Éveken át távolról szemléltük Budapest meghatározó városképi elemét, a Szabadság-szobrot és mellette a zárt erődöt, a Citadellát. Húsvéthétfő óta azonban mindenki számára látogatható hatalmas közparkként nyílt meg a Gellért-hegy tetején, amelyet birtokba vettek a budapestiek és a turisták is. A helyben lakók azonban nem minden szempontból elégedettek.

Szerda délután van, amikor felsétálunk a Gellért-hegy csúcsára, a Citadellára, amely piknikező fiataloktól, turistáktól és gyerekhangtól zsong a kristálytiszta tavaszi időben. Az eddig zárt, szürke építmény ma nyitott, bejárható erőddé, parkosított találkozóhellyé alakult, és olyan pontokat is feltárt a látogatók előtt, amelyeket ötven éve nem lehetett látni.
Taraczky Dániellel, a rekonstrukciót végző főépítésszel jártuk körbe a komplexumot. Mint lapunknak elmondta, a megnyitás után alig két héttel máris százezer látogatóról van tudomása.
A Citadella kelet-nyugat irányban elnyúló épületegyüttese három zárt egységre tagolható: a rondellára és két szárnyépületre. Az előbbiben a kiállítóhely, az utóbbiakban a toalettek, az ajándékbolt, a fagyizó és a kávézó kaptak helyet. „Évtizedek óta elzárt területről van szó, egyes részeit – az északi bástyát – ötven éve nem látogathatták a budapestiek, akik most látványosan birtokba vették az erődöt. Felnőtt úgy egy generáció, hogy nem ismerte a Citadellát mint látogatható helyet. Örömmel tölt el engem a látvány, amikor ide feljövök” – mondta lapunknak az építész. Taraczky az épület zárt tömbjét keresztalakban átvágta, az itt megnyílt belső térben pedig nagy üvegcsarnokot hozott létre. A hatalmas áttetsző aula ellentéte lett annak a zárt, nehéz struktúrának, amit a műemlék mutat, egyben Európa legnagyobb üvegszerkezete valósult meg itt. Innen jutunk a múzeumi térbe, amely a magyar történelmet, a magyarság küzdelmeit
vetíti a látogató elé. Az építész elmondása szerint ez a gesztus az erőszak ellen szólt, hiszen a Citadella küldetése eredetileg nem más volt, minthogy a várost terror alatt kell tartani.
„Célja az volt, hogy az 1948-as forradalom után az itt élőket félelemben tartsa. Ezt az erőszakot, a fegyvert szerettem volna semlegesíteni a bevágással. Az egész építmény katonai objektum, csak erőszak van benne, ezt szerettem volna visszafogni”

Eltérő álláspontok

Az újragondolt Citadella, pontosabban a bevágott falak megosztják a műemlékeket teljes eredetiségükben megőrizni szándékozókat és az újításpártiakat. Alapvetően ugyanis kétfajta építészeti szemlélet ütközik a Citadella felújításának értelmezésekor: az egyik meghagyná a romos épületeket a maguk eredetiségében, a
másik attitűd pedig úgy gondolja, hogy ezeket újragondolva újjá kell építeni.
„Létezik az elvárás, hogy ha bennünket a második világháború idején eltalált egy bomba és lerombolt valamit, akkor annak úgy kell maradnia. Miért lennénk arra ítélve, hogy romok között lakjunk az idők végezetéig? Nemhogy lehetőségünk, de kötelességünk ezeket újjáépíteni. Ez abból a hibás vélekedésből indul ki, ami nem
a műemléket őrző szellemi tudást védi, hanem a köveket, akármilyen állapotban is legyenek. Ennek következménye volt, hogy ötven éven át néztük a konzervált romokat a Várban. Magam részéről abszolút újjáépítéspárti vagyok” – fogalmazott az építész, hozzátéve, hogy a szaksajtó egy lap kivételével üdvözölte a Citadella új képét.

Pihenőhely is

A falak átvágását határozott anyagváltással oldottameg az építész, a bemetszések kereszt alakzatot formálnak, a körbezárt területből növényesített, gyönyörű, szabadon látogatható 6000 négyzetméteres parkot hozott létre pihenőhelyekkel, utcabútorokkal. Az erőd megtisztított falainak külső környezetét feltöltötték, megemelték, kedvelt piknikező parkká vált a dombos,
füves terület a falak tövében. Az építmény északi részéről húsz év elzártság után a város felé egy egészen új perspektíva nyílik.
A Gellért-hegy tetején lévő erőd felújításáról és új funkciójáról 2020 nyarán született kormánydöntés, azóta zajlottak a munkálatok. A felújítás előtti években volt itt diszkó, utána meg csak egyetlen toalett működött, jórésze zárt volt. A most megnyílt kilátóteraszok a város legszebb panorámáját adják, a budai hegyek szintén elképesztő látványához képest a város közelsége teszi sajátossá az élményt. A Citadella teraszain egyszerre Budapesten és felette érezhetjük magunkat.

Üröm az örömben

Dr. Szabadházy András, a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesületének elnöke azt mondta, amellett, hogy nagyon nívós és látványos alkotás született a Gellért-hegy tetején, el van keseredve amiatt, hogy egyúttal jelentősen megnőtt a forgalom a látványosság felé vezető utakon. A hegyre induló menetrend szerinti BKV-buszok zsúfoltak, a parkolás is nagy gond, mivel a turisták nemcsak tömegközlekedéssel érkeznek. „Ennek kezelésére több megoldási javaslatunk volt már; kizárólagos lakossági parkolók, emelt és egységes parkolási díjszabás az egész hegyre, külön engedély, stb” – mondta. (A kizárólagos parkolóhelyek felmérése, az emelt és egységes parkolási díjszabásról való egyeztetés a XI. kerülettel és a Fővárossal elindult, a buszok pedig már most is csak engedéllyel hajthatnak fel – a szerk.) Ugyanakkor kijelentette: „Nagyra értékelem, amit Böröcz László az ügy érdekében próbál tenni, de sajnos még konkrét eredményeket nem érzünk belőle. Mi közel négy éve küzdünk azért, hogy egy élhető városrész maradjon a Gellért-hegy, de nyilván ezt nem egyetlen önkormányzat feladata megoldani”, utalva arra, hogy a budavári városvezető az érdekelt feleknél folyamatosan felhívta a figyelmet a Citadella megnyitásával várható forgalomterhelésre, a sikló megépítésének fontosságára, a tömegirányítás kérdésének megoldására. Ezért is alapította az önkormányzat a Budavári Turisztikai Kft-t, amelynek feladata a kerületi elektromos kisbusz-körjárat elindítása.

Ismét visszakaptuk a panorámát, ami elveszett   (Fotó: Kárász Karolina) 

Dr. Szabadházy András elmondta, sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy akadnak a táblás korlátozás ellenére a Búsuló Juhász étteremig feljutó turistabuszok (egy ilyen tiltó KRESZ-táblát a Közút már márciusban kihelyezett a Sánc utcában). A megoldás részét képezhetné a hegycsúcsra vezető sikló megépítése és a tervezett busz-körjárat is. Bodnár Előd, Budai Polgári Közösség elnöke elismerő en szólt a beruházásról, de a közlekedési nehézségekre is rámutatott. „Érzékeljük, hogy már most is jelentősen megnövekedett a forgalom a hegyen. Egyelőre az autók tömeges hétvégi felhajtásának korlátozásában, a Budavári Önkormányzat tervezett buszjáratában és a 27-es busz esetleges további sűrítésében bízhatunk. Ezek tehermentesítenék a hegyet, de a hosszú távú megoldást valószínűleg egy célzott, nagyobb volumenű beruházás (pl. a sikló megépítése) jelentené. Ez viszont már jócskán túlmutat az érintett kerületek hatáskörén.”

Dolgozik a megoldáson a kerület

Az ügyben nemrég a Városházán a Budapest Közút, a BKK és az újbudai önkormányzat részvételével zajlott megbeszélés. A tervek szerint a látogatókat szállító ön kormányzati elektromosbusz-flotta idén szeptembertől indul, elkezdődött a lakossági parkolóhelyek tervezése, és a parkolást tiltó táblák kihelyezése. A turistabuszok behajtási engedélyének kiadása a Főváros hatásköre,
Budavár érdeke az, hogy ezeknek a kiadása korlátozott legyen. A budavári polgármester azt is hozzátette, hogy a közterület-felügyelők is a helyszínen vannak, a szabálytalan parkolást szankcionálják.

Fotók Kárász Karolina