Március 22. a víz világnapja, ennek alkalmából különleges lehetőséget kínált számunkra a Fővárosi Vízművek: ellátogathattunk a vállalat által üzemeltetett Gruber József Víztároló Medencébe. A Gellért-hegy mélyén megbúvó létesítmény amellett, hogy egészen különleges atmoszférával rendelkezik, kulcsszerepet játszik a főváros pesti oldalának ivóvízellátásában. Mint megtudtuk, ezt szerencsére egyelőre nem veszélyeztetik a klímaváltozás elmúlt években Magyarországon is tapasztalható jelenségei.

A Sárkány-rét és a Filozófusok kertje alatt megbújó létesítménybe még úgy sem lehetett minden körülményesség nélkül lejutni, hogy a Vízművek munkatársai kísértek minket. A szigorú előírások miatt csak kényelmetlen védőruhában araszolhattunk le a bunkerek és uszodák hangulatát ötvöző épület belsejébe.

Itt egy biztonsági ajtó mögött, minden ceremónia nélkül tárult elénk az 1972 és 1980 között épült, leginkább egy baljóslatú sci-fibe illő megjelenéssel bíró két, 5000 négyzetméter alapterületű gyűjtőmedence egyike.

Vízbe fulladt kísértetkastély

A sajátos formájú beton tartóoszlopok erdejét (kamránként pontosan 106 darabot) 35 centiméter vastag falak veszik körbe, a helyszínen állva pedig érdekes érzés volt belegondolni, hogy az ottjártunkkor leengedett medence egyébként 40 ezer köbméter víz tárolására alkalmas, amely akár 8 méteres magasságig is ellepheti a belső teret. A szomszédos, ugyanekkora medence megfigyelőablakaiból szemügyre is vehettük, milyen az, amikor víz lepi a gigantikus betonalkotmányokat.

Tóth Zsolt, a Vízművek üzemmérnökség-vezetője elmondta, hogy bár a létesítmény Budán található, a Tabánon kívül alapvetően a pesti oldal ivóvízigényeit szolgálja ki, és a Duna-hidakon keresztül biztosítja az ottani alapzóna nyomásigényét. A Csepel-sziget kútjai által táplált rendszerhez egy további, 30 ezer köbméteres, szintén a Gellért-hegy alatt található medence kapcsolódik még (a budai oldalt a Szentendrei-szigetről táplálkozó Krisztinavárosi medence és gépház látja el).

Nincs veszélyben a fővárosi vízminőség

Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek igazgatója megnyugtatott minket, hogy a medence nem valamiféle vis maior miatt üres: egy tervszerű ellenőrzési-tisztítási folyamat nyitányaként engedték le belőle fokozatosan a vizet. Erre azért van szükség, hogy a jövőben is garantálni tudják a biztonságos, zavartalan vízszolgáltatást, ami nem egy magától értetődő dolog: sok szakember összehangolt, fáradságot nem ismerő munkáján múlik.

Az igazgató azt is elárulta, hogy a tervszerű karbantartásokat úgy végzik, hogy azokból a fogyasztók lehetőleg semmit se érzékeljenek. „Ugyanakkor egyre többször történik olyan szolgáltatáskiesés, meghibásodás, vízzavarosság vagy nyomáscsökkenés, amelyet a műszaki berendezések meghibásodása okoz” – mutatott rá Csörnyei Géza, aki szerint ezeket a nagyszabású rekonstrukciós és felújítási programok híján nem tudják megelőzni. A felmerülő problémákat viszont igyekeznek mielőbb kijavítani. Az igazgató bízik abban is, hogy a jövőben a lakossági fogyasztók esetében ezt kompenzálhatja majd egy „igazságosabb díjrendszer bevezetése”.

Engloner Attila, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa a Tiszta Ivóvíz projekt vezetőjeként arról beszélt, hogy sokrétű vizsgálatok révén megállapították, hogy a jelenlegi klímaváltozási folyamatok mellett is még évtizedekig élvezhetjük a budapesti ivóvíz kiváló minőségét.