Foghíjtelkek sorakoznak a krisztinavárosi, négy utca által határolt háztömb között, ahol a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói nemrég bejárást tartottak. Az egyetemisták feladata az lesz, hogy az összefüggő, önkormányzati, csaknem 60 éve beépítetlen telkekre olyan funkciókat tervezzenek, amelyek a későbbiekben esetleges befektetőket vonzhatnak a szóban forgó ingatlanok hasznosítására. Az együttműködés az önkormányzat nagyszabású szociális bérlakásépítési beruházási tervének része.

A Mészáros utca és a Márvány utca kereszteződésénél található foghíjtelek a legszembetűnőbb abból a négy-öt beépítetlen telekből, amely a Kosciuszkó Tádé, a Győző utca, a Márvány utca és Kuny Domonkos utca által határolt területen találkozik. Itt tartották első helyszíni bejárásukat a Moholy Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézetének mesterszakos hallgatói szeptember második hetében. Az egymással határos telkek csaknem a második világháború óta állnak üresen, hasznosításuk soha nem volt égetően fontos a mindenkori önkormányzatnak.

Marián Balázs a MOME Építészeti Intézetének docense, szakvezetője kísérte végig a hallgatókat az első órájukon. A diákokkal bejártuk az ingatlanokat és megkérdeztük az oktatót, mi lesz a feladata a hiányos városszövetet illetően a hallgatóknak. „Nagyon nem mindegy, hogy egyesével, egymástól függetlenül vagy egységes koncepció mentén kezd el épülni ez a telekhálózat. Akár ütemezve is lehet benne gondolkodni, de mindenképpen egymásra hatással. Hallgatóink azt a kérdést fogják megvizsgálni, hogy miként tudnak a tömbön belül a telkek egymással összefüggően beépülni. Közben pedig olyan szociális lakhatással és közösségi funkciókkal kiegészülni, ami nemcsak az itt lakók és a lakásbérlők érdeke, hanem a tágabb környezet is jól jár vele ” – magyarázta lapunknak az oktató.

A hallgatók által elkészített munka csak koncepcióterv lesz, ám mint Marián Balázs lapunknak elmondta, volt már olyan, ami megvalósult az ötleteikből. Például a XII. kerületi Hegyvidéki Galéria egy MOME-s hallgatói pályázaton, – üzlethelyiség átalakítása kiírásra – a hallgatók koncepciójából lett átalakítva. Az egész tömböt a vonzáskörzettel – beleértve a Déli Pályaudvart –, vizsgálják majd alapos kutatómunkában, azt nézik, hogy a teljes körzet, hogy hat ki ennek a tömbnek a térhasználatra. Az utóbbi évtizedekben ez a szelete a városrésznek a vasút közelsége, és a sérült városszövet miatt némileg elfeledettebb hely volt. Ebből a magára hagyottságból szabadítaná ki, élettel töltené meg a telkeket az önkormányzati bérlakásfejlesztés azzal a céllal, hogy ott elsősorban önkormányzati dolgozók, pedagógusok találjanak otthonra.

A jelenlegi földszintek zártak ebben a tömbben. Csány Éva a kerületi főépítész útmutatása szerint az önkormányzat azt szeretné, ha a leendő épületekben a földszintek valamiféle közösségi funkciót kaphatnának. Nemcsak iroda, de oktatási, vagy akár nyugdíjas klubnak megfelelő helyiség is nyílhatna a házak aljában. A hallgatóknak figyelembe kell vennie a szomszédos házak légudvarait, de az engedély nélkül kivájt ablakokat is, mert annak ellenére, hogy szabálytalanul lettek odaépítve, a gyakorlat azt mutatja, hogy polgári peres eljárásban nagyon nehéz visszaállítani az eredeti állapotot. Ami a diákok feladatát illeti, elsődleges cél, hogy a hallgatók megtanulják kezelni az építészeti problémákat, ami nem abból áll, hogy az építtető megmondja, hogy mit akar, hanem az egyetemisták felfedezik a lehetőségeket és az esetleges problémákat, és a tágabb városi környezet számára élhetőbb környezetet biztosítanak. „Számunkra kiváló alkalom arra, hogy komplexen tudjunk gondolkodni városi problémákról” – fejtette ki az oktató. Elképzeléseiket év végén kiállításon lehet majd megnézni az egyetemen.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/16. számában)