2024. 11. 12.
időjárás

Folytatjuk Fery Oszkár megrendítő sorsának bemutatását. Az első világháború utolsó évében a csendőrség felügyelőjévé kinevezett, kerületünkben élt altábornagynak hamarosan sokkal súlyosabb gondokkal kellett szembenéznie, minthogy a bécsi udvar magyaroktól rettegő köztisztviselői nem adnak szabad utat neki a rendfenntartó szervezet megreformálásához. A történelmi események egyre gyorsuló örvénye – sok, más hazafihoz hasonlóan– tőle is a legnagyobb áldozatot követelte, amit egy egyenruhás meghozhat.

Az őszirózsa árnyékában

Az 1918 őszi katonai összeomlás és a Károlyi-féle puccs Fery Oszkár mindenféle érdemi reformkísérletét derékba törte. A népköztársasági hatalomátvételt ugyan nem gátolta, de csak kényszerűségből hagyta jóvá, hogy a csendőrség felesküdjön a Nemzeti Tanácsra. Bizalmatlan volt az új hatalommal szemben, amire minden oka megvolt: Károlyi Mihály szövetségesei között még vezető pozícióban is voltak olyan kalandorok, akiknek frontlógósként meggyűlt a bajuk a csendőrökkel, és személyes bosszú fűtötte őket a testülettel és Feryvel szemben. Erre a tűzre csak olaj volt, hogy az új kormány először nem hagyta, hogy a kakastollasok kellő eréllyel teremtsenek rendet az ország szerte kirobbant nemzetiségi zavargások, fosztogatások és lázongások káoszában. Emellett a szociáldemokrata és kommunista irányzatok a szervezet fegyelmét is igyekeztek aláásni.

Fery Oszkár 1916-ban (Forrás: A Magyar Királyi Csendőrség Zsebkönyve)
Fery Oszkár 1916-ban (Forrás: A Magyar Királyi Csendőrség Zsebkönyve)

Erdély védelmének szükségességéről próbált egyeztetni Linder Béla akkori hadügyminiszterrel, ám a „Nem akarok katonát látni!” szellemében cselekvő, alkoholista főtisztnél süket fülek re talált. Buzgóságával csak azt érte el, hogy december elsején, a tábornoki kar zöméhez hasonlóan őt is kényszernyugdíjazták. Miután kénytelen volt tétlenül végignézni a csendőrség szétzüllesztését, felesége szerint gyakran így fakadt ki: „Ha arra gondolok, hogy ez is lehetséges, szeretném elfelejteni, hogy csendőr tiszt voltam!”

A vörös hóhérok markában

Az 1919 márciusában kikiáltott proletárdiktatúra idején kapcsolatot tartott az ellenforradalmi szervezkedések vezetőivel, de nem nyílt rá kedvező alkalom, hogy tevékenyen is bekapcsolódjon a nemzetmentő munkába. Idővel szigorú megfigyelés alá vonták egy, a csendőrtisztek közé beférkőzött vörös spicli jelentése alapján, fegyvergyűjteményét pedig az elsők között kobozták el. Július 5-én vidékre küldte a zaklatások miatt idegileg kimerült lányát. Ekkor már sejtette, hogy a hatalom képviselői nem fogják sokáig megtűrni az élők sorában: gyermekéhez intézett utolsó szavaiban már a halálra készült.

Ifjabb Fery Oszkár, Laky Szeréna, Fery Oszkár (Forrás: Képes Krónika)
Ifjabb Fery Oszkár, Laky Szeréna és Fery Oszkár (Forrás: Képes Krónika)

Első ízben július 7-én, a sikertelen június 24-ei ellenforradalom utáni megtorlások és túszszedések keretében tartóztatták le. Ekkor nyolc napot raboskodott a kommunista detektívek főhadiszállásául szolgáló Országházban. A fogságban nyíltan hangoztatta királypárti nézeteit, és élesen kikelt a kínzások és a foglyokkal való embertelen bánásmód ellen. Csak az olasz antantmisszió közbenjárására helyezték szabadlábra. Július 15-én még segített idősebb fiának, Oszkárnak az ausztriai ellenforradalmárokhoz szökni, de ő a kötelességének érezte, hogy a magyar fővárosban maradjon arra az esetre, ha mégis sikerül megbuktatni Kun Béláékat.

Radányi Kornél, Cserny József és Papp Sándor, a Lenin-fiúk vezetői (Forrás: Filmhíradók Online)
Radányi Kornél, Cserny József és Papp Sándor, a Lenin-fiúk vezetői (Forrás: Filmhíradók Online)

A július 19-ére virradó hajnalon ismét elvitték Fő utcai lakásáról. Az indok egy névtelen feljelentés volt, amelyet Zagyi József csendőrgazdászati tiszthelyettes fogalmazott, szakmai féltékenységből és becsvágyból. Ebben az szerepelt, hogy a szegedi ellenkormány Ferynek, illetve két munkatársának, Borhy Sándor és Menkina János csendőralezredeseknek szánja a testület vezetői pozícióit, akik már ugrásra készen várják a lehetőséget a hatalomátvételre. A feltételezés teljesen légből kapott volt, a tiszteknek nem is volt lehetősége érintkezni a szegediekkel.

A Budapesti Tanítóképző Intézet az akkori Mozdony utcában (Forrás: Budapesti Levéltári Mozaikok)
A Budapesti Tanítóképző Intézet az akkori Mozdony utcában (Forrás: Budapesti Levéltári Mozaikok)

Ez a gyanú mégis elég volt ahhoz, hogy a három tisztet a Mozdony utcai (1945-től Kiss János altábornagy utca) tanító képző épületébe, akkor Cserny József terrorcsapatának főhadi szállására hurcolják. A Lenin-fiúk három napon át vallatták az elfogottakat, akik makacsul hallgattak, és a nyilvánvalóan hamis vádakat tagadták. Ezért a terroristák július 21-én, éjjel 11 órakor mindhármukat lehajtották a pincébe, ahol egy fűtéscsőre hurkot vetettek, és egymás után felakasztották őket. Fery Oszkárt kényszerítették, hogy végignézze két közeli munkatársa szenvedéseit, majd ővele is hasonlóképpen végeztek. A gyilkosok ezt követően a Műegyetemnél dobták a Dunába a holttesteket; Fery Oszkár földi maradványai sohasem kerültek elő.

Utórengések

A csendőr altábornagy családjára további tragédia várt a kommün után: Margit lánya nem tudott belenyugodni édesapja elvesztésébe, és 22 éves korában, nem sokkal tervezett házasság előtt, 1920. január 7-én megmérgezte magát.

Fery Margit (Forrás: Képes Krónika)
Fery Margit (Forrás: Képes Krónika)

Az igazságszolgáltatás sem nyújthatott számukra sok vigaszt: ugyan a gyilkosok közül a bíróság hetet halálra, többeket pedig hosszabb börtönbüntetésre ítélt, a hamis feljelentést író Zagyi a szovjet–magyar fogolycsere-egyezmény révén megúszhatta a rá kiszabott kötél általi halált, a csendőrök közé kémet csempésző lovag Beer Vilmosné Löwy Margit pedig őrültséget színlelve játszotta ki az igazságszolgáltatást.

Az eredeti, 1921. július 21-én felavatott emléktábla a frissen átkeresztelt Fery Oszkár utcában (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)
Az eredeti, 1921. július 21-én felavatott emléktábla a frissen átkeresztelt Fery Oszkár utcában (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)
1924. október 29-én a gyilkosság színhelyén, a pincében is emléktáblát állítottak (Forrás: Pesti Hírlap)
1924. október 29-én a gyilkosság színhelyén, a pincében is emléktáblát állítottak (Forrás: Pesti Hírlap)

Némi vigaszt meríthettek abból, hogy a magyar társadalom értékelte a családfő áldozatát: az akkor még részben az I. kerülethez tartozó Mozdony utca a két világháború között Fery Oszkár nevét viselte, a tanítóképzőn pedig márványtáblát helyeztek el a meggyilkolt csendőrök tiszteletére. 1924-ben a tisztek szenvedésének konkrét színhelyén is márványtáblát állítottak.

Kegyeleti ünnepség 1923 július 21-én a Dunán, a Műegyetem rakpart előtt egy hajóról csendőrök koszorút dobnak a folyóba (Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum)
Kegyeleti ünnepség a csendőrvértanúk emlékére 1923. július 21-én a Dunán, a Műegyetem rakpart előtt egy hajóról csendőrök koszorút dobnak a folyóba (Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

Fery neve szintén szerepelt a Nemzeti Vértanúk emlékművén, és országszerte számos közterületet neveztek el róla. Szülőházát 1940-ben emléktáblával jelölték meg.

A Nemzeti Vértanúk emlékműve 1934-ben (Forrás: Wikipédia)
A Nemzeti Vértanúk emlékműve 1934-ben (Forrás: Wikipédia)

A második világháború után a visszatérő kommunizmus természetesen minden rá utaló nyomot igyekezett eltüntetni, de emlékén nem diadalmaskodtak a vörös rémuralom örökösei: a mára a XII. kerülethez tartozó tanítóképzőn a Hegyvidéki Önkormányzat jóvoltából ismét tábla jelzi Feryék megrázó sorsát. Ugyanakkor az I. kerületben a mai napig nincs, ami emlékeztessen rá.

(A cikk megjelent a Várnegyed 2024/12. számában)

bannerhely
© minden jog fenntartva - várnegyed magazin 2024