Rudi volt a fény az éjszakában
A régi Tabán éjszakai életének legendás kísérő jelenségét, Lámpás Rudit is megidézi egy helytörténeti séta a Múzeumok Éjszakáján június 20-án, szombaton. A századelő ismert alakja a Kereszt térnél állomásozott, sötétedés után lámpásával onnan kísérte haza az embereket a Tabán egykori zegzugos utcácskáin.
Kis éji séta indul a Múzeumok Éjszakáján a Czakó kerttől a Virág Benedek Házig, felelevenítve a valamikori Tabán éjszakai életét, mulatóhelyeit. A Balogh Ákos Gergely vezetésében induló sétát a környék kihagyhatatlan alakja, Lámpás Rudi személye ihlette. Ő volt az az ember, aki borravalóért a mulatozókat lámpásával kísérgette a Tabán szűk utcáiban, sikátoraiban. A visszaemlékezések szerint Rudi a Kereszt térnél ült, – a helyet ma már csak maga a kereszt jelöli – innen belátta a Tabán jó részét.
A tabáni utcák a 30-as évek területrendezését megelőzően két jelentősebb tér, a Kereszt tér és a Fehér sas tér köré rendeződtek. A főbb vendéglátóhelyeket pedig Albecker Antal vendéglője, és a némileg lejjebb eső, hídfőhöz közelebbi Mélypince, azaz Krausz Poldi pincéje jelentette.
A Rácváros, vagyis a Tabán egykor rácok lakta területe önálló település volt a várhegy alatt. Bensőségességéhez hozzátartozott a szomszédsággal ápolt jó kapcsolat, az egymásra figyelés, vagyis sok olyan szempont, amelyet ma is igényelnénk.
Az irodalmi élet nagyjait nem kell bemutatni a környék vonatkozásában: Krúdy Gyula, Márai Sándor, Szabó Dezső, Szerb Antal rendszeresen járták a girbegurba utcákat, látogatták a kávéházakat, számukra a hely nemcsak otthon, de ihletforrás is volt. Márai Sándor írja a Föld, Föld! című regényében, hogy Poldi a vendégkönyvet az 1944-es német megszállás után felvitte hozzá, hogy őrizze meg, ha őt netán deportálnák származása miatt.
„Krausz Poldi életének, a tabáni kocsmáros szerény szegény, mindig derűs, dörmögő bormérő életének ez az album volt a remekműve. Most, a pusztulás küszöbén ezt akarta megmenteni. Lapoztuk az albumot. Halottak névaláírása tűnt elő, s másoké, akik még éltek…”
A helytörténeti séta fél 10-től körülbelül hetven percig tart.
Nyitókép: Fortepan