Az ember és az állat viszonyáról, az állatokkal való együttélésről és arról, hogy mi mindenre tanít meg minket az állatszeretet, esett szó az Állati jó vigasság című kétnapos rendezvényen a Virág Benedek Házban. Az eseményt Budavár Önkormányzata a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvánnyal együtt szervezte.

A kisgyermek természetes adottsága, hogy meg tud szeretni egy kutyát, cicát vagy akár egy nagyobb méretű állatot, még akkor is, ha nem él egy háztartásban vele. Ez a képesség van akinél erősebb, míg másnál gyengébb, mindenesetre az állatokhoz való alkalmazkodás alakítható. Az Állati jó vigasság rendezvény nemcsak a kisgyermekeket szerette volna megszólítani a művészet eszközével, hanem azokat is, akik később válhatnak állattartókká, vagy egyszerűen felkeltette érdeklődésüket a velünk élő állatok világa.

A Virág Benedek Ház összművészeti programsorozata sok-sok zenével, személyes történettel és interaktivitással várta az érdeklődőket. A pénteki programot Fazekas Csilla, Budavár alpolgármestere nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy Budavár Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít az állatvédelemre, valamint a kutyás és a nem kutyás lakosok közötti kölcsönös megértés és együttműködés erősítésére. Ennek érdekében szervez civil szervezetekkel szemléletformáló képzéseket és edukációs programokat, amelyek már az óvodás korosztályt is megszólítják.

A Pannon Várszínház a Pablo és Picasso, avagy az állatok karneválja című darabból olyan alaphangulatot teremtett az Állatok karneválja és a Pablo dala című számokkal, amelyek egyszerre mélyre hatóan, mégis játékosan meséltek az állat és az ember kapcsolatáról. Az előadás utáni beszélgetésen Hrutka Róbert zeneszerző elmondta, hogy a darab főszerepét alakító érzékeny kisfiú megtaníthat bennünket, nézőket az egymás iránti felelősség vállalására.

„Az állat, akit magunk mellé veszünk, feltétel nélkül elfogad bennünket. Hiszek abban, hogy ha mi emberek ki tudunk építeni egymás között egy empatikus hidat,  azzal a világ jobbá tehető”- hangsúlyozta a zenész.

Némileg filozofikusabb magaslatokba emelkedett az irodalom és az álaltvilág című programpont. Hogy jelenik meg az irodalomban az állat és az állattal való viszonyunk? Erre is felelt Fazekas István költő,  aki úgy tartja, az irodalomnak mindig is feladata lesz az állatok bemutatása.

„Az ember tud kettős lenni: fel tud magasodni Istenhez, de képes az állatnál is alantasabb lenni. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy az ember mint a teremtett lét gondnoka, kötelessége, hogy az állatokról gondoskodjon. Fontos tudni, hogy ahogyan az állatokkal bánunk, bemutatja azt is, hogy egymással hogy viselkedünk”- fogalmazott.

Igazán érdekfeszítő volt belecsöppenni a filmvilág rejtelmeibe: az állatokkal való forgatásról Horkai Zoltán, a Horkai Animal Training vezetője beszélt, aki a kilencvenes évek közepén  farkasokat kezdett tartani, de barnamedvét és tehenet és számos nagyobb állatot is szolgáltatott filmes produkciókhoz. Mesélt az állatos forgatás kalandjairól, arról is, hogy tőle kölcsönözte a szarvasokat Enyedi Ildikó Ezüstmedve-díjat nyert alkotása, a Testről és lélekről stábja. Angyal Zsolttal, az Akela Kutyás Sport Egyesület elnökével tartott egy órás beszélgetésükben az is szóba került, hogy mi különbözteti meg a farkasokat a kutyáktól.

A legkisebbekhez szólt a zene nyelvén a szombat délelőtt fellépő Bonbon Matiné, akik a klasszikus zeneirodalom állatokhoz kapcsolódó részleteiből merítettek. Az interaktív koncerten a gyerekeknek kellett kitalálni, hogy milyen állatot idézhetnek az egyes darabok. Délután a Művészek az állatvédelemért pódiumbeszélgetésen Xantus Barbara, Gregor Bernadett, Dóka Attila, Brunner Márta és Németh Kristóf mesélt az állatokkal való viszonyukról. Németh Kristóf arról, hogy cicás családban nőtt fel, azonban most egy befogadott macskájuk van.

„ Felelős állattartókként úgy gondoltuk, hogy a mobil életünk miatt alkalmatlanok vagyunk az állattartásra, azonban egy cica kiválasztott minket, ideszegődött a házunkhoz és Foltos most már a mi macskánk lett. Gyerekszínészként megélhettem, hogy 11-12 éves koromban őzikével és kiskecskével forgattam, nem beszélve az idomított kutyákról. Sőt az első szinkronos főszerepem A. A. Milne Micimackójában Róbert Gida hangja volt, ahol elképesztő színésznagyságok között – Micimackó személyében Mikó István – szerepelhettem. Amikor a Játékszín tulajdonosaként később színházigazgató lettem, állatos darabbal, Csukás István Gombóc Artúr című előadásával indítottunk” – mesélte a színész. Azt is elmondta, hisz a színházi edukációban, hogy a színházba járó gyermeket örökbefogadásra nevelhetjük.

A kerületünkben élő Gregor Bernadett Jászai-díjas színésznő, a programot szervező alapítvány kuratóriumi tagja maga is kutyatartó, szívén viseli az állatok sorsát.

„Nagy álmom válik valóra azzal, hogy megvalósul ez a rendezvény. Az alapítvány működésének kezdete óta számos fővárosi és vidéki színház csatlakozott a művészeti programunkhoz, amelynek ez a rendezvény a megkoronázása. Szívből remélem, hogy az alapítvány művészeti kezdeményezései egyre több művészeti és állatszerető emberhez eljutnak és ezek az ismeretterjesztő és egyben szórakoztató programok tovább népszerűsítik a felelős állattartás és az állatvédelem ügyét”- fogalmazott a művész.

A Virág Benedek Házban tartott kétnapos esemény szorosan kapcsolódik a Művészek az állatvédelemért programsorozathoz, amit a civil szervezet több mint két éve indított el. A színházi világ a kezdetektől magáénak érzi az állatokról való gondoskodást, hiszen azóta tíz színház csatlakozott a kezdeményezéshez: a Győri Nemzeti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Soproni Petőfi Színház, az Újszínház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Pannon Várszínház, a József Attila Színház, a Turay Ida Színház a Thália Színház, valamint a Térszínház.

Fotók: Rényei Erna