Az oszmánok 1541-ben egy várnézésnek álcázott „ártatlan” csellel elfoglalták Budát. A Vár bevétele azt jelentette, hogy a török közel 150 évre megvetette a lábát a Magyar Királyság középső részén. A Szapolyai János magyar király (ur. 1526-1540) egy évvel korábbi halálát követően a maradék országrészt – Erdély kivételével – átvevő Habsburg Ferdinánd cseh- és magyar királynak (ur. 1526-1564) új alapokra kellett helyeznie az ország védelmét. Már csak azért is így kellett tennie, mert 1543-ban I. Nagy Szulejmán szultán (ur. 1520-1566) egy újabb hadjáratban olyan erődöket és településeket elfoglalva, mint Esztergom, Visegrád, Tata, Székesfehérvár és Pécs, kiszélesítette azt a folyosót, ahol a hódító oszmánok ki-be jártak az ország szívébe.

Komoly erődítési munkálatok indultak el a védelem megszervezésével összhangban. Itáliai várépítő mesterek érkeztek, akik felmérték a meglévő erődítményeket, hogy aztán a lehetőségekhez mérten, igazodva a kor hadügyi elvárásaihoz (az ágyúzásokhoz), modernizálják a magyarországi védelmi rendszer bástyáit. Ennek keretében járta meg a végvárrendszert az itáliai Giulio Turcho is, aki 1568 és 1572 között mintegy harminc dunántúli várat mért fel embereivel I. Miksa magyar király (ur. 1564-1576) megbízásából.

E vállalkozást, és Turcho korabeli alaprajzait alapul véve mutatja be a magyar végvárrendszer XVI. századi kiépítését a Magyar várak a török korban – Giulio Turcho és várépítésztársainak várfelmérései az 1560-1580-as évekből című könyv. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gondozásában most megjelent kötetet Domokos György, Pálffy Géza és Schmidt Anikó szerkesztette olyan történészekkel együttműködve, mint Horváth Richárd és Tomka Gábor. A kötet előszavát az MNL főigazgatója, Szabó Csaba írta. A kutatókhoz csatlakozott a magyar várakat immár lassan 60 éve fáradhatatlanul rajzoló, rekonstruáló Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas magyar festő- és grafikusművész, a Képzőművészeti Egyetem nyugalmazott rektora, aki rajzaival életre keltette Turcho alaprajzait.

A könyv február 5-i bemutatóján a szintén a török hódoltság korszakát kutató Molnár Antal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, a munka jelentősége, hogy remek lexikonként egyben bemutatja Turcho és munkatársainak felmérését. Mert ugyan ismertek voltak a várépítőmester vázlatai, egyben így még sose publikálták őket.

A kötet bemutatójával együtt a levéltár épületében tárlat nyílt Kőnig Frigyes várrajzaiból. Ahogy azt Szabó Csaba a megnyitón elmondta, a művésznek a hosszú évtizedek alatt lassan mintegy négyezer várábrázolása készült, a gazdag gyűjteményt az MNL őrzi. A főigazgató azt is elmondta, hogy az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójára rendezett emlékév keretében a levéltár is több kiállítással készül. Így többek között a csata augusztusi időpontjára időzítve a magyarok számára sorsdöntő ütközettel kapcsolatos korabeli iratokat, dokumentumokat is kiállítanak majd a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, valamint az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetével közös együttműködésben.

A Magyar várak a török korban című kötet várhatóan angol nyelven is megjelenik majd az idei emlékévben.