan tud ez az I. kerületben is jelen lenni a mindennapokban?
– Az I. kerület egy kincs, ékköve Budapestnek és bölcsője a magyar kultúrának. Olyan hely, amelyre minden magyar ember büszke lehet bárhol a világon. Régóta vártunk arra, hogy közelebb kerüljünk Máraihoz, és általa egymáshoz is itt Budaváron. Az elmúlt években sajnos Márai jelentőségére a kerületben nem fordítottak kellő figyelmet. Az újra formálódó polgári közösséggel együtt sok munka, értő szándék és közös akarat jelenik meg abban, hogy Márai Sándor szerepét a magyar kultúrában be tudjuk mutatni. Ez a polgári értékrend, melyet magunkénak vallunk, amelyért dolgozunk, és ami megjelenik a programjainkban, a közösségi élet szervezésében, valamint a budavári hagyományok tiszteletében egyaránt.

– A közterületek és a közrend legalább annyira fontos kérdések az itt élők életében, mint a kultúra. A közbeszéd visszatérő témája, hogy sok a tennivaló ezeken a területeken, elég csak a parkok állapotát említeni.
– A problémakört érdemes az önkormányzatnál elkezdett strukturális átalakítások és annak célja felől megközelíteni. Speciális a helyzetünk, a kerületünk egy része állami, egy része fővárosi kezelésben van, és csak a többi közterületet kezeljük saját magunk. Az állami tulajdonú és kezelésű területek jelentős része a Nemzeti Hauszmann Program keretében megújult vagy éppen most újul meg – ez a Dísz tértől a Budavári Palota felé eső területet jelenti. A kormány újította fel a korábbi Pénzügyminisztérium épületét is, ami ma a régi pompájában tündököl a Szentháromság téren. A polgárváros lakott részén az
építkezések befejeződtek, így mindez nem terheli tovább a Várat, viszont értékét, jelentőségét növeli. Fővárosi tulajdonúak és kezelésűek a nagy parkok, mint a Tabán, a Vérmező, a Gellért-hegy, illetve egyéb kisebb zöldterületek, fasorok és sok út vagy útszakasz. A közterületeink tulajdonviszonyai nem ideálisak, például a Fő utca bizonyos részeinek a Főváros, míg más részeinek mi vagyunk a gazdái. Ebből adódik, hogy a Főkert sem olyan erőforrással végzi el a fenntartási munkákat, mint azt mi szeretnénk. Ezért javasoltuk korábban, hogy szívesen átvennénk a nagy parkok és zöldfelületek üzemeltetését vagy
akár tulajdonjogát.

– Ez nem jelentene erőn felül sok feladatot, munkát a kerületi közterület-fenntartók számára, és túl sok kiadást a kerületnek?
– Most is kénytelenek vagyunk elvégezni ezeket a feladatokat a Főváros helyett. Legutóbb a Gellért-hegy Budavár felé eső részét és a Vérmezőt is az önkormányzat köztisztasági ágazatának munkatársai tették rendbe, tehát jelenleg is költenünk kell erre. A kerületi polgárok azt várják, hogy a parkok és a zöldfelületek rendezettek legyenek. Nem az érdekli az embereket, hogy kié a terület. Lehetőségeinkhez mérten beavatkozunk és elvégezzük a munkát a Főkert helyett, amennyiben nem sikerül rászorítani őket a megfelelő színvonalú munkavégzésre.

– Tudna példát mondani?
– Már pompázik a tavasz, de a Vérmezőn óriási a gaz, ami veszélyes a kutyákra, azonban a Főkert nem lépett ez ügyben. A Fővárosi Közgyűlésben felszólítottam Karácsony Gergelyt, illetve a város vezetőit, hogy végre tegyenek rendet. Ha rövid időn belül nem oldódik meg a helyzet, akkor megszüntetjük az áldatlan állapotot és megkeressük a módját annak, hogy ezt kiszámlázzuk a Fővárosnak. Ami biztosan nem lesz egyszerű. A főváros és az előző kerületi városvezetés korábban megállapodott a Vérmező fejlesztéséről, a kerület át is adott a Fővárosi Önkormányzatnak erre a célra több mint 100 millió forintot. A fejlesztésből semmi sem lett, és a mai napig nem kaptuk vissza a pénzünket sem. Ebből tökéletesen látszik, hogy nem működik az, hogy mi adjuk a pénzt, de semmilyen ráhatásunk nincs a fejlesztésekre

– A tulajdonjogi, fenntartási kérdések is rendeződhetnek, ha a hat önkormányzati cégből három marad, és igazgatóságok alakultak a Polgármesteri Hivatalban?
– A tulajdonjogi, fenntartási kérdések ettől még nyilván nem rendeződnek, de a városüzemeltetési és menedzselési kérdések hatékonyabbá válhatnak. Jelenleg az átalakítások kellős közepén járunk. Az első és legfontosabb cél volt, hogy a felelősségi köröket elhomályosító párhuzamosságokat megszüntessük. Eddig két-három cég felelt ugyanazért a munkáért, átfedések voltak a hivatalon belül is, és a karbantartási, a köztisztasági, üzemeltetési területen. Az új struktúrában három cég marad: a városüzemeltető cég, a városfejlesztő és vagyongazdálkodó cég, valamint egy, ami a kulturális, sport, média és rendezvényszervezési területet összefogja. Az új struktúrától sokkal hatékonyabb, rendezettebb működést várunk. Addig nem is érdemes fejlesztésekbe fogni, kiadásokat eszközölni, amíg nem látjuk, hova kerül, hol hasznosul a befektetés, és mindez nem válik ellenőrizhetővé, visszakövethetővé.

– Az itt élők mégis mit tapasztalnak mindebből mondjuk jövő év elejétől?
– A köztisztasági ágazatot gépesítjük, mert a kerület tisztán tartásához jelenleg nem elég az a pár tisztítógép, amivel rendelkezünk. Napjainkban már nehéz olyan munkaerőt találni, aki egész nap utcát takarít, ráadásul kevésbé hatékonyan, mint egy célgéppel dolgozó. Fontos, hogy a jövőben beszerzendő eszközök, célgépek, rendszerek kompatibilisek, átjárhatóak legyenek, különben a fenntartás, javítás költségei nagyon magasak lehetnek. A közterület-felügyelet és a parkolási rendszer kapcsán is készülünk átállni egy teljesen új, intelligens megoldásra, ami hibamentessé teszi a parkolás-ellenőrzést. Varsóban már kiválóan működik, hogy rendszámot leolvasó, nagylátószögű kamerával felszerelt kerékpárral vagy motorral jár körbe a parkolóőr, így ellenőrizve a parkoló autókat. És csak akkor fordul vissza, ha a rendszer jelzi, hogy az egyik autónak lejárt a parkolása vagy nincs érvényes engedélye.

– Ez mikor várható?
– Bízom benne, egy-másfél éven belül elkészülhet a rendszer.

– Megválasztása óta többször említette már a digitális önkormányzat létrehozását. Mit jelent ez pontosan?
– Az önkormányzat informatikai rendszerei elavultak, ezért átfogó fejlesztésre szorulnak. 2027–28-ra digitális önkormányzatot szeretnénk létrehozni, ahol az ügyintézés otthonról, egy felületen lesz elérhető. Emellett naprakész tájékoztatást biztosítunk a polgároknak, növelve az átláthatóságot. Terveink között szerepel egy kerületi applikáció fejlesztése, amely egyszerűsíti az ügyintézést és a szolgáltatások elérését, bevonva helyi szolgáltatókat és kedvezményeket kínálva a lakosságnak.

– Létezik az árengedményeket biztosító kerületkártya, nem inkább ezt fejlesztik?
– A jelenlegi kerületkártya nem működik jól, elavult, kevés helyen érvényesíthető.

– Egy új kedvezményrendszert mindig könnyebb megrendelni, lefejleszteni, de fenntartása, fejlesztése, új szolgáltatók bekötése sokkal nehezebb.
– Szeretjük a kihívásokat. Pont ez az egyik erősségünk, hogy megoldjuk ezeket a feladatokat. A motivációban hiszek: ösztönözni fogjuk a kerületi szolgáltatókat, vendéglátóhelyeket, hogy
biztosítsanak kedvezményeket az első kerületieknek. Sok vállalkozás épül a turizmusra, de megtaláljuk a módját, hogy megérje nekik is olyan kedvezményeket biztosítani, mellyel megfizethetőbbé válnak a helyiek számára.

– A kerület fordítókorongja a Batthyány tér, ennek állapota mindig visszatérő téma a reklamációkban, a kommentekben. Korábban határozottabb fellépést ígértek a közrend érdekében, mire számíthatunk?
– Bár a Batthyány tér a legsúlyosabb probléma, az állapotok más területeken is rendezetlenek. A helyzet javításához egyrészt a zöldfelületek rendbetétele van szükség, ezért megkezdtük a zöldterületek megtisztítását és átláthatóbb növényzet telepítését. Ami a közrendet illeti, sokat várunk a közterület-felügyelők számának megháromszorozásától. Nagyobb szigorral lépünk fel a közterületi alkoholfogyasztás és a polgárokat zavaró viselkedés ellen. A közterület-felügyelők munkáját rendőrökkel közösjárőrszolgálat erősíti majd, ennek költségeit az önkormányzat vállalja. Tudjuk ugyanakkor, hogy ez nem csak rendészeti probléma, arra is odafigyelünk, hogy a nehéz helyzetű emberek számára szociális segítséget is nyújtsunk.

– Ön nemrég tájékozódott a rendőrkapitánynál a kerületi közbiztonságról. Mit érdemes tudni erről?
– A budapesti tendenciát láthatjuk leginkább a kerületben is: az erőszakos bűncselekmények száma évről évre csökken, de növekszik a csalások, főleg az internetes csalások száma. Az elkövetett bűncselekmények főként az idős korosztály ellen irányulnak, éppen ezért a rendőrséggel egyeztetünk arról, hogy még aktívabban készítsük fel az időseket az ilyen visszaélések elkerülésére. Legalább ilyen fontos a drogprevenció is, itt minél nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni az iskolai ismeretátadásra.

– Mint említette, az új önkormányzati struktúra részeként létrejön egy fejlesztésekért felelős cég is. Milyen beruházások lesznek, mi a prioritás?
– Kiviteli tervek az önkormányzatnak nem állnak rendelkezésre, így először ezeket kell pótolni. A Horváth-kert és a Szentháromság tér felújításához szükséges terveket legkésőbb jövő tavaszig elkészítjük, utána indulhat a beruházáshoz szükséges közbeszerzés kiírása. A Győző utcai önkormányzati bér- és szolgálati lakások tervezését is elkezdjük. A Logodi utcában tervezett gigaberuházást felülvizsgáltuk és elvetettük, ez azt jelenti, hogy a kerületi idősek otthonát egy erre alkalmasabb helyen – sík terepen – és költséghatékonyabb módon kívánjuk megvalósítani. A kisebb fejlesztések sorában a traffiboxok telepítése és az új gyalogátkelőhelyek kivitelezése még idén el kell, hogy induljon. Az önkormányzati táborokat és intézményeket idén is fejlesztjük, és nagy hangsúlyt fektetünk a zöldfelületek megújítására, szépítésére.

– Mennyi pénz jut fejlesztésekre? Hogy áll most a kerület?
– Korábban sok hangzatos, nagyívű terv született fedezet nélkül. A Győző utcai bérlakásépítést és az idősek otthonát jelenleg nem tudnánk saját forrásból megvalósítani. 2019-ben még 10 milliárd forint tartalékkal indult az önkormányzat, 2024-re ennek fele maradt, jelentős beruházások nélkül. Az idei évre stabil költségvetéssel, a meglévő 5,5 milliárd forint beruházási tartalék mellett több mint 2 milliárd forint általános tartalékkal tervezünk. Saját bevételeink növelésével kívánjuk biztosítani a jövőbeni fejlesztések forrását. Jelentős megtakarításokkal is számolunk, a vizsgálatok során komoly visszásságok derültek ki a korábbi gazdálkodásból.

– Tudna konkrét példákat mondani?
– Kiderült, hogy az önkormányzat több esetben hibásan gazdálkodott: duplán fizettek áfát, közel félmilliárd forint bérleti díjat nem számláztak ki 2022 óta, és parkoló ügyfeleknek sem állítottak ki számlát, így százmilliós kintlévőség keletkezett. A bölcsőde-felújítás során 60 millió forinttal a közbeszerzési ajánlat fölött szerződtek. Ezeket most tételesen átvizsgáljuk és helyrehozzuk. Két ügyben feljelentést tettünk: az informatikai eszközök túlárazása, azaz az Officium-botrány, illetve a jogszerűtlen jutalomkifizetések miatt. Mindkét ügyben nyomozás indult.

– V. Naszályi Márta volt polgármester kifogásolta, hogy 5,5 milliárd forint értékben kincstárjegyet kötött le az önkormányzat. Mi az indoka ennek a műveletnek?
– 2024 decemberében a Magyar Államkincstárnál 6,5 százalékos éves kamatra lehetett lekötni a szabad pénzeszközeinket, ami jóval magasabb volt a számlavezető bankunk ajánlatainál.
Ezek alapján döntöttem az 5,5 milliárd forint lekötéséről. Szomorú, hogy V. Naszályi Márta évekig kezelhette úgy az önkormányzati vagyont, hogy alapvető gazdasági összefüggéseket sem ért.

Címlapfotó: Földházi Árpád/Várnegyed

Ez az interjú a Várnegyed 2025/6. számában jelent meg 2025. május 8-án

Lapunkat a MáraiKult programajánló mellékletével keresse postaládájában! A Várnegyedet pdf-formátumban digitálisan is olvashatja, friss számunkért IDE kattintsanak! Lapunk tartalmait Facebookon is követhetik! Szerkesztőségünkben pedig a készlet erejéig a korábbi lapszámaink is elérhetőek!