Az Úri utca 19. szám alatti házban található napóra nemcsak egy egyszerű időmérő eszköz, hanem egy család múltjának, a Lenkeyek tragikus történetének emléke, amely szorosan összefonódik a magyar történelem jelentős eseményeivel. A mára sajátos módon megkettőződött napóra sorsához a ház udvarán álló síremlék és szobor, illetve az I. kerületi városháza is hozzátartozik.

A lenkei és zádorfalvi Lenkey család és az Úri utca 19.

Az Úri utca 19. szám alatti épület – báró Eötvös József szülőháza – több mint 200 évet rejt magában, amelynek egyik legjelentősebb képviselője Lenkey Lajos, császári és királyi gyalog sági százados, aki 1829-ben vásárolta meg a házat, amely később családja otthona lett.

Az ő unokaöccse, Lenkey János honvédtábornok – akit Petőfi Sándor is megénekelt – szintén a család történetének fontos alakja. Ő volt az, aki 1848-ban a nemzeti forradalom hírére Galíciából egységével együtt, kalandos úton szökött haza Magyar országra. Fontos megjegyezni, hogy a kommunista államosításokig az egykori vármegyeháza impozáns épületét a Lenkeyek egyenes ági leszármazottai birtokolták.

Szomorú emlék

A család és a ház összefonódó múltjára egy sajátos installáció emlékezteti azt, akinek megadatik a lehetőség, hogy bejusson a budai Várnegyed egyik kincsestárába: az udvart egy férfi mellszobor, egy méretes sírkő és felettük egy falfülkében a már említett napóra díszíti. Utóbbi műalkotás érdekessége, hogy a vászonra festett, változó közű óraszámozással, 1934-ben készült időmérő a felvidéki Csejte várát ábrázolja (részletek keretes anyagunkban), ahová családi kötelékek fűzik a Lenkey-leszármazottakat. Az erősség látképe alatt a következő felirat olvasható:

„Napfény és derű óráit mérve idézem: kedves Csejthénknek hajdani szép idejét”

Az alkotás Lenkey Lajos unokája, Neÿ Ákos munkáját dicséri, és a család történetének fontos szimbóluma. Az eredeti – addigra kis híján teljesen tönkrement és futónövényekkel benőtt – napórát 2012-ben restaurálták, és a Kapisztrán tér 1. szám alatt, az I. kerületi Városháza aulájában helyezték el.

A tragikus sorsú Lenkey Izabella és egy ellopott szobor

Az Úri utca 19. udvarán azóta csak egy másolat látható belőle, amely továbbra is őrzi a Lenkeyek emlékezetét, illetve a magyar történelem egyik darabkáját. Az ősi időmérő eszközök mintájára készült műtárgyat sikerült megóvni az utókornak, ami nem csupán a kerület szempontjából jelentős kulturális teljesítmény, hanem a magyar műemlékvédelem számára is fontos fegyvertény.

Az Úri utca 19. udvarának másik különleges emléke Lenkey Izabella síremléke. Lenkey Lajos lánya 1850-ben, mindössze 21 évesen hunyt el. Sírkövén – amelyet a vízivárosi temető felszámolása után helyeztek el a ház udvarán – vőlegénye, Nemegyei Félix honvéd őrnagy sorai olvashatók, amelyek tragikus szerelmüket örökítik meg:

„Kettő volt, amiért lángoltál tiszta szívedben: A szeretett haza és jó fia, hű jegyesed. Vész sújtotta amazt, ez karddal férfi kezében Vesztett harca után száműzetve bolyong. Ennyi csapás sok volt lelkednek az elviselésre, s áldozatiak közt most Tégedet is siratunk.”

A tisztnek a szabadságharc leverése után menekülnie kellett az országból, és Amerikába emigrált. Bár szeretett volna haza jönni, végül sohasem térhetett vissza Magyarországra. Lenkey Izabella pedig halálosan belebetegedett abba, hogy elveszítette a vőlegényét. Az ő halála után testvérére, Lenkey Emmára szállt a ház tulajdonjoga.

A sírkő mellett álló szobor az ő fiát, Neÿ Béla építészt ábrázolja (Szécsi Antal szobrász munkája). Érdekes, hogy ennek az alkotásnak is létezett egy másolata, ám a Neÿ Béla Kerepesi temetőben lévő síremlékére később elhelyezett bronz alkotást 2002-ben ellopták.

Miért éppen Csejte?

Csejte vára a Vág mentén Trencsénhez közel, Pozsonytól száz kilométerre észak-északkeletre Szlovákiában található. Az erődítményt a Hontpázmány nembeli Kázmér építtette az 1260-as, ‘70-es években. Később Károly Róbert hírhedt ellenfele, Csák Máté birtoka volt, majd a Nádasdyaké lett. Legismertebb lakója Báthory Erzsébet grófnő, az állítólagos kegyetlenkedéseiről elhíresült főnemes volt a XVI-XVII. század fordulóján. Ő itt halt meg befalazva 1614-ben. Először a török, majd a Habsburgok pusztították a várat. Csejtén reneszánsz kastély is áll, amely egykor a Draskovich családé volt. A 3700 fős falu ma színtiszta szlovák település, a 2021-es népszámlálás szerint 7 magyar lakossal.

Hogy miért épp a romos erősség látképe díszíti az Úri utca 19. napóráját, arra egy családi tragédia adja meg a választ. Peregriny Elek pedagógus, író, aki éppen 1849-ben, a szabadságharc leverését követően veszítette el a könyvvizsgálói hivatalát, kényszerűségből jószágbérlőként telepedett le a faluban. Peregriny öt évvel korábban vette feleségül Lenkey Emmát – Lenkey János húgát –, aki 1850-ben, férje mellett utazva a konflisban, váratlanul rosszul lett és meghalt. „Csejte hajdani szép ideje” kettejük rövid boldogságára utal.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/15. számában)