Böröcz László 2024. október 1-jén vette át Budapest kulturális és most már államigazgatási szempontból is legfontosabb kerületének vezetését. A polgármester a működési párhuzamosságok felszámolását, a bevételek növelését, a vári lakások eladása folyamatának lezárását ígéri amellett, hogy még több kulturális és találkozási lehetőséget tervez a kerületiek számára. A Nézőpont Intézet I. kerületben végzett felmérése alapján a lakosok 63 százaléka elégedett a budavári polgármester eddigi tevékenységével.

– Erős felhatalmazással vágott neki az önkormányzati ciklusnak tavaly október 1-jén, hiszen a tizenkét fős testületből nyolc képviselője van a polgári oldalnak, ami egyedülálló Budapesten. Meglepte az eredmény?
– Miután a korábbi városvezetés igazából saját magával veszekedett, a baloldali képviselők a saját polgármesterükkel nem tudtak együttműködni, és megannyi sebből vérzett az előző ciklus… A győzelem nem lepett meg, a reméltnél is nagyobb felhatalmazás viszont egy kicsit igen. De az igazi meglepetések nem a választáson, hanem a hivatalba lépésünket követően értek.

– Mire gondol?
– Az önkormányzat működése tragikus állapotban volt. Ellenzékből sok mindent kritizáltunk, de az előző városvezetés által eltitkolt információk híján fogalmunk sem volt róla, hogy ennyire súlyos a helyzet. Sajnos még most is esnek ki csontvázak a szekrényből…

– Melyik volt a csontvázak legnagyobbika?
– A vagyongazdálkodás elképesztő állapotokat mutatott, gyakorlatilag nem létezett vagyonleltár. Az önkormányzat nem volt tisztában a kiadható helyiségek számával, állapotával, a bérlőkkel. Nem számláztak bérleti díjat, így sok-sok százmilliós kintlévőséget halmoztak fel. Az ügy pikantériája, hogy a volt gazdasági vezetőt és a helyettesét a polgármester asszony sok havi jutalommal küldte el épp október elseje előtt. Az összesen 71 millió forintra rúgó jutalombotrány kapcsán kiderült, hogy több embernek felajánlották, hogy 6-8 havi jutalommal távozhat.

– Mennyi energiát fordítanak a régi ügyek feltárására és a felelősségrevonásra?
– El kell dönteni, hogy rengeteg energia elpazarlásával a múltbéli ügyek feltárásával raboljuk az időnket, vagy pedig egy korszerű, emberközpontú szolgáltató önkormányzatot építünk. A nagyarányú felhatalmazásunkat, illetve az annak köszönhető stabil többségünket arra fogjuk használni, hogy az önkormányzat működését átszervezésekkel tegyük hatékonyabbá.

– Nincs sok példa rá, hogy egy vesztes polgármester beül a következő testületbe…
– Ugyan nem gyakori, de nem is példátlan. Ez polgármester asszony dolga. Hogy ő így, kicsit messzebbről visszatekintve hogyan ítéli meg az előző városvezetés nyújtotta teljesítményt, nem tudom. Mindenesetre sokszor olyan ügyekben kritizál minket, amilyenek megoldására korábban öt éve volt.

– Miért szüntettek meg önkormányzati cégeket? Mi szükség volt a Polgármesteri Hivatal működési struktúrájának átalakítására?
– Eldöntöttük, hogy egyszerűsítjük a folyamatainkat, átláthatóvá tesszük a működésünket. Ez egy nagyon-nagyon hosszadalmas, komoly munka. Eddig a hivatal átszervezésével és a cégek összevonásával készültünk el. A korábbi hatból három önkormányzati cég maradt: egyik a városfejlesztési, vagyonkezelési ügyekkel foglalkozik, a másik a város üzemeltetésével, a harmadik pedig kulturális, rendezvényszervezési és sportügyekkel. A gazdasági vezetésük összevonásától pedig azt várom, hogy jóval hatékonyabb és jobb gazdálkodásuk lesz.

– Ellenzékből hevesen kritizálták elődjeiket a turistabuszok miatt, de azok ma is ugyanott állnak meg, ma is ugyanott járnak. Nincs megoldás?
– De van. A kerületünkben élőknek a turisták évi több millió látogatásából szinte csak az árnyoldal jut: zsúfoltság, zaj, rendetlenség és szemét. Ugyanez a helyzet az önkormányzattal is, az intenzív használat miatt sokkal többet kell a köztisztaságra vagy éppen az utcabútorainkra, járdáinkra költenünk. Az önkormányzat eddig jórészt elszenvedője volt az évi sok tízmilliárdos turisztikai üzletnek, de ezen változtatni fogunk, hogy arányosabban részesüljünk ebből. Magunk is szolgáltatóvá válunk, a Mária Magdolna-torony esetében például saját kézbe vettük az üzemeltetést a korábban jelentős tartozásokat
felhalmozó üzemeltető helyett.

– De mi köze mindennek a buszokhoz?
– Mert ugyanezt az utat követjük ebben a kérdésben is. Kisbusz-körjáratot fog üzemeltetni a Citadella és a budai Vár között, a kerületünket ostromló turistabuszok kiváltására. Biztos vagyok benne, hogy fel tudjuk úgy építeni, hogy profi tot termeljen, egyben a turistabuszok problémáját is megoldjuk. Reményeink szerint jövő tavasszal pilot projektben el tudjuk indítani, és 2027 januárjától nagyüzemben fog működni. Így a Dózsa György téri buszparkoló megszűnik, ott csak le- és felszálló pont marad. Vizsgáljuk azt is, hogy a nagyhajókról érkező turisták számára hol képzelhetők el az átszállópontok, itt egyébként kerületen kívüli területek is szóba jöhetnek.

– Feladata egy önkormányzatnak, hogy vállalkozási tevékenységet folytasson?
– Az új szemléletmódunk része, hogy szakítunk a hagyományos önkormányzati működési modellel és több piaci szemléletű szakembert foglalkoztatunk. Így erősödik a tulajdonosi, vállalkozói attitűd. Ezzel a szemlélettel újítjuk meg az informatikai rendszerünket annak érdekében, hogy digitális önkormányzatot hozzunk létre. A nulláról kellett építkeznünk, mert az adatvagyonunkat egyáltalán nem védte semmi, a kerületi polgárok ügyintézése sem biztonságos csatornákon zajlott. A régi szoftverek lyukacsos hálóján bárki ki-be járhatott, ha kis tudása volt ehhez. Végső cél az, hogy a legtöbb ügyet digitális úton is intézhessék a kerületiek. Ez egy több éves fejlesztési folyamat, és boldog leszek, ha 2028-ra látványos eredményeket tudunk már felmutatni.

– Egy informatikai átalakításnál sokkal látványosabb a közterületek, a közbiztonság kérdése. Rend és biztonság van már a kerületben?
– Megdupláztuk a közterület-felügyelők számát, négyszeresére nőtt az intézkedések száma 2024-hez képest. Sokkal több az ellen őrzés, nagyobb az utcai jelenlét. Ez is egy választási ígéretünk volt, hiszen áldatlan állapotok uralkodtak az elmúlt években az I. kerületben, vagy legalábbis számos terhelt pontján. A rendészeti mellett a szociális szempontokra is legalább annyira oda fi gyelünk. Együttműködünk a Máltai Szeretetszolgálattal, megfelel ő erőforrásokat biztosítunk a saját szociális ágazatunk számára. Ugyanakkor a közterületeinken rendet kell tartanunk.

– Mi a helyzet a zöldterületekkel?
– Amellett, hogy az állományunkat megkétszereztük, megújítjuk az eszközparkunkat is. Gépesíteni fogjuk a takarítást, a zöldfelületek ápolását. Pár hónapja mutattuk be azt az akkumulátoros önjáró fűnyírót, ami 3-4 fűkaszás ember munkáját tudja kiváltani. Pár napja munkába állítottunk egy új aprítógépet is, amely mulccsá alakítja a legallyazott ágakat. A környezetszennyező gyomirtózáskiváltására is van gépesített megoldásunk. A parkolás ellenőrzését is fejlett digitális eszközökkel, rendszámfelismerő rendszerrel fogjuk segíteni. Így sokkal sűrűbben, pontosabban lehet végezni az ellenőrzéseket, ezáltal bevételeink is nőni fognak.

– Ha már a bevételek kerültek szóba: milyen a kerület pénzügyi helyzete?
– Alapvetően jó. De sok súlyos elmaradást örököltünk. A Ruszwurm hatalmas tartozása mindenki előtt közismert, de számos olyan eset van, ahol az önkormányzat egyszerűen nem számlázott az elmúlt években, ami egészen elképesztő. Van olyan budai étterem a Várban, amelyik 2022 óta nem kapott számlát az önkormányzattól, így 300 millió forintos bérleti díjtartozásuk van. Mit lehet kezdeni velük? Képesek-e, hajlandóak-e kifi zetni a jogosan követelhető, de kiszámlázatlan bérleti díjakat? A korábban már említett Mária Magdolna-torony eddigi üzemeltetője szintén évekig nem fi zette a mindössze 300
ezer forintos havi bérleti díjat. S hogy lássuk, mekkora a látványosság bevételi potenciálja: mióta saját kezelésbe vettük, és egyelőre kilátóként üzemel, naponta átlagosan 80-100 ezer forint közötti bevételt hoz.

– Mint ahogy volt és nyilván létezik is még rengeteg olyan kihasználatlan önkormányzati, és lehet, hogy leromlott állapotú, nem lakáscélú ingatlan, utcára nyílik, tehát üzlethelyiség lehetne benne. A nem lakáscélú helyiségek pályázata azt mutatja, hogy a felkínált 32 helyiségre 17 vállalkozás jelentkezett. Elégedett ezzel?
– Igen, de csak részben. Elégedett vagyok azzal, hogy lesz új cukrászda, fodrászat, kávézó, könyvesbolt és galéria is a kerületben. Az érvényesen pályázók egy hónap múlva már be is költözhetnek a bérleményükbe. A bérleti díjakból így évente befolyó összeget 40 millió forintra tesszük. Ez mind örvendetes, de mégsem vagyok teljesen elégedett, mert a pályázás rendszere túlbonyolított és körülményes, ezt sokkal egyszerűbbé kell tennünk. Ha egyszerűsítünk rajta, akkor a többi helyiségünkhöz is hamarabb és könnyebben találunk bérlőket.

– A vári lakások elidegenítése is elég bonyolult és hosszas folyamat. Most hol tartunk ebben? Lezárul-e a folyamat a ciklus végére?
– Nagyon remélem, hogy ezt nagyon rövid időn belül le tudjuk zárni. Legalábbis az ügyek döntő többségét szerintem év végéig meg tudjuk oldani, vagy olyan fázisba kerül, hogy már látszik a folyamat vége. Vannak házak, ahol több probléma is kiderült, emiatt például új vázrajz kellett. Ezek mind a 30-60 napos határidővel futnak a földhivatali eljárásban, így egy-egy módosítás miatt távolabb kerülünk az értékesítés időpontjától.

– Egy lakás magánosítása különösen nagy port vert fel, nemcsak a helyi, de a szélesebb nyilvánosságban is. Mi lesz ezzel a lakással?
– Harminc éve várnak a vári bérlők vagy jogutódjaik, hogy megvásárolhassák ezeket az ingatlanokat. Így aztán jogos volt az emberek felháborodása a milliárdos vállalkozó, Somlai Bálint lakásvásárlási szándéka ügyében. Az eset speciális, mert az illető társult bérlői jogviszonyt létesített a Dísz téren már 45 éve lakó szüleivel. Az erkölcsi probléma ott van, hogy jelenleg nyomozás folyik ellene, mert felmerült a gyanú, hogy nem bánt maradéktalanul tiszta kézzel a magyar közvagyonnal.

– Mi lesz a megvásárolt lakásokkal a jövőben? Támogatja-e az önkormányzat, hogy Budapest legnagyobb és legdrágább Airbnb-zónája alakuljon ki?
– Ez egy fontos kérdés. Különösen azután lesz kényes a helyzet, hogy lejár 2026 végén a moratórium, és a Várban élők eladhatják a most megvásárolt lakásokat. Többek közt emiatt is gondoljuk újra a köznyelvben csak Airbnb-ként emlegetett rövidtávú lakáskiadás szabályozását. Mielőtt erről döntenénk, meghallgatjuk erről a kerületi polgárok véleményét, ezért hamarosan kérdőívekkel keressük fel őket. Ugyanide kapcsolódó felelősségünk, hogy tegyünk valamit a sok fiatalt, kevésbé fiatalt és családot sújtó lakhatási problémákra. Az I. kerületben is gyakori, hogy egyes lakások éveken át üresen állnak.
Január elsejétől az életvitelszerűen nem lakott ingatlanokra építményadót vetünk ki. Ezzel is arra ösztönözzük a tulajdonosokat, hogy hosszú távra adják ki a lakásaikat.

– Sok kerület megirigyelhetné az itt élőknek nyújtott sokféle pályázati lehetőséget, a nyelvtanulástól, a kerékpárvásárláson át az orvosi segédeszközök beszerzésének támogatásáig. Milyen támogatásra van a legnagyobb érdeklődés?
– Meghirdettünk ugye egy pályázatot, aminek a keretösszegét a szimbolikus 71 millió forintban határoztuk meg, mert ennyi lelépési pénzt fi zetett az előző vezetés az akkori önkormányzati tisztségviselőknek. Ezt a pénzt mi a budaváriaknak akarjuk adni. Szintén nagy hangsúlyt
fektettünk a családokra. Ezért indítottuk el a baba-mama csomagot, amelyet minden budavári újszülött illetve édesanyja megkap. Mert örülünk, ha kerületünk lélekszámban gyarapodik. Ráadásul most készül egy mesekönyv is, ami a gyereket megismerteti a kerület hírességeivel, érdekességeivel. A Marci és Galagonya kalandjai is a babacsomag része lesz. A kerületünkben élő emberek életének, boldogulásának segítése a célunk, az I. kerület otthonosabbá tétele. Azt szeretnénk, hogy mindenki büszke legyen arra, hogy Budavár polgára.

– Lesz-e elég forrás a drágább pályázatokra, mint a társasházak felújítási vagy energetikai beruházásainak támogatására?
– A társasházi pályázat szerintem minden idők legmagasabb összegű támogatásával indult, szeretnénk elérni, hogy társasházaink megújuljanak. 340 millió forintos összegben támogattuk száz társasház felújítását. A programot a jövőben is szeretnénk folytatni. De az apró dolgokra is oda szeretnénk figyelni. Ezért folyamatos például a köztéri padok felújítása, a kisebb közterületeket lépésről lépésre az egész kerületben szeretnénk megújítani. Emellett olyan új dolgokat szeretnénk rendszeresíteni, mint a tavaly már megrendezett kedvezményes fenyőfavásár, ami elképesztően nagy érdeklődést váltott ki. Hasonló kezdeményezés az almavásár és a magkeverék-akciónk.

– A 2026 áprilisában véget érő Márai 125-emlékév csúcspontja egy Magyarországon első, állandó Márai-kiállítás megnyitása. Hol tart ez a munka?
– Nagy öröm, hogy számos kulturális program zajlik intézményeinkben a Márai 125-emlékév kapcsán. A Virág Benedek Házba megálmodott kiállítás tervezése, kivitelezése hatalmas munka, a terv az, hogy jövő márciusban, az emlékév végéhez közeledve megnyithassuk ezt az egyedülálló, izgalmas tárlatot. A Tabán egyik utolsó tanújával, a Virág Benedek Házzal is az a tervünk, hogy élettel töltsük meg, és kulturális, szellemi központtá alakítsuk. Hasonlóan, a Czakó utcai Sport- és Szabadidőközpont fejlesztésével is az a célunk, hogy közösségi találkozóhely lehessen. Nagy arányú fejlesztést tervezünk, de ami a legfontosabb: a Czakót az első kerületieknek szeretnénk megőrizni. Nem profi sportcentrumot szeretnénk, hanem sport- és kikapcsolódási lehetőséget az itt élők számára.

– Lehet kerületi sportéletről beszélni?
– Már most is lehet, de célunk az, hogy ez ne is lehessen kérdés. Ezért támogatjuk a helyben működő amatőr sportegyesületeket, mint a Tabahon, a Spartacus, vagy a Hősök SE. Mindig abból indulunk ki, hogy a kerületi kulturális, közösségi és sportéletet kell megerősíteni ahhoz, hogy a vízivárosiak, a naphegyiek, a gellérthegyiek, a tabániak, a budaváriak, a krisztinavárosiak számára adódjon találkozási pont, hogy egy összetartóbb, egymásra támaszkodó kerületi polgári közösség jöhessen létre.