A Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend mottója a hit védelme és a rászorulók szolgálata. Míg a jellegzetes nyolcágú fehér csillagos rend hitvédelmi tevékenysége a középkorban megkérdőjelezhetetlen volt, addig ma a szegények, elesettek támogatása társadalmi, nemzetközi szinten kiemelkedő. A Magyarországon civil szervezeti formában működő lovagrend központja a Fortuna utcában, a budai Várban található, amely egyben diplomáciai terület is, hiszen az épületben működik a rendi nagykövetség is. Az őszi tisztújítás során megválasztott elnököt, Szabadhegÿ Kristófot kérdeztük a rend tevékenységéről.

A történelemkönyvekből tudjuk, hogy a lovagrend régen karddal védte a keresztény hitet, de ma hogyan?

A rend ispotályosi, kórházi feladatokat végzett Jeruzsálemben, és a történelem úgy hozta, hogy katonai feladatokat is el kellett látnia. Jeruzsálem elestével először Ciprusra, aztán Rodoszra költözött, itt kétszáz évig tartózkodott. Ez egy nagyon fontos időszak volt, mert itt alakult ki az a szuverenitás, ami alapján elismerték a rend nagymesterét. Érdekes módon a rend sorsát  ugyanaz  a török uralkodó, Nagy Szulejmán változtatta meg, aki a magyarokét is Mohácsnál. A  császár sokáig támadta a rodoszi lovagokat, akiknek végül  menniük kellett vagyonuk megtartása mellett. Így kötöttek ki Máltán, ahonnan azután századokon át védelmezték a keresztény hitet az egész mediterrán térségben. Napóleon korában azután el kellett hagyniuk ezt a szigetet is, végül a rend Rómába tette át székhelyét, ahol ma is létezik a központ. Ma a hit védelme természetesen egészen másképp értelmezhető, mint a történelem során.

Hogy viszonyul egymáshoz a rend és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat?

A legjobban ezt úgy lehet megfogalmazni, hogy a szeretetszolgálat olyan a rendnek, mint a Karitász a katolikus egyháznak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete. Egy olyan intézmény, amelyen keresztül a küldetésünket meg tudjuk valósítani. Országonként más-más modellek alakultak ki, a magyar a némethez hasonlít, mert nemcsak önkéntes, hanem intézményi, állami feladatokat is ellát, és ezért normatív támogatást kap. A szövetség mindenkori elnöke a szolgálat elnökségének tagja, és a szolgálat elnökének mindig rendtagnak kell lennie.

Mennyiben ritka együttállás az, hogy a rend és a szeretetszolgálat vezetője testvérpár? Hiszen bátyja, Péter a tavaly elhunyt Kozma Imre utódja…

Nem tudok más példáról, ez  sajátos és kivételes  együttállás. Úgy mondanám, hogy különleges felelősség és lehetőség is. Az érdekképviseletet és a mindennapi munkát ez nagy mértékben megkönnyíti, hiszen gyerekkorunk óta ismerjük egymást, ismerjük egymás gondolkodását. A lehető legnagyobb bizalom van közöttünk, de elismerem, hogy mindez a külvilág számára furcsa lehet.

Magyarországon a rend civil szervezeti formában működik, miközben a Fortuna utcai rendház egyben nagykövetség is.

Három szervezetben  vagyunk jelen, melyek önállóan működnek, de mindannyian a Máltaiak nagy családjához tartoznak. Az egyik a nagykövetség, amely a lovagrend és a magyar állam közötti hivatalos kapcsolatot tartja. A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége a magyarországi rendtagokat fogja össze, ez a szervezet a máltai lovagrendi, az úgynevezett melitensi jognak és a magyar jogrendnek egyformán alanya. Vagyis a rendi alkotmánynak és a magyar jognak egyformán megfelel a működésünk. Ebből persze adódhat konfliktus, de ekkor mindig az adott ország jogrendje a meghatározó. A harmadik pedig a szeretetszolgálat. A római központ csodálattal nézi, hogy Magyarország legnagyobb karitatív szervezeteként milyen sokféle feladatot látunk el. Ha a hazai cégekhez viszonyítjuk, az alkalmazotti létszám alapján a szeretetszolgálat a 6800 fős munkavállalói és változó önkéntesi létszámmal biztosan az első húsz-huszonöt között lenne.

És a rendnek hány tagja van, illetve hány országban van jelen?

Magyarországon százhatvan tagunk van, és 130 országban vagyunk jelen.

Hogyan fejtik ki nemzetközi diplomáciai tevékenységüket?

Független szervezetként tudunk jelen lenni például Gázában, Libanonban, a Szentföldön. Helyi szervezeteink, illetve diplomáciai státusunk abban segít, hogy minden fél megbízik bennünk, és a legmagasabb szinten tudunk tárgyalni az adott ország vezetésével. És ez nemcsak a római központra igaz, hanem a magyarországi szervezeteinkre is, a  magyar kormány Hungary Helps programja nagyon sokszor a máltaiakkal együttműködve dolgozik a célországokban.

Hogyan biztosítják a működéshez szükséges feltételeket?

A szeretetszolgálat napi átlagban 17 ezer rászoruló emberről gondoskodik, ehhez állami normatívát kap a szociális, egészségügyi és oktatási intézményei után, pályázatokon indul és adományokat gyűjt. A rend nem versenyez a szeretetszolgálattal, tehát ha támogatóktól forrásokat szerzünk, azokat a szolgálatnak juttatjuk. Viszont két olyan jótékonysági eseményünk van évente, amit mi szervezünk, az egyik a lourdes-i zarándoklat, ahova több mozgássérült embert viszünk. A másik pedig egy általában külföldön tartott mozgássérült ifjúsági tábor, ahol több rendtagunk részt vesz.

A tavaly elhunyt Kozma Imre atya nemcsak a szeretetszolgálat elnöke, hanem máltai lovagrendi tag is volt. Tevékenysége a rendszerváltás óta ismert volt a legszélesebb társadalomban. Milyen örökséget hagyott önre?

Személye nagy mértékben meghatározta a magyarországi máltai jelenlétet. Egy karizmatikus személyiség volt, a szeretetszolgálat élén több mint harmincöt évig állt.

Akkor ismerték meg a nevét legtöbben, amikor az NDK-ból érkezett menekülteknek menedéket adott Zugligetben. Ez egy történelmi pillanat volt, de mi is átélünk ilyen történelmi pillanatokat, méghozzá az orosz-ukrán háborút, és láttuk a határon át érkező ukrán menekülteket. Milyen szerepet vállal az ellátásban a rend?

A magyarországi máltai szervezetek ebben meghatározó szerepet vállaltak, az első évben több mint 110 ezer menekültet láttak el, és azóta is több száz Magyarországon letelepedő család beilleszkedését segítették. A közvélemény jellemzően csak arról értesül, hogy hányan jönnek, de arról nincs szó, hányan mennek vissza. Mi egyfajta ingázást tapasztalunk. A menekültek nagy tömege a válság első egy-másfél évében elhagyta az országot,  a határon jelenleg nincs feladatunk. Van azonban még jónéhány ukrán család, akinek az itteni beilleszkedését szerveztük, szervezzük, de ők is már munkát tudnak vállalni, a gyerekeik iskolába járnak. A célunk az, hogy saját lábra álljanak. A szerepünk azonban még nem ért véget, ukrán oldalon továbbra is segítjük a lakosságot. Ukrajnában az ortodoxia miatt nincs máltai rend, de szeretetszolgálat igen. A nemzetközi segélyeket nemcsak Kárpátaljára, hanem belső Ukrajnába is eljuttatjuk. Schumiczky András rendtagunk például az év egy részét kint tölti és szervezi a segélyezést.

A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének székháza és a lovagrend nagykövetsége a Fortuna utcában. Fotó: Kuthi Áron

Milyen tevékenységet fejtenek ki idehaza?

A szeretetszolgálat hét régióban dolgozik 350 intézményt tart fenn, ezen felül a leszakadó települések felzárkóztatásán dolgozik, jórészt Dél-Baranyában és észak-kelet Magyarországon. Ez a program az élet minden területén segíti a nehéz sorsú emberek boldogulását, de nem segélyeket oszt, hanem a nehezebb utat választva esélyeket teremt, hogy az érintettek maguk boldogulhassanak. Így például cél a közösségbe való integrálás, hogy az illető újra dolgozhasson és értékes tagja legyen a közösségnek. Mondhatnánk úgy is, hogy a  a reménytelenséget akarjuk felszámolni. A Felzárkózó települések program a  háromszáz leghátrányosabb hazai települést érinti, ezek főként többségében romák által lakott falvak. A szeretetszolgálat Jelenlét programjának a fókuszában a gyerekek és édesanyák állnak, hogy a felnövekvő generáció már ne a szülei sorsát örökölje, hanem egy másik életre kapjon esélyt.

Nemrég a MOMKultban fellépett a Máltai Szimfónia Országos Nagyzenekar, egy nagyrészt roma fiatalokból álló formáció. Mit kell tudni róluk?

A zenekar a felzárkóztatási program egyik elemeként működik, a Máltai Szimfónia program közösségben átélt sikerélményre épít, gyakorlati zeneoktatás, amely igazoltan javítja a gyerekek képességeit és ezáltal iskolai teljesítményüket is. Ezer gyermek vesz részt a programban, és közülük a legtehetségesebbeknél a zenei vagy zenetanári pálya is felmerül. Ők kerülnek be az említett zenekarba, és a budapesti tehetséggondozó programba. A reményünk az, hogy ezek a gyerekek egyszer visszatérnek azokba a közösségekbe, ahonnan érkeznek. A koncert bevétele pedig a diákok ösztöndíjának fedezését szolgálta.

Az interjú megjelent a Várnegyed 2025/16. számában. Fotók: Rényei Erna