A továbblépés és a várakozás élménye rendezi egységbe Baksai József Munkácsy-díjas festőművész nemrég kiállított, irodalmi ihletésű képeit. A Minden mögötte címmel nyílt tárlat a Tér-Kép Galériában február 28-ig látható.

Még építették a kiállítást, amikor a Tér-Kép Galériába beléptünk, Baksai József pedig éppen Celanói Tamás Dies Irae című versét írta a falra.

Baksai József a tárlat építésekor   Fotó: Kőrösi Tamás

„Elolvastam a verset és meg kellett festenem” – mondta érdeklődésünkre a művész. A válogatásnál kötötte magát ahhoz, hogy új képeket hozzon a galériába, de a felkérés szerint szöveges képeket választott. A legtöbb most kiállított munkán néhol alig láthatóan, máshol feltűnőbben irodalmi idézeteket segítenek hozzá a látványhoz. „Úgy is mondhatnám, hogy szöveg képen alkalmazva. Nem mindenki szereti ezt a formát, de ha belenézünk a gótikus képekbe, akkor azt látjuk, hogy a szövegszalagok segítenek a kép megértéséhez. Míg a narratív képek egy komplett történetet mondtak el, és a szöveg sokszor segítség volt a történet összerakásához, addig nálam meg egyértelmű, hogy irodalmi inspirációról van szó. Ugyanakkor kompozíciós elemként is működik a szöveg a képeimen.

A most kiállított munkák egy része a keresztény mítoszból merít, egy fal pedig az ókori görögökhöz vezet: a Minótaurosz-jelenséget idézi meg. Jorge Luis Borges Aszterion háza című írása van a képre applikálva: »Bent rekedtél. Nem lesz ajtó soha« – így szól az idézet. A bikafej az embertestű mitológiai teremtményt, a Minótauroszt idézi meg, a mellette lévő képen a kéz pedig Thészeuszé, aki elveszi az állat erejét. Egy bikának, ha levágják a szarvát, azzal az erejét, a lényegét szüntetik meg. Borges elbeszélése szerint az emberállat is nagyon várta már, hogy vége legyen annak a bosszúsorozatnak, ami őt körülvette” – mesélt a Várnegyednek az alkotásáról a Munkácsy-díjas festőművész.

A keresztény mítoszt idéző falon olvasható a „Ne találjon az ember maga mögött semmit” – egy ószövetségi idézet. Baksai József ezzel kapcsolatban lapunknak arról beszélt, hogy a lét célja eljutni a teljesen tiszta állapotig, vagyis az üdvösség a keresztény gondolkodás célja.

Többségében sötét tónusú képek kerültek a tárlatra Fotó: Kőrösi Tamás

„Nemcsak a keresztény, de a többi vallásnál is megtalálhatóak ezek a kijelölt célok, amelyekhez úgy jutunk el, ha a magunk mögött hagyjuk a negatív dolgokat, a bűnöket, a fertőző gondolatokat. Így előrébb tudunk lépni, mert meg tudunk tisztulni belőlük. Korábban az Országút magazin kért fel engem – hat művésszel együtt –, hogy Madách Imre Az ember tragédiájának bizonyos színeit illusztráljam. Nekem a Falanszter és a London jutott.” A keresztény mítoszt idéző falon a Zsoltárok, és Madách művének világa tér vissza.

Baksai: A hit nagyon sokat tud segíteni 

A többségében sötét tónusú, feketeségből előtűnő fényes alakok láttán arról kérdezzük a művészt, van-e remény ebben a kilátástalan feketeségben. „Ha úgy nézzük, akkor az összes kép tragikus, de gondoljunk bele, hol élünk, milyen világ vesz körül bennünket? Az egész mostani létünk hatalmas felelősséget hordoz magában. Még sincs elveszettség, mert a változás lehetőségét, reményét rejtik ezek a látszólag sötét képek. Pont azért kapta a tárlat a Minden mögötte címet, hogy ami káros, azt hagyjuk magunk mögött. A hit nagyon sokat tud segíteni. Egy cél lebeghet előttünk, a szeretet-irányultság, mert nagyon agresszív a világ és a szeretet hatalma lendítheti túl ezen az embert. Annak biztosan lehet értelme, hogy a művészeten keresztül valamire felhívjuk a figyelmet” – mondta Baksai József.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2025/2. számában)