Egy elszánt hátizsákos vándort, egy feketeöves természetjárót sohasem hozza zavarba, ha vízmosáson keresztül vagy vaslétrán át vezet útja. Ahogy akkor sem esik kétségbe, ha egy város jön szembe. Mint például Budapest. Bármilyen hihetetlen, a Magyar Természetjáró Szövetség által kijelölt és fenntartott turistautakon haladva gyalogosan is átszelhetjük a fővárost. Persze az ember többnire azért indul a természetbe, hogy tiszta levegőt szívjon, így aztán nem biztos, hogy legközelebbi kirándulásunk helyszínéül éppen Budapest belvárosát fogjuk választani.

Magyarországon 26 ezer kilométernyi jelzett turistautat tartanak nyilván. A természetjárók azonban ennél sokkal több utat bejárnak kis hazánkban, a turistautak.hu lelkes önkéntesei már 181 ezer kilométernyi utat jelöltek be interaktív térképükön.

Ezek között van az I. kerületet jó hosszan átszelő zöld jelzéses út is, amely a lehető leghosszabb szakaszon zöldövezetben halad, így összeköti a Gellérthegyet, a Tabánt, a Horváth-kertet és a Vérmezőt.

A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) által fenntartott turistajelzések – bármilyen meglepő – szigorú hierachikus rendbe tagozódnak. A fő turistajelzések fehér alapon négy színűek lehetnek: kék, piros, sárga és zöld. A kék országos szintű, a piros regoinális jelentőségű, legalább egy tájegységen át vezető, a sárga és a zöld helyi fontosságú útvonalat jelöl. Az alacsonyabb rendűek közé tartoznak a leágazó jelzések, a háromszög, a négyzet, a kör, a barlanghoz vezető, omega jel, és más egyéb jelzések.

Kerületünkbe „csak” egy zöld jelzéses útvonal jutott, ez városon belül indul és ott is ér véget, tehát valóban helyi fontossággal bír ez az ösvény. Viszont külön érdekessége, hogy a Tabánt észak felé elhagyva, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előtti zebrán is áthalad, illetve a Horváth-kert után a Pauler utcában megy tovább. Itt a páros, fákkal tűzdelt oldalon kell mennünk, hogy hiba nélkül teljesítsük a zöld jelzés által kijelölt útvonalat, ezután a Vérmezőre kibukkanva megint felfedezhetjük a felfestést a fákon. 

Az MTSZ tájékoztatása szerint az utat nem ők jelölték ki, de 1980-as évek második felében már biztos létezett, 2009-2010-ben meghosszabbították. Farkas Péter, a szövetség kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott, azért van értelme nagvárosokban a turistautaknak, mert az ilyen ösvények sokak számára könnyebben elérhetők, és a jelzéseik mentén kicsábíthatják a maguktól nehezebben útnak induló városiakat a természetbe. Mielőtt elhagyja Budapest beépített részeit, a Budai Zöld érinti a Gellért-hegyet, a Filozófusok kertjét, a Vérmezőt, a Kis-Sváb-hegyet, a Jókai-kertet, a Normafát, a Tündér- és Apáthy-sziklát, valamint a Hármashatár-hegyet, tehát olyan zöld területeket fűz fel, amelyek a budai oldal „tüdejeként” és rekreációs övezetként fontos szerepet játszanak abban, hogy a főváros élhetőbb legyen.

De van két zarándokútvonal is, amely titkosan végigvonul, sőt keresztezi egymást Budaváron. Az egyik a Szent Jakab zarándokút, ami a Clark Ádám tértől indul és egészen a Győr-Moson-Sopron vármegyei Lébényig, a Szent Jakab-templomig vezet. Ám onnan meg rácsatlakozik arra az ösvényre, ami a híres El Caminora vezet az Ibériai-félszigetre. Aki teljesíteni szeretné a zarándokutat, annak bizony a teret elhagyva át kell mennie az Alagúton, hogy a Mészáros, majd a Márvány utcán elhagyja a kerületet, és bevegye magát a Budai-hegységbe.

A másik zarándokút a talán ismertebb Mária-út, amelyet lila M betűvel jelölnek, és amely a Szűz Máriához kötödő szent helyeket, vagyis kegyhelyeket, kápolnákat, forrásokat) csatolja be az európai zarándok-vérkeringésbe. Hogy egyébként hazánk hogy kapcsolódik be a Mária-úthálózatba, azt ezen a térképen lehet nagyon szépen látni.

Az útvonal kerületi szakasza a következő: Clark Ádám tér, Király-lépcső, Dísz tér, Tárnok utca, Szentháromság utca, Tóth Árpád sétány, Lovas út, Logodi utca, Vérmező út. Innen a Városmajoron keresztül halad a máriaremetei kápolna irányába.