Húsz éve hagyott itt bennünket a „Száguldó Őrnagy”
Szomorú évfordulóhoz érkezünk: november 17-én húsz esztendeje lesz, hogy elhunyt minden idők legnagyobb magyar labdarúgója, a Nemzet Sportolója, az Aranycsapat legendás csapatkapitánya, Puskás Ferenc. A „száguldó őrnagy”, a Honvéd, majd a spanyol Real Madrid elnyűhetetlen, korszakos sztárja nemcsak a nemzetközi futballtörténelem halhatatlan alakja, hanem az I. kerület megbecsült díszpolgára is volt.
Puskás Öcsi neve összefonódott a magyar sport aranykorával: az 1950-es években Európa és a világ csúcsára jutott. Az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntőjét a svájci Bernben ugyanakkor az NSZK-val szemben 3-2-re elvesztette Magyarországgal. Az 1956-os forradalom miatt kénytelen volt elhagyni szeretett hazáját, hogy aztán a Real Madriddal négyszeres spanyol bajnok és háromszoros BEK-győztes legyen. Magyar címeres mezben 85 mérkőzésen 84 gólt szerzett a válogatottban. Edzőként a görög Panathinaikosszal 1971-ben bejutott a BEK-döntőbe; amely az első és egyben utolsó alkalom volt, hogy egy görög klubcsapat európai kupadöntőben játszhatott. Világhírű sikerei mellett mindvégig megmaradt közvetlen, humora miatt is kedvelt sportolónak.
Budavár számára kiemelten fontos örökség az övé. Díszpolgárként a Várnegyed lakói büszkén tudhatták magukénak az élete utolsó szakaszában a Logodi utcában lakó nemzetközi hírű legendát. Halálának 20. évfordulóján nemcsak a futballzsenire emlékezzünk, hanem arra a szellemiségre is, amelyet maga után hagyott. Alakja örökké itt marad a Vár utcái között és a szurkolók szívében.
(Fotó: Puskás Ferenc egy 1949-es Kispest-Újpest rangadón kapura lő. Fortepan/Kovács Márton Ernő)