Politikai okból elhurcolt magyarokról szól a szerdai filmklub a Tabán Moziban
Amolyan Kárpát-medencei barangolásként is felfogható az idén 30 éves Dunatáj Alapítvány filmstúdió ingyenes dokumentumfilm- sorozata a Tabán Moziban. Az alapítvány elnöke, Péterffy András filmrendező lapunknak elmondta, a vetítésekkel felélesztenék azt a filmklubos hagyományt, amiért ő évtizedeken át egyetemi tanárként és filmesként egyaránt sokat tett.
Jóval többen voltak a nácik által politikai okokból letartóztatott, majd koncentrációs táborba hurcolt magyarok, mint az a köztudatban él. A Gestapo a megszállás után és a nyilas hatalomátvételt követően ezerszám tartóztatott le olyan embereket, akik a lehetséges ellenállásban részt vehettek volna. Képviselők, miniszterek, miniszterelnökök, katonatisztek, rendőrfelügyelők, párt- és szakszervezeti vezetők, papok, újságírók és gazdasági kulcsemberek váltak áldozataikká.

Tóth Péter Pál Védőőrizet című százperces dokumentumfilmje ezeknek a sorsoknak megy utána. A filmből kiderül, hogy üldöztetésük a hazatérés után folytatódott: „a németet követő szovjet megszállás után berendezkedő új társadalmi rend éppoly veszélyesnek tekintette őket, mint a nácik”- áll a film leírásában.
A Tabán ArtMozi szerdai, ingyenes filmklubjában, közönségtalálkozóval egybekötve vetítik a filmet, a Dunatáj Alapítvány születésének harmincadik évfordulóján.
A Kárpát-medence felfedezése címmel indult el az a dokumentumfilm vetítés sorozat, amely a Dunatáj Alapítvány eddigi négyszáz, főként dokumentumfilmes munkáiból válogatott. Mivel a filmklub szervezői kronológiai vagy tematikus megkötés nélkül válogattak az elmúlt 30 év filmalkotásaiból, ezért térben és időben érzékelhető némi csapongás az alkotások között. „Zömmel az elcsatolt területeken – Erdélytől a Felvidékig minden irányban készültek a dokumentumfilmjeink, de az egész Kárpát-medencét bebarangoljuk, ezzel is megmutatva, miként kapcsolódik össze a magyar kultúra. Képet szeretnénk
adni arról, hogy mi mindennel foglalkozott a stúdióhoz tartozó 50 filmes az elmúlt harminc év alatt” – fogalmazott Péterffy András. Hozzátette azt is, elsősorban történelmi, kisebbségi, néprajzi, szociológiai témákat érintenek a dokumentumfilmek által vázolt helyzetek, amelyeket jobbára a közszolgálati televíziónak gyártottak.
A Tabán Mozi azért is különösen fontos az alapítvány filmeseinek, mert több hagyományt éleszt fel a filmstúdió életéből: a Tabánban, a Petőfi Sándor Gimnáziumban szervezték egykor a nagy érdeklődésre számot tartó Petőfi filmklubot. De nem csak ez a találkozó volt sok éven át az első kerületben: maga a stúdió is a Mészáros utcában alakult meg. Mára ezeknek a filmkluboknak a kultusza elhalványult, mert valamikor a kilencvenes években elkezdett mérséklődni az érdeklődés a filmélmény közösségi megélésére. „Az internet elterjedése építette le a filmklub közösségeket, mostanra azonban megint látható egy igény, hogy újrateremtsük ezt a tradíciót. Szeretnénk a közös filmnézés utáni gondolatcsere élményét visszahozni a Tabán Moziban” – mondta Péterffy András.
Szerdánként kora estétől két filmet láthat a közönség a Tabánban, ezt követően pedig alkalom nyílik beszélgetésekre az alkotókkal.
November 6-án, 17 órakor az első film Uhrin Tamás: Föl a motorra, és adjad neki című munkája lesz. A film az NDK és Magyarország között 1967-ben létesült munkaerő együttműködés időszakába visz vissza, amikor több 16-20 év közötti magyar fiatal utazott az „endékába”. Tapasztalatot szerettek volna szerezni, nyelvet tanulni és kalandozni. Hivatalos ideológia is járult hozzá, mégpedig az, hogy a fiatalok ápolhatják és erősíthetik a magyar és a német nép barátságát, gazdagíthatják a proletár nemzetköziség érzését. Nem ritkán a keletnémet állambiztonság, a Stasi figyelme is követte őket. Ezt követően, 18.45 órakor Nóvé Béla: Pátria Nostra című filmjét vetítik majd, amely az 1956-os forradalom után mindenfelé sodródó kamaszok nyomába megy. Az itthon is harcoló fiatalok közül, mintegy ötszázan öt év múlva beálltak a Francia Idegenlégióba. Sorsuk sokféleképpen alakult: egyesek eltűntek, mások viszontagságos módon hazajutottak, de voltak, akik 20-25 évig szolgáltak idegenben.
A filmklubot Budavár Önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alap és a Német Kisebbségi Önkormányzat támogatja.
(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/19. számában.)