Szeptember 26-án éppen nyolcvan éve halt meg a világhírű zeneszerző, Bartók Béla, aki több budapesti otthona mellett a Fő utcai Förster-házban is élt. A korában igen modernnek számító szecessziós bérpalotát a zajok miatt azonban hamar megelégelte, mégis mind pályájában, mind magánéletében meghatározó évek voltak számára az itt töltött esztendők.
Egy családi öröklés okán költözött a SzilágyiDezső tér 4. szám alatti Förster-palota szeceszsziós-premodern épületének emeleti lakásába Bartók Béla 1922-ben. A művész ebben az időben vált el Ziegler Mártától, akivel egyébként baráti kapcsolatban maradtak, és házasodott össze egyik tanítványával, a nála lényegesen fiatalabb Pásztory Dittával. Itt született meg fiuk, Bartók Péter is. A jó adottságú ingatlanból a Dunára és a református templomra nyíló panoráma mellett pihenhette ki a külföldi turnék fáradtságát. Több jelentős műve is ebben az időszakban született, mint például az I. zongoraverseny, a Táncszvit, a Zongoraszonáta, a Szabadban vagy a III. vonósnégyes. A Csodálatos mandarin keletkezése is a Fő utcai évekre tehető.
A Szilágyi Dezső tér 4. a zeneszerző egykori lakhelye Fotó: Kuthi Áron
Számos külföldi fellépéssorozatára is innen indult útnak, és ide érkezett vissza az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Hollandiában megtartott turnéiról is. A ház igazi kuriózum volt a maga korában: a II. világháború előtt két liftje is volt (az egyik a lakóké, a másik a cselédségé), beépített központi porszívórendszer és kaputelefon tette a lakásokat még komfortosabbá. A ház történetét gazdagítja, hogy ebben a házban született az indiai származású Amrita Sher-Gil. A rövid életű művészt India legnagyobb modern képzőművészei között tartják számon. Bartók Bélával azonban elkerülték egymást, hiszen Amrita családja az első világháború kitörése után elköltözött a fővárosból. Bartók mindössze hat évet töltött el az épületben, mert az egyre forgalmasabbá váló Szilágyi Dezső tér 4. számú házból a kertváros nyugalmára vágyott. A II. kerületi Kavics utcába költözött.
„Olyan falusi itt a levegő – bornyak bégetnek, tücsök cirpel, néha-néha szamár ordítja el magát. Csakhogy végre kiszabadultunk abból az utálatos lakásból”– írta Bartók az édesanyjának az 1928. május 4-én és június 4-én kelt leveleiben.
A Szilágyi Dezső téri ház falán 1950 óta áll emléktábla, ám a jelenlegi lakóközösség sem feledkezett meg a New Yorkban elhunyt nagy művészről. A kapualjban üveg mögött emlékplaketteket találunk, és rövid leírást az alkotásokról.
