A magyar modernizmus félreértelmezett életműve – Tisztul a kép a Galimberti házaspár életműve körül
A háború csúnyán keresztülhúzta az ígéretesen induló alkotók életét, a széthullott életmű egy része máig lappang
Hiánypótló kiállításra készül a Magyar Nemzeti Galéria: a huszadik századi magyar képzőművészet két meghatározó alakja, a Galimberti házaspár szétszóródott életművéből most először láthatunk átfogó tárlatot. Ráadásul helyére kerül egy sor félreértelmezés is a tragikusan korán meghalt művészek munkásságát illetően.
A kaposvári születésű, igen rövid életet élt (1883-1915) Galimberti Sándor festőművész életművéből alig volt még itthon átfogó tárlat, ennek pótlására vállalkozik a Magyar Nemzeti Galéria hamarosan nyíló tárlata, A Galimbertik címmel. Nemcsak alkotótársa és felesége, Dénes Valéria képeivel, de első felesége, a cseh származású Lanov Mária főként hazánkhoz kötődő, itthon még soha nem látott képeivel ismerkedhetünk. Valamint édesapja, az olasz származású Luigi Galimberti megmaradt festményeivel kapunk képet a századforduló Európát járt, modern alkotóiról, egyúttal a jelenleg elérhető teljes Galimberti-hagyatékról.
Galimbertiék tevékenysége a plein air naturalizmustól a szecesszión, majd a fauvizmuson át a kubizmusig, sőt bizonyos értelemben
a futurizmusig ívelt, miközben hasonlóan nagy utat jártak be Európa térképén is Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig és végül Hollandiáig. A század elején Párizsba érkező Galimberti Sándor a Salon d’Automne (Őszi Szalon) és Salon des Indépendants (Függetlenek Szalonja) kiállításain vett részt. Első felesége, Lanov Mária az Académie de La Palette-be és az Académie Russe-be járt, ahol a legújabb irányzatokkal, főleg a kubizmussal ismerkedhetett meg. A kubista irányzat és a francia Fauve-ok (Vadak) hatása is követhető Galimberti Sándor festészetén. Második felesége, Dénes Valéria Henri Matisse tanítványa volt, a művésznő tehát a korszak egyik legmodernebb európai festőjétől tanult. A háború csúnyán keresztülvágta az ígéretesen induló alkotók életét: a Párizsból Hollandiába menekült házaspár 1915 tavaszán visszatért Magyarországra, Dénes Valéria tüdőbetegséget kapott, majd váratlanul, 38 évesen meghalt. A budapesti temetés után két nappal Galimberti Sándor a Műcsarnok mögött szíven lőtte magát.
A tragikusan meghalt házaspárnak ezután teljesen széthullott az életműve, sok-sok tucatnyi képükről csak leírások tanúskodnak, de ezek a mai napig lappanganak, így az egykori teljes életmű 10-20 százalékát állíthatja ki csupán a galéria, ezzel is az eddigi legnagyobb és sokrétűbb tárlatot rendezve a művészek munkásságából. Barki Gergely kurátor lapunknak arról beszélt, egy éve is került elő olyan mű, amiről nem volt tudomásuk, amikor is a művészettörténész egy előadása után kereste fel a kép tulajdonosa. „Több félreértelmezett festmény volt eddig, amelyeknek keletkezését sikerült a helyére tenni. Az egyik fő művet, az Amszterdam címen ismert festményt eddig Galimberti Sándornak tulajdonították, mára biztosan tudjuk, hogy felesége, Dénes Valéria alkotásáról van szó.
A kép valójában nem Amszterdamot ábrázolja, a címe ezért Holland kikötő lett és a keletkezésének dátumát is helyretettük.”
Sokrétű és igen sokoldalú kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában, amely éppen az eddigi homályos életmű kitisztulása miatt, a művészettörténeti kutatásról is szól. A házaspár megmaradt leveleiből is kiállítanak néhányat, sőt ezekből felolvasásra és előadásra is készülnek a szervezők. Kiemelt szerep jut az elveszett műveknek is, ahogy ezt Barki Gergely tárlatain már megszokhattuk: a WANTED-szekcióban elveszett festmények felnagyított fekete-fehér archív fotója emlékeztet az életmű egyelőre hiányos részleteire.
A tárlat 2024. október 10. – 2025. január 26-ig látogatható.
Fotók: Magyar Nemzeti Galéria
Megjelent a Várnegyed Magazin 17. számában.