Nyár közepén új látványos falfestmény került a Krisztina körút 30. tűzfalára: Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alapítójának és első elnökének képe tiszteleg a jegybank alapításának századik évfordulója előtt. A Színes Város Csoport a kerületben több kihasználatlan falat festett már meg, és vannak további terveik is a környékre. Mint lapunknak elmondták, a Várnegyedhez kivételes a kötődésük, hiszen civil szervezetként 15 éve itt alakultak.

A nyár közepe óta a Magyar Nemzeti Bank egykori alapítójának arcképe látható a Krisztina körút 30. szám alatti 220 négyzetméteres tűzfalon, a képet Csuth Péter terve alapján hat magyar képzőművész festette meg.

A bankigazgatót ábrázoló murál – festett tűzfal – elkészítésére a Magyar Nemzeti Bank kérte fel a Színes Város Csoportot, az alkotók az átellenben lévő Krisztina körúti MNB budai központ miatt választották ezt a felületet. A korabeli sajtó „a század self-made” embereként emlegette Popovicsot, aki meghatározó szereplője volt a hazai bankrendszernek, a pénzügyi világnak és a gazdaságnak. Csuth Péter az arckép mellett több, Popovics intézkedéseihez köthető szimbólumot vitt fel a falra, köztük az Aranyvonatot, az aranytartalékot és a forint bankjegyeket. A festmény két héten keresztül készült, nagyjából ennyi időt szokott igénybe venni egy nagyobb felület elkészítése.

Szintén felkérésre készült a korábbi, Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus portréját ábrázoló alkotás ezen a falon, de több esetben az önkormányzatok rendelik meg az ilyenfajta kültéri dekorációt, hiszen a városképet meglehetősen elcsúfítják az üres, sokszor utcára néző falak. A szóban forgó tűzfal a kerület egyik legrégebben dekorált fala: 2014 óta festik a művészek, de jóval előbb egy ismert telekommunikációs reklámgrafika fedte felületét.

A Színes Város Csoport főtitkára, Flór Péter arról beszélt lapunknak, hogy ahány tűzfal, annyi megállapodás, szinte minden egyes falfelületet más konstrukcióban „szereznek meg” a háztól. „Előfordul, hogy bérleti díjat fizetünk a háznak több évre, egészen ritka esetben nincs ellentételezés, nem kell fizetnünk semmit. Gyakoribb azonban, hogy hőszigeteléssel kombináljuk a faldekorálást. Ez azt jelenti, hogy az adott tűzfal hőszigetelő réteget kap. A Krisztina körúton például minden lakást érintett ez a fejlesztés, ahol egyébként bérleti díjat is fizettünk a dekorálásért. Hozzá kell tennem, hogy ez egy kiváltságos helyzetben lévő társasház, a szponzorok tették lehetővé, hogy nagyobb ellentételezést adjunk a falért” – mondta a Várnegyednek.

A kerülettel Nagy Gábor Tamás vezetése alatt kezdtek el együttműködni, először Aczél Péter, majd Csány Éva főépítészekkel alakult ki szakmai kapcsolatuk. Ebben az időszakban festették színesre a Csalogány utca 53. szám alatti épületet is, spanyol művész segítségével, borhoz kötődő témában.

Magyar és nemzetközi művészekkel egyaránt dolgozik a Színes Város Csoport. Tíz évvel ezelőtt négy éven át a Színes Város Budapest Fesztiválon kortárs nemzetközi mural festők munkáival tették szebbé a városképet. A Csalogány utcai faldekor a fesztiválon belüli gasztronómiai hívószóra született meg. A BAH-csomópont hídpilléreit szintén a Színes Város Csoport által meghívott külföldi alkotó dekorálta. Három kerület metszéspontjaként is felfogható ez a helyszín (bár az I. kerület határa az Avar utcánál van), de a Főváros hatáskörébe tartozik. A főtitkár elmondta, időszerű volna a lekopott pillérek újrafestése, ezt többször jelezték már a Fővárosnak, de nem kaptak még választ.

Ebben a műfajban az alkalmazotti munka annyit jelent – Flór Péter elmondása szerint – hogy a szponzorok elképzeléseit és az engedélyeztető hatóságok érdekeit hogyan tudják minél inkább közelíteni egymáshoz úgy, hogy közben szerethető, ér vényes alkotás szülessen a közterületen. Műemlékek esetében bonyolultabb eljárás a hatósági engedélyeztetés, de ilyen dekorált falakra is van példa a városban.

Megkérdeztük azt is, átlagosan milyen arányú az elégedetlenkedő lakossági visszajelzés a tűzfalképekre. Flór Péter szerint nem lehet mindenkinek tetszőt alkotni, 10-20 százaléka a városban élőknek általában nem szereti az új művet. „Vannak kortárs képzőművészek, akik falakat is festenek, de amit mi csinálunk, az inkább alkalmazott munka. Olyan művészekkel dolgozunk, akik mural szakra jártak a képzőn, így az alpintechnika a »kezükben van«. Előfordult olyan, hogy a művész saját alkotását vitte falra.”

Arra is van példa, hogy a faldekorálók új épületeket festenek, de városképileg a helyreállítás fontosabb szempont, így a régi épületek ott maradt tűzfalait keresik az alkotók. Mint Flór elmondta, van még bőven az I. kerületben is festhető tűzfal. Ilyen a Kuny Domonkos utca 4. szám alatt, az önkormányzati park melletti felület, amelyet zöld tematikával tennének látványosabbá és környezetbarátabbá. Úgy látják, hogy Márai Sándor személyéhez köthető tűzfalat is megérdemelne a kerület a közelgő emlékév kapcsán.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/15. számában)

Fotók: Kocsis Attila, Színes Város Csoport