Budapest belső kerületeiben egyre több lakás áll üresen, és ez aláássa a helyi közösségeket, mert az egekbe szökő ingatlanárak miatt sokaknak elérhetetlen a belvárosi lakhatás. Mindeközben lakások százai-ezrei állnak állandó lakók nélkül. A Budavári Önkormányzat határozott célja, hogy megfordítsa ezt a kedvezőtlen trendet, és újra élettel töltse meg a kerületet. Ezért új adópolitikai eszközökkel is ösztönzik a lakások tulajdonosait, hogy életvitelszerű bentlakás céljára hasznosítsák azokat, így alakítva ismét otthonokká az ingatlanokat.

A 2022-es népszámlálás adatai világítanak rá igazán a probléma nagyságára: Budapesten 2011 óta jelentősen nőtt a nem lakott lakások száma. Az ingatlanok több mint 17 százalékában nem lakik senki állandó jelleggel, míg 2011-ben ez az arány 13 százalék volt. Budavár sincs biztonságban: itt 2022-ben 4399 lakás állt üresen, szemben a 2011-es 3879-cel – ez a lakásállomány nagyjából 25%-át jelenti. Összehasonlításképp: a belső pesti kerületekben (V., VI., VII., VIII., IX.) az ingatlanok negyede-harmada – hivatalosan – lakatlan. A belvárosban a „kiüresedés” trendje egyértelmű, ami hosszú távon veszélyezteti a történelmi negyedek közösségeit és sok évszázados hagyományát.

A lakásállomány ilyen mértékű kihasználatlanságának egyik oka az elmúlt évek ingatlanpiaci boomja. 2015 óta Budapest ingatlanárai a többszörösükre emelkedtek, egyes becslések szerint három és félszeresükre nőttek. Ez a meredek drágulás vonzó tereppé tette a fővárost a befektetőknek. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője elmondta: Budapest azért is vonzó nekik, mert befektetésük értéke gyorsan nőhet, a bérleti díjak stabil hozamot ígérnek, és a rövid távú lakáskiadás, azaz az Airbnb-jellegű szálláskiadás is kifejezetten jövedelmező. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a belvárosi kerületekben az utóbbi években az adásvételek jelentős részét külföldiek bonyolították: a Nagykörúton belüli lakáseladások negyedében külföldiek voltak a vevők. 

A Budavári Önkormányzat – felismerve a tendencia veszélyeit – a jelenség megfékezésére új adópolitikai csomagot állított össze. Cél, hogy a kerületben üresen álló, jellemzően befektetési céllal tartott lakások újra használatba kerüljenek, és akár fiatalok, vagy családok érkezzenek, akik megtöltik élettel a kerület parkjait, tereit és intézményeit. Ennek érdekében 2026-tól fontos változás lép életbe. Azoknak az ingatlan-tulajdonosoknak, akiknek a lakása üresen áll (nincs benne bejelentett lakos), adófizetési kötelezettséggel kell számolniuk. A helyhatóság évente 2000 Ft/négyzetméter építményadót vet ki az ilyen lakásokra. Azonban  a befektetési céllal tartott ingatlan tulajdonosa is mentesülhet az adókötelezettség alól, ha hosszú távra adja bérbe az ingatlant, és a jogszabályokat követve hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő bejelentse a lakcímét. 

“Bízom benne, hogy az intézkedés hozzájárul a lakosságfogyás megállításához, így pezsgő maradhat a helyi közösségi élet, és csökken a kihasználatlanul álló, üres ingatlanok aránya. Ha a budavári példa sikeresnek bizonyul, az hozzájárulhat ahhoz, hogy Budapest történelmi belvárosa ne csak napközben, hanem esténként és hétköznap is élő, lakott városrész maradjon, valódi otthonokkal, valódi közösséggel” – mondta a döntéssel kapcsolatban Böröcz László polgármester.